A Warsaw Enterprise Institute friss kutatását küldte át nekem a Milán, amiben tényleg találni érdekes számokat. Olyan adatokat, amelyek átírhatják, ahogy gondolkodunk az AI-ról, a versenyképességről, és arról, hogy hol áll most a te vállalkozásod ebben az egészben.

Spoiler alert: valószínűleg sokkal mélyebben benne vagy már, mint gondolnád.

Már használod, csak fogalmad sincs róla

Persze, mostanában az a trend mind a high proteines termékekkel, hogy mindenre rá kell írni és akkor jobban fogy. AI ez, AI amaz, stb. De a valóságban a friss LLM-ek és automatizációs lehetőségek miatt már arra is az AI szót használjuk, amire nem feltétlen kellene, vagy éppen az eddig használatos AI eszközöket felejtjük el, hogy már léteztek korábban is, csak nem mint branding hanem szerves részei egy-egy szoftvernek.

• Kezdjük a legmegdöbbentőbb számmal: az amerikaiak 68%-a használ AI-alapú fitnesz trackert minden nap, mégis csak a harmaduk tudja, hogy AI-val van dolga.

A Pew Research Center adatai szerint az emberek többsége fel sem fogja, milyen gyakran találkozik mesterséges intelligenciával. Email spam-szűrő? AI. Google Maps útvonaltervezés? AI. Spotify zenei ajánló? AI. Amazon vásárlási javaslatok? AI.

• Csak az amerikaiak 30%-a ismeri fel helyesen mind a 6 alapvető AI alkalmazást, amellyel napi szinten találkozik.

Mit jelent ez üzletileg? Egyszerű: ha a fogyasztók nem is tudják, hogy AI-t használnak, akkor nem az AI ellen vannak ellenállók, hanem a “rossz” AI ellen. A kulcs a láthatatlan integrációban van. Amikor természetessé válik, amikor megoldást ad, nem pedig problémát teremt.

AI-tartalom cunami, amit senki nem lát jönni

Múlt héten kitöltöttünk egy tesztet a Milánnal, hogy mennyire ismerjük fel az AI-képeket, nos, mindketten kb fele-fele arányt értünk el… Ez is alátámasztja azt a kutatást, miszerint az emberek csak 48-55%-os pontossággal ismerik fel az AI-generált képeket, még akkor is, ha tudják, hogy tesztelik őket. ÉS EZ 2022-es ADAT! Amikor az AI még gyerekcipőben járt. Azóta…hát, nézd meg ezeket a számokat.

• 2025-ben már a Google találatok 19,1%-a AI-generált tartalom. És ez csak a kezdet.
• A tanárok – akik hivatásszerűen értékelik a szövegeket – csak 45,1%-os pontossággal tudják megkülönböztetni az AI-írt munkákat a diák által írtaktól. Ha a szakemberek sem tudják, mit vár el a laikus felhasználóktól?
• 2023-ban kiderült, hogy a Sports Illustrated kitalált újságírókkal publikált AI-írt cikkeket. A Los Angeles Times, Miami Herald és Us Weekly is hasonló botrányt élt át. 49 hírportál használ már szinte kizárólag AI-írt tartalmakat.

Ez nem arról szól, hogy félj az AI-tartalomtól. Hanem arról, hogy transzparensnek kell lennünk. A Meta már bevezette az „AI info” címkéket, a YouTube kötelezővé teszi az AI-generált videók jelölését. Illetve, ami a veszélyeket érinti, a kérdés inkább az lesz, hogyan alakul át az internethez fűzött, viszonyunk, ha már nem bízhatunk meg benne mint releváns hírforrás. A cicás videók maradnak!

Lengyelország: az AI adoptáció váratlan bajnoka

#kutatás Lengyelország 63%-os AI-adoptációval megelőzte az USA-t (51%) és az Egyesült Királyságot is.

A Human+AI Institute és CampusAI közös jelentése szerint Lengyelország nemcsak hogy átvette a vezetést az egyénenkénti adaptációban, de egyetlen év alatt 36%-kal nőtt a lengyel vállalatok AI-használata is. Ez a leggyorsabb növekedési ütem az EU-ban. Míg 57% személyes célra használja az AI-t, csak 14% kizárólag szakmai célokra.

