A magyar vállalkozók jelentős része nem tud helyesen számlázni. Pont. Tudom, erősen fogalmaztam, de sajnos ez a helyzet. 2024-ben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 52 millió figyelmeztetést, ún. warningot küldött ki az adózóknak, akik vagy nem is észlelik ezt, vagy egyszerűen ad acta teszik a figyelmeztetéseket és továbbra is folytatják a helytelen számlázási gyakorlatukat.

Cikkünk vendégszerzője: Csongár Gábor, A Kreatív Aritmetikus® Okleveles forgalmiadó-szakértő, közgazdász, adótanácsadó, mérlegképes könyvelő, igazságügyi adó- és járulékszakértő-jelölt. A „Love me TENDER – Hogyan nyerj vállalkozásodnak milliókat pályázatokból” c. könyv szerzője.

Elmondom, mi a baj ezzel. A tavalyi számla-adatszolgáltatásokból 12 milliót akár szigorúbban is elbírálhatott volna az adóhivatal és amellett, hogy gyakorlatilag meg nem történté minősíthet egy adatszolgáltatást („error”-üzenet, azaz hibaági jelzés), még bírsággal – az Art. 220.§ (1) bekezdése alapján akár 1 millió forinttal – is sújthatja a nem jogkövető vállalkozót.

Mindezeken felül, ha rendszeresen helytelenül számlázunk, amiből következően az számla-adatszolgáltatások is helytelenül érkeznek be az adóhivatalhoz, nem csak a fenti bírságtételt kockáztatjuk (amivel akár simán bukhatjuk mondjuk a megbízható adózói minősítésünket), hanem belekerülhetünk az adóhivatal célkeresztjébe is, és megnő a kockázata egy adóügyi eljárásnak is.

Ne hanyagold el

Nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél, így hát könnyen azon kaphatjuk magunkat, hogy kapunk egy adategyeztetési eljárást (tudtad, hogy ha nem reagálsz rá időben, a NAV kötelezően megbüntet 300 ezer forinttal?) vagy akár egy súlyosabb adóellenőrzést is.

A pontos számlaadat-szolgáltatás elengedhetetlen feltétele lesz annak, hogy a NAV eÁfa rendszere is tökéletesen működjön. Most még legyinthetsz rá, lehet a könyvelőd is ezt teszi, de a digitalizáció feltartóztathatatlan, és a Nagy Testvér így is mindent lát. Már most is: kijelenthető, hogy Európában a magyar adóhatóság rendelkezik a legnagyobb adatvagyonnal.

Idén tavasszal az Európai Parlament elfogadta VIDA-csomagot (Áfa a Digitális-korban), aminek nyomán a határokon átnyúló B2B gazdasági tranzakciókat kizárólag online, elektronikus úton lehet majd számlázni. A papír-alapú bizonylatok, legkésőbb, teljesen megszűnnek majd a számlázásban 2034. év végéig és valamennyi (belföldi ügyeletekre vonatkozóan is, nem csak a nemzetközi adózásban) tagállam össze fogja hangolni az összes rendszerét; egyszerűen mindenről tudni fognak – valós időben. Ez lesz a számlázás Judgement Day-je!

Csak néhány példát hozok a nagyvilágból: Olaszországban már jó ideje, csak az állami adóhatóság számlázó programjából lehet kiállítani a bizonylatokat (ott egy számlázóprogram-készítő vállalkozás már éhen halt). Chilében, ha a számlabefogadó nem látja az online rendszerben a részére kiállított számlát, fel KELL jelentenie a számlakibocsátót! Nem opció, kötelesség, különben ő sem mentesül a következmények alól. Braziliában – a korosztályom még jól emlékezhet a klasszikus „Isaura”-sorozatra a magyar televízióból a ’80-as évek közepén (a magyarok még gyűjtöttek is a szegény rabszolgalány, Isaura felszabadítására – sic!) -, pedig addig nem számla egy számla, amíg a brazil adóhatóság azt nem látta és validálta, azaz hagyta jóvá.

Szerinted Magyarországon hasonló szigorításokkal meddig fog várni a NAV, ha már most is a világ egyik legjobban fejlődő adóhivatala?! Az áfarés mindössze 2,3%-os volt. 

Adatszolgáltatás

Amikor számla-adatszolgáltatásról beszélek, már meg sem említem, hogy online, pedig el sem tudjátok képzelni, mennyi vállalkozó állít még ki bizonylatot kézi úton, papír számlatömbben. Ezeket mind külön-külön le kell jelenteni, egyesével az online rendszerben. És nem lehet meggyőzni őket, hogy egy számlázó programban ezt automatizálni lehet legalább. Szerintetek ők, ha beköszönt az új korszak majd, legkésőbb 9-10 éven belül, hogy fognak tudni számlázni?!

Sokan azt hiszik, hogy nem lehet rosszul számlázni, ha számlázóprogramot használ, biztos sikerül a számla-adatszolgáltatás. Sikerülhet is, hiszen az, hogy informatikai okból is elvérezzen egy adatszolgáltatás, csak az egyik lehetséges ok.

A másik, gyakoribb ok, hogy fogalmunk sincs sok esetben, melyik gazdasági eseménynél pl. milyen áfát válasszanak ki a legördülő listából, és az sem könnyíti meg a helyzetüket, hogy ahány program, annyiféle elnevezés, rövidítés.

Pont a napokban számoltam össze – egy munkámhoz kellett – hogy csak 30-nál is több olyan nemzetközi ügylet van, ahol áfa felszámítása nélkül kell számlázni a vállalkozónak. De az időszakos elszámolású ügyleteknél – korábban folyamatos teljesítésnek mondták – is 6-féle módon tudod kiállítani a bizonylatokat, ez természetesen ugyanennyi verziót jelent az áfa-teljesítési időpontjának szempontjából is, nem mindegy, melyik időszaki bevallásba teszed be stb.

Ha már áfa-bevallások: jelenleg kb. 260 ezer havi áfa-bevalló van, ebből havonta 70-80 ezer bevallás fut hibaágra. Minden a számlázásból indul ki, meg az adótervezésből. De az egy másik téma.

A jelenlegi költségvetési helyzetben nem nehéz attól tartani, hogy minden eszközzel pénzt akarnak majd beterelni a kasszába. Ne mi legyünk azok a vállalkozók, akik ezt megfizetik! Mit tudsz tenni, hogy te ne, vagy legalábbis ne nagyon hibázz? Olvass utána, képezd magad, amennyire szükséges, kérj tanácsot szakembertől vagy vegyél részt egy számlázási képzésen, épp most indítok egy ilyen online kurzust októberben.

Muszáj megtanulnod helyesen számlázni, mert most szeptember 15-től már élesen lőnek, vigyázzatok!

Olvasnál még a témában?

• Customer Success csapat mint növekedési motor: ügyfélkezelésből üzleti előny
• Részletre egy lángos? – avagy az adósságon kívül miben utazik a Klarna
• 4 millióból 1 milliárd forint. A Billingo sikersztorija. Sikeres cégek 20. rész
• 1 millió forintot buksz évente a munkavállalódon, és ez a minimum! Minner KEDD