Lassan azt is mondhatjuk, hogy 2021, de inkább 2022 egészen biztosan a monopóliumok szabályozásáról fog szólni, a cégek feldarabolásáról. Nem csak az olyan techcégek kerülnek célkeresztbe, mint a Facebook vagy a Google, hanem akár az olyan vagyonkezelőket is érintheti, mint például a Blackrock. Egy friss tanulmány szerint óriási hatással vannak a gazdaságra, sőt magára a versenyre is. Lássuk is, mi a gond! Illetve van pozitív dolog is, nekik köszönhetően a részvények esését hamar felváltja az emelkedés. Utóbbi is érdekes, ami elsőre növeli a pénztárcánkat, de lehet pont ez okozza majd a teljes gazdasági berendezkedés megváltozását?

Benjamin Braun német közgazdász tanulmányából (1) kiderül, hogy a részvényesi kapitalizmust éppen most váltja fel a vagyonkezelői kapitalizmus. Ennek a lényege, hogy a vagyonkezelők az általuk birtokolt vállalkozásoknál olyan szavazati jogot képviselnek, amivel konkrétan iparágakat, teljes piacokat tudnak befolyásolni.

Milyen mértékű a probléma? Mekkora vagyon összpontosul a cégeknél? Néhány statisztika (Forrás G7):

• 9500 milliárd dollár vagyont kezel a BlackRock, ne is számoljuk át forintra. A G7 összehasonlítását szeretném ide beszúrni: ez az összeg a magyar éves GDP 63-szorosa, a világ GDP-jének pedig több, mint a tizede.
• A BlackRock és a Vanguard alapjai a legtöbb amerikai cégben együttesen 15 százalékos vagy nagyobb súllyal tulajdonosok, az európai tőzsdéken is 10 százalék feletti az arányuk.
• Bár közvetítők, de ők birtokolják a részvényeket, így közgyűlésekre kell menniük, szavazniuk.  A BlackRock munkatársai évente 16 ezer részvényesi közgyűlésen vesznek részt, ahol 160 ezer kérdésben szavaznak.

(Tudtad, hogy ha részvényese vagy egy cégnek, akkor mehetsz a közgyűlésükre, ha pedig nagy %-ban vagy tulajdonos, akkor egyenesen kötelező, mert szavazáson is részt kell venned?)

Hogy milyen hatással vannak a cégek életére, sőt akár teljes iparágakra? Történt legutóbb, hogy a Blackrock vezetésével a részvényesek leszavazták a legnagyobb amerikai olajvállalat, az ExxonMobil vezetőségét. Persze mondhatjuk azt is, hogy legalább tesznek a környezetvédelemért, sőt akár a cég hatással is lehet rá, de ne legyünk naívak, ez nem azért történt.

De egyébként

„nekik köszönhetjük”, hogy szinte nincs nagyobb tőzsdei esés, mert akkora a lobbierejük, hogy azonnal beavatkoznak a kormányok.”

Ez egyébként nem biztos, hogy jó dolog, az egészséges tőzsdei tisztulás időnként segíti a tőzsdét, és szükség is van rá.

Ilyen cégek a BlackRock mellett a Vanguard, State Street és a Fidelity.

Mi a gond ezzel?

Ha így folytatódik a vagyonkezelők által irányított vagyon növekedése, akkor akár mondhatjuk azt is, hogy egyfajta világkormányt hoznak létre. Hiszen ezek a vagyonkezelők adnak hiteleket a kormányoknak, szavaznak a részvénytársaságok ügyeiről, és rájuk hallgatnak a politikusok.

Apropó, persze hogy a részvényes a BlackRock mellé áll, ismeri őket, megbízik bennük, így sok cég irányításába beleszólhatnak. Itt jön számomra az ijesztő dolog, akár két konkurens cég vezetőségében is döntési jogkörrel rendelkeznek. Sőt sok esetben az egész iparággal tisztában vannak. Hm… megvan kiktől kell adatot, információt venni? Nem is viccelek ezzel, ez számomra eléggé lehangoló információ, kutatás, amivel kapcsolatban írom ezt cikket.

Szóval ezek a cégek iparágtól, földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül bárhol jelen vannak, befektetnek.

Sok esetben probléma, hogy a vagyonkezelők próbálják minél szélesebb körben kihelyezni a tőkét, és míg egy befektetési alap lecseréli a rosszul teljesítő cégeket, addig ők nem. Pedig ez a szelekció serkenti a cégek innovációját, amit ők éppen kihagynak.

Láthatod, hogy a német közgazdász nem véletlen foglalkozott ezzel a témával, mert teljesen átformálhatják a gazdaság működését ezek a cégek.

Tudod mi az érdekes még? Erről az anyagról, tanulmányról csak főleg a niche oldalak írtak, a nagy oldalak, mint a Bloomberg vagy a CNN, Financial Times nem. Miért? Ezekben a cégekben is van érdekeltsége a vagyonkezelő cégeknek. Érthetően nem írnak róla.

Hm ez elgondolkodtató! Van még ilyen cikk?

Persze! Mi ezzel foglalkozunk, izgalmas, fontos üzleti témákat mutatunk be nektek:

• Home office: Marad vagy elfelejtjük? Piaci hatása?
• OTP vs Revolut vagy K&H vs Curve, és itt van az Erste is
• Melyik légitársaság részvényét vegyem, ha mégis arra adom a fejemet? Jó vétel a Wizz…

Forrás: (1) Asset Manager Capitalism as a Corporate Governance Regime – 2020 – Benjamin Braun, G7, Financial Times, QZ.com