Van valami, amit mindannyian tapasztalunk, de ritkán beszélünk róla nyíltan: az a kellemetlen érzés, amikor egy fontos megbeszélés után pár nappal már alig emlékszel a részletekre. Pedig ott voltál, figyeltél, jegyzeteltél is, de ezek nélkül, mire el kellene kezdeni a munkát, a fő pontok is elmosódnak. Ez nem figyelmetlenség, és nem is a te hibád. Ez egyszerűen a memória működésének biológiai jellegzetessége, amit George Miller kognitív pszichológus már évtizedekkel ezelőtt leírt.
Miller felfedezése szerint azonnali memóriánk kapacitása körülbelül hét információegységre (ún. „chunk”-ra) korlátozódik, plusz-mínusz kettővel. De a mai kutatások még ennél is szigorúbb képet festenek: valójában egyszerre csak 2-4 dologra tudunk igazán koncentrálni, amikor döntést hozunk vagy aktívan gondolkodunk. Ez a szűk keresztmetszet, amivel minden meetingnek, minden onboarding folyamatnak, minden briefingnek számolnia kell. Ha ezekre pedig tudatosan figyelsz, még sikeresebb lehetsz, használd ki az agyad és ne csak, amikor “majom” üzemmódban van!
Az emlékek törékenysége, a felejtés görbéje
A felejtés nem kaotikus folyamat, hanem kiszámítható. Az új információkat először gyorsan, majd fokozatosan, de folyamatosan veszítjük el. Ha nem teszünk semmit, egy hónap múlva az újonnan tanultaknak már csak 20-30%-a marad meg. Ez nem hiba a rendszerben, ez az agyunk limitációja. Az agy egyszerűen nem tud minden új információt (aktívan) megtartani, ezért szelektál…
#kutatás A felejtési görbe azt mutatja, hogy az első 48 órában veszítjük el a legtöbb információt. Utána a csökkenés lassul, de sosem áll meg teljesen. A megoldás? Aktív felidézés a kritikus időpontokban. (Ezért olyan trendi hívószó a tanulási appokban a repetitív és a time spacing)
Két meglepően egyszerű ellenszer létezik: az egyik a spacing effect (azaz a gyakorlás időbeli elosztása hatékonyabb, mint a magolás), a másik pedig a testing effect (az információ felidézése sokkal jobban megerősíti az emléket, mint a passzív átnézés). Ezeket a mechanizmusokat építi be a 2-7-30-as ritmus, ami egy praktikus ütemterv a tudás rögzítésére.
Eddig láttad, hogy az emlékezet törékenysége nem véletlen, a felejtés görbéje kiszámítható, és van két egyszerű ellenszer: a spacing effect és a testing effect. De mi történik pontosan a 48. órában? Miért épp akkor? És hogyan építed ezt be úgy a cégedbe, hogy ne csak te, hanem az egész csapatod hatékonyabban tanuljon? A cikk további részében:
- A 48 órás ablak titka: Miért épp a 2. nap a tudományos fordulópont, és mi történik az agyban ebben az időszakban?
- Chunking + spacing – a kettős stratégia: Hogyan optimalizálod a kapacitást és a megtartást egyszerre?
- Lépésről lépésre bemutatjuk, hogyan implementálod a 2-7-30-as ritmust a cégedben, mérhető eredményekkel. Milyen metrikákat kövesd, és mit tegyél, ha a 7. napon nem működik?
Oldd fel a cikket és szerezz előnyt a piacodon!
A Minner Előny előfizetéssel még szakmaibb, gyakorlatiasabb, részletesebb üzleti tartalmak várnak rád. Csatlakozz a prémium tagsághoz, a Minner Előnyhöz azonnali, korlátlan hozzáférésért. A tagság díja: 6900 Ft/hó
Már tag vagy? Jelentkezz be az olvasáshoz! (Itt a FB, Google login is)
Olvass még a témában!
- Azonnali eredmény a cégedben, 5 gyakorlatias ötlet
- A nagy dobás – Amiről a sikeres cégvezetők nem beszélnek
- Nincs hitel, nincs befektető. Így növekedhetsz önerőből – Minner Kedd
- Zuckerberg 80%-os szabálya: dolgozz okosabban, ne többet
Fotó:
Envato License