Ha lengyelországi partnereket vagy munkaerőt keresel AI-projektekhez, most jó időzítés, ugyanis itt:

• Magas hajlandóság az AI-technológiák megismerésére
• Alacsony pszichológiai ellenállás (más országokhoz képest)
• Gyors adaptációs képesség van

800 millió munkahely eltűnhet, átalakulhat

2030-ra 800 millió munkahely automatizálódhat világszerte. És az AI 40%-kal produktívabbá teheti a magasan képzett munkavállalókat.

Az IMF elemzése szerint a fejlett gazdaságokban a munkahelyek 60%-a érintett lesz az AI által. De itt van a kulcs: a fele profitálni fog belőle, a másik fele pedig átalakul. 

Az Economist kutatása pedig megmutatja, mire használják leggyakrabban az AI-t a munkahelyeken (bár ezekről már mi is beszámoltunk korábban):

A lista élén: írásbeli kommunikáció, információkeresés, dokumentációkészítés. Nem véletlenül ezek azok a területek, ahol a legnagyobb az időmegtakarítás. Ezek a bürokrácia legnagyobb “áldásai”. Amikkel talán a legtöbbet szenvednek a KKV-k is, kevés ember, sok feladat, szétszakadás, folyamathiány, mikromenedzsment.

Ha kicsi vagy, az AI nem a versenytársad, a nagyvállalatok sem azok: míg ők még szervezik magukat, te máris automatizálhatod a marketinget, az ügyfélszolgálatot, a tartalomkészítést, vagy azokat a területeket ahol a legnagyobb a hiány. A hatékonyságod legyen szem előtt, egy operatív gerinc, amit tudsz kiépített rendszerekkel támasztani (látod és nem is használtam itt az AI szót, milyen jól hangzik).

A fejlődő országok egyelőre kevésbé érintettek (40% vs 26%), de ez időlegesen előnyt is jelenthet. Ha most tanulsz meg AI-eszközöket használni, akár évekkel előnyhöz juthatsz a versenytársakkal szemben.

A piac önszabályozó ereje

Na, most egy érdekes paradoxonnal zárunk. A kutatás arra a következtetésre jutott, hogyan is működik a piac szabadon és az önszabályozó ereje által még az AI korában is.

Scott Alexander 11,000 embert tesztelő kísérlete brutálisan világos eredményt hozott: amikor az emberek nem tudják, mi AI és mi emberi alkotás, akkor 60%-ban az AI-művet választják kedvencként. A kísérlet során az AI-kép nyert a szavazáson.

De itt jön a fordulat: amikor tudják, hogy AI készítette, akkor az emberi munkát preferálják. Ez azt jelenti, hogy a piac természetes módon fogja önszabályozni az AI-tartalmat. (Lásd a Vogue legutóbbi AI megjelenését, itt: Mi jön a Vogue után? AI-modell, AI-aktivista, digitális polgár)

A kreativitás területén ez különösen jól látható. Egy művészeti igazgató így foglalta össze a változást: „Ami korábban 1-2 hét munka volt, most 4 óra. Ami 1-3 hónap volt, most 2 nap.” De hozzátette: az emberi felügyelet és kreatív irányítás továbbra is elengedhetetlen. DE: bár az AI fokozza az egyéni kreativitást, viszont homogenizálja a kreatív kimenetet. Vagyis mindenki kreatívabb lesz, de hasonlóbbak lesznek az eredmények. (Ezt akár abba is átültethetjük, hogy a belépési küszöb feljebb kerül, azonban a professzionalizmus és azzal járó minőség még értékesebb lesz.)

Ez világos üzenetet küld: az AI eszköz, nem helyettesítés.

A kutatás a Warsaw Enterprise Institute – AI: A Guide c. tanulmányából van, amelyet Agnes Tycner állított össze. Köszi Milánnak az ajánlást!

Olvass még a témában!

• AI útmutató cégvezetőknek: fogalomtár, esettanulmányok, oktatás
• AI és deepfake: új vásárlási csalások –  Mire figyeljünk?
• Hogyan döntötte meg a ChatGPT az online oktatást? – Diszruptív innováció
• Shopify CEO: „AI használat = alapelvárás”

Fotó:
Envato License