A társadalom 60 százaléka számára valószínűleg örökre elveszett a hosszú távú megtakarítási esély.
A Blochamps Capital korábbi prognózisa köszön vissza az MNB és a KSH friss adataiban: Magyarországon a vagyonkoncentráció kiugró mértékű. Karagich István, a privátbanki elemzőcég vezetője szerint a pénzügyi gyarapodás csak látszólag széles körű, a jegybanki adatok szerint a pénzügyi vagyon 72 százalékát itthon az emberek 10 százaléka birtokolja, miközben a lakosság fele összesen csupán 5 százalékos részesedéssel bír.
#minner Na, ez egy kijózanító kezdés. Vállalkozóként ez mit jelent neked? Azt, hogy a potenciális ügyfélköröd nagy részének (a társadalom alsó felének) a pénzügyi vagyona lényegében nulla. Miközben a felső 10% birtokolja a vagyon 72%-át. Ez brutálisan kirajzolja, hogy a „tömegpiac” és a „prémium/luxus” piac mennyire kettéválik. A marketingedet, árazásodat és termékfejlesztésedet eszerint kell kalibrálnod.
Bár a vagyonkoncentráció az elmúlt években világjelenség lett, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss, Megtakarítási Jelentése is igazolja a Blochamps Capital korábbi előrejelzését arról, hogy Magyarországon – más országokhoz képest is – intenzív mértékű a vagyonkoncentráció. A jegybank legfrissebb adatai alapján a magyar háztartások pénzügyi vagyonának 72 százaléka összpontosul a lakosság legfelső tizedénél – Szlovákiában 70 százalék alatti, Németországban 60 százalék körüli ez az arány. Magyarországon a társadalom nettó vagyon szerinti alsó fele a pénzügyi vagyonnak mindössze 5 százalékát birtokolja, míg például Szlovákiában 12, Ausztriában 8 százalékos ez az arány.
A Blochamps szakértői már korábban figyelmeztettek, hogy a megtakarítások impozáns gyarapodásáról szóló hírek megtévesztők lehetnek, mert a gyarapodás java része egy szűk elitnél csapódik le.
„A számok mögé nézve világos, hogy a legfelső vagyondecilist képviselő gazdagok között is csak a leggazdagabb alig 1 százalék, néhány tízezer ember vagyona gyarapszik igazán”
– emelte ki Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) A háztartások életszínvonala felmérése szerint a leggazdagabb 20 százalék immár 4,8-szor magasabb jövedelemmel rendelkezik, mint a legalsó jövedelmi ötöd – ez az érték 2021-ben még csak 4,2 volt, azaz ez is a Blochamps által régóta jelzett társadalmi rétegződés felerősödésének újabb egyértelmű bizonyítéka.
A leggazdagabb 100 magyar (a népesség 0,001%-a) a háztartások pénzügyi vagyonának már több mint 13 százalékát birtokolja, míg ez az arány 2005-ben még csak 2,5 százalék volt. A hazai megtakarítások döntő része tehát továbbra is a vagyonosoknál halmozódik fel, miközben a háztartások bő harmadának semmilyen érdemi pénzügyi tartaléka nincs.
Kijózanító látni – annak ellenére, hogy az elmúlt években masszív reálbér-növekedés próbálja visszatermelni a 2023-as inflációs felfutás negatív jövedelmi hatásait – 2020-hoz képest minden jövedelmi tizedben nőtt azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyeknek a pénzügyi vagyona nem éri el az egyhavi fogyasztásuk értékét! A legszegényebb három decilisben ez az arány ismét 40 százalék fölé emelkedett, és még a hatodik decilisig bezárólag is 30 százalék feletti azok aránya, akiknek kevesebb megtakarításuk van, mint amennyi egyhavi kiadásuk fedezéséhez szükséges!
Ami ismét a bődületes vagyonkoncentrációra utal, az az a tény, hogy tízből kilenc magyar fél évig sem húzná ki a jelenlegi megtakarításaiból – a társadalom döntő többsége tehát pénzügyileg sérülékeny maradt. Számukra valószínűleg örökre elveszett a hosszú távú megtakarítási esély.
#minner „Tízből kilenc magyar fél évig sem húzná ki”. Vállalkozóként ez a legfontosabb mondat. Azt jelenti, hogy a piacod 90%-a extrém módon árérzékeny és sérülékeny. Egy váratlan kiadás (autó lerobban, betegség) azonnal „vészhelyzeti” üzemmódba kapcsolja őket. A „nice-to-have” termékeket és szolgáltatásokat azonnal elvágják. A te terméked „must-have” vagy „nice-to-have”? Ha utóbbi, akkor a marketingednek arról kell szólnia, hogyan leszel mégis nélkülözhetetlen, vagy hogyan célzod meg azt a maradék 10%-ot. Pont ezért indítottuk el a mellékes rovatunkat, hogy segítsük mellékes jövedelemszerzésben az embereket: olvass utána itt.
A KSH felmérése szerint a lakosság 31,7 százaléka legalább háromféle anyagi vagy szociális deprivációban érintett. Ezek közé tartozik például, hogy nem tudják kifizetni a váratlan kiadásaikat, nem képesek egy hét nyaralást megengedni maguknak, vagy nem rendelkeznek alapvető digitális vagy közlekedési eszközökkel. A pénzügyi sérülékenység tehát nemcsak vagyonhiány, hanem életminőségbeli lemaradás is.
A Blochamps rámutatott arra is, hogy a hivatalos statisztikák módszertana önmagában is felülbecsüli a háztartások vagyonát, mivel a jegybank a nehezen realizálható üzleti tulajdonokat is a pénzügyi vagyon részeként tartja nyilván. Karagich István emlékeztet, az ún. „egyéb tulajdonosi részesedések” a háztartási pénzügyi vagyon közel 30 százalékát adják, de piaci értékük bizonytalan, likvidálhatóságuk korlátozott.
Ráadásul – emlékeztet a szakember – a vagyonkoncentráció itt is utolérhető: a felső rétegnek ugyanis jó eséllyel valóban értéket képviselő cégek vannak a nevén, míg a gyengébb vagyoni lehetőségekkel bíró emberek céges vagyona jórészt magának a vállalkozónak megélhetést biztosító (kényszer)vállalkozásokban merül ki, amelyek esetében reális, piacon értékesíthető cégértékről nem lehet beszélni.
#minner Na, ez a rész pont rólunk, vállalkozókról szól. A statisztika szerint a „céges vagyon” is pénzügyi vagyon. De te is tudod, hogy a Kft.-d vagy E.V.-d nem (feltétlenül) egy likvid, piacon eladható cégérték. Ahogy a cikk fogalmaz, ez sokszor „kényszervállalkozás”, ami a megélhetésedet biztosítja. A felső réteg cége viszont valódi, értékesíthető vagyontárgy. Ez egy fontos különbségtétel, amikor a saját „vagyonodat” számolod. A céged annyit ér, amennyiért holnap el tudnád adni.
A vagyonkoncentráció a következő években tovább fog növekedni (első ábra) – állítja előrejelzésük alapján a Blochamps szakembere. Karagich István szerint a leggazdagabb, privátbanki ügyfélkörben 2025 és 2028 között várhatóan 65 százalékkal gyarapodik a vagyon, míg az affluens (prémium) megtakarítói szegmensben 50 százalékos növekedést valószínűsít a kutatásuk. Ez azt vetíti előre, hogy a felső vagyoni tizeden belül is a szűk szupergazdag réteg halmozza majd fel a többletvagyon túlnyomó részét.
A tendencia tehát a vagyoni olló további nyílását ígéri: a társadalom leggazdagabb néhány százaléka kiemelkedő ütemben gazdagodik, miközben a tehetős középrétegek lényegesen mérsékeltebb gyarapodásra számíthatnak. Valóban a milliárdosokon belül is tovább nyílik az olló – a Blochamps adatai szerint például 2015-ben 120 személynek volt tízmilliárd forint feletti vagyona, 2025-re viszont már 250 fő tartozott ide, eközben a százmilliárdosok száma 10 év alatt 6-ról 25-re ugrott. Bár a vagyonkoncentráció a világ egészére igaz, ám:
a magyar elit vagyonosodásának üteme lényegesen gyorsabb, mint a világ dollármilliárdosainak átlagosan 2,3-szoros vagyonnövekedése.
Minderre Karagich István szerint a hazai vagyonkezelési szektornak is reagálnia kell. Nem lehet azzal számolni, hogy tömegével jelennek meg új vagyonos ügyfelek, viszont a jelenlegi vagyonosok egészen dinamikusan válnak még gazdagabbá. Mindez azt jelenti, hogy a legtehetőbbeket kiszolgáló finanszírozói rendszernek – a privátbanki szolgáltatóknak, vagyonkezelőknek, bankároknak – alkalmazkodniuk kell ahhoz, hogy kevesebb ügyfél sokkal nagyobb vagyont fog kezelni. A jövőben egy-egy kliens sokszoros nagyságrendű vagyon felett rendelkezhet majd, ami egészen eltérő megközelítést és szolgáltatásokat igényel a részükről.
#minner Vagyis? A piacod nem nő (sőt), hanem koncentrálódik. Kevesebb ügyfél fogja birtokolni a vagyon (és így a vásárlóerő) nagyobb részét. Mit jelent ez a te B2B vagy B2C vállalkozásodnak? Azt, hogy az „ügyfélszerzés” helyett a „meglévő top ügyfelek megtartása és mélyebb kiszolgálása” (account management) felértékelődik. Egy-egy nagy ügyfél (vagy szupergazdag privát kliens) elvesztése sokkal jobban fog fájni, mert nehezebb pótolni.
A Blochamps Capital fenntartja az évekkel ezelőtt felmért trend prognosztizálását: a hazai lakossági pénzügyi vagyon gyarapodása mögött meghúzódó vagyonkoncentráció minden korábbinál erőteljesebb, és a régiós összehasonlításban is kiugró jelenség tartósnak ígérkezik. A friss adatok és előrejelzések pedig arra utalnak, hogy ez a folyamat a következő években sem fordul meg.
Hiába nőnek a jövedelmek – akár infláció felett is –, ez nem elég ahhoz, hogy a társadalom széles rétegei érdemben visszalépjenek a megtakarítási piacra. A fogyasztási szerkezet is a társadalmi szakadék mélyülését mutatja, a KSH statisztikái alapján az alsó jövedelmi ötödök háztartásai kiadásaik olyan mértékét költik élelmiszerre és lakhatásra, mozgásterük olyan szűk, hogy gyakorlatilag kizárt a megtakarítás lehetősége.
A lakossági pénzügyi vagyon jövőbeni bővülése tehát változatlanul szinte kizárólag a legfelső decilist fogja gyarapítani, tovább erősítve a vagyonkoncentrációt.
A végső következtetés brutálisan őszinte: hiába a reálbér-növekedés, az átlagember mozgástere szűk, mert a pénze élelmiszerre és lakhatásra megy el. A vagyonosodás pedig szinte kizárólag a legfelső decilisben csapódik le. Vállalkozóként ez egy kettős piacot jelent: egy hiper-árérzékeny tömegpiacot, ahol a túlélésért küzdenek, és egy szűk, de dinamikusan bővülő luxus/prémium piacot, ahol a pénz nem számít.
A te céged hol helyezkedik el ezen a térképen?
Olvass tovább a témában!
- Munka mellett mellékes. Melyik szolgáltatásra keresnek rá sokan?
- Céget alapítanál, startuppolnál? Ne félj a korodtól, nincs késő, sőt!
- Hogyan találd meg/validáld az ötletet, ami belefér a munkaidőd mellett
- A nagy dobás – Amiről a sikeres cégvezetők nem beszélnek
Forrás:
Blochamps Capital sajtóközlemény
