A „fantomadósság”: amikor már a kenyeret is hitelre vesszük

A részletfizetési őrület szintet lépett, és nem a jó értelemben. A TechCrunch legfrissebb elemzése szerint az USA-ban már minden negyedik felhasználó élelmiszert finanszíroz a „vásárolj most, fizess később” szolgáltatásokkal…

A Minneren már 2021 óta követjük ezt a trendet, amikor először írtunk a modell berobbanásáról. Később a Klarna hazai indulásáról is részletesen beszámoltunk. Legutóbb pedig a „Részletre egy lángos?” című cikkünkben elemeztük azt, ami most egyre inkább a valóságunkká válik: hogy a fesztiválsörünket és az uzsinkat is hitelre vesszük. Pedig emlékszel még, amikor a BNPL szolgáltatások berobbanásakor mindenki az új iPhone-t vagy a menő sneakert vette meg három részletben? Nos, azoknak az időknek vége. 

Nigel Morris, a Capital One társalapítója – aki mellesleg a Klarna korai befektetője is – a liszaboni Web Summiton mondta azt, hogy:

Ha azt látjuk, hogy az emberek olyan alapvető dolgokat vesznek BNPL-re, mint az élelmiszer, az egyértelmű jele annak, hogy a tömegek küzdenek a túlélésért.

A láthatatlan hitel

A cikk egyik legerősebb állítása, hogy egy „fantomadósság” hegyen ülünk. Miért fantom? Mert a hagyományos bankrendszer és a hitelbírálók számára láthatatlan.

A klasszikus banki hiteleket látja a KHR (régi nevén BAR lista) vagy az amerikai hitelminősítők. A BNPL szolgáltatók többsége azonban – tisztelet a kivételnek – nem jelent le minden kis részletfizetést a központi rendszerbe. Ez azt jelenti, hogy:

• A bankok úgy adnak lakáshitelt vagy személyi kölcsönt, hogy nem látják, az ügyfélnek már van 5 futó részletfizetése különböző applikációkban.
• A rendszer „vakon repül”, a kockázatokat nem lehet felmérni.

A TechCrunch adatai szerint a BNPL felhasználók 42%-a csúszott meg legalább egy fizetéssel 2025-ben. Ez brutális arány, főleg, ha összehasonlítjuk a hagyományos banki hitelek bedőlési arányával.

A magyar helyzet: Klarna, Revolut vagy a bankok?

Jogosan merül fel benned a kérdés: hogy állunk ezzel itthon? Magyarországon a helyzet kicsit más, mint az USA-ban, de a trendek ugyanazok.

1. Klarna: Itt van, de nem úgy

Bár a Klarna a globális óriás, Magyarországon nem tudott olyan domináns, „mindenhol ezzel fizetek” pozíciót kiépíteni, mint Svédországban vagy az USA-ban.

• Főleg nagy nemzetközi partnereknél (pl. H&M, Sinsay, Footshop) találkozhatsz vele a pénztárnál.
• Itthon a Klarna applikációja és a „kártyás” megoldása korlátozottabb, inkább a webshop-integrációk dominálnak.

2. A „banki áruhitel” 2.0 és a fintech kihívók

Nálunk a BNPL piacot három nagy csoport osztja fel:

• A fintech úttörők: Itthon az InstaCash volt az egyik első, aki kifejezetten a webshopokra szabott, digitális részletfizetést hozta el. Ők a „magyar BNPL”, akik pontosan azt az űrt töltik be, amit a Klarna külföldön. Vagy a Pastpay, magyar, b2b beszerzésekhez ad BNPL szolgáltatást. (erről írtunk is itt)
• Revolut: A „Pay Later” funkciójukkal (amelyet a régióban agresszívan terjesztenek) gyakorlatilag bárhol tudsz részletre vásárolni, ahol elfogadnak kártyát. Ez a legveszélyesebb kategória a „fantomadósság” szempontjából, mert ez tényleg csak egy gombnyomás a telefonon.
• A hagyományos bankok (OTP, Cetelem, Cofidis): Magyarországon rendkívül erős az áruhitel kultúra. A különbség? A banki háttér miatt ezek sokszor szigorúbb bírálattal járnak és – ami fontos – látszanak a KHR listában.

Ha webshopod van, a BNPL bevezetése növelheti a kosárértéket (akár 20-30%-kal). De tudd, hogy a magyar vásárlóid egy része már most is „hitelből” fogyaszt, még ha ez nem is látszik a statisztikákban.

Miért aggódhatnak az amerikaiak? 

A TechCrunch cikke rámutat egy érdekes amerikai politikai csavarra is: a Biden-kormányzat megpróbálta szabályozni a szektort, hogy a BNPL hitelek is ugyanolyan besorolást kapjanak, mint a hitelkártyák. Aztán jött a fordulat (a Trump-adminisztráció lépései), és a szabályozást visszavonták. 

A cikk szerint két buborék fújódik most egyszerre:

1. Az AI buborék: Erről beszél mindenki (NVIDIA, OpenAI, adatközpontok).
2. A BNPL/Fantomadósság buborék: Erről nem beszél senki, mert „láthatatlan”, és a legszegényebb rétegeket érinti először.

És az utóbbi talán a veszélyesebb. Ha a vevőid fizetőképessége egy kártyavárra épül, az egyik pillanatról a másikra omolhat össze, amikor a hiteleik elérik a plafont. A TechCrunch cikke szerint a „subprime” (kockázatos) adósok 78%-át hagyják jóvá BNPL hitelekre. Ez gyakorlatilag a 2008-as válság receptje, csak most nem házakat vesznek hitelre, hanem a mindennapos bevásárlást.

És itt nem csak a fogyasztói hitelezésről, hanem a céges „kereskedelmi hitelek” piacáról is beszélhetünk. A The Economist adatai szerint az amerikai cégek közötti kifizetetlen számlák állománya eléri a 4,9 billió dollárt. Ez négyszerese a teljes amerikai hitelkártya-piacnak!

A BNPL szolgáltatók most erre a piacra vetették rá magukat. Miért veszélyes ez?

• A B2B BNPL szolgáltatók adatai szerint a kisvállalkozások átlagosan 40%-kal költenek többet, ha részletfizetésre vásárolhatnak.
• A legdurvább párhuzam a 2008-as válsággal az adósságok „csomagolása”. A BNPL cégek nem tartják meg a hiteleket, hanem csomagban eladják befektetőknek.
  • Az Elliott Advisors például felvásárolta a Klarna 39 milliárd dolláros brit hitelportfólióját.
  • A KKR 44 milliárd dollárnyi BNPL hitelt vett át a PayPal-tól.
  • Az Affirm csak idén júniusig 12 milliárd dollár értékben bocsátott ki fedezett értékpapírokat (ABS).

Gyakorlatilag ugyanaz történik, mint a jelzáloghitel-válságnál: a kockázatos hiteleket újracsomagolják, eladják befektetőknek, és a rendszerben senki nem látja pontosan, hol van a valódi kockázat, mert ezek az adatok (főleg a B2B szektorban) még kevésbé átláthatóak.

S miért aggódj te? Ne tedd, ez a lufi előbb fog náluk kidurranni. De: figyeld a vevőidet! Ha azt látod, hogy a részletfizetési opciók aránya drasztikusan nő a „normál” kártyás fizetéssel szemben, az egy intő jel lehet a célcsoportod anyagi helyzetére nézve. A BNPL remek eszköz az értékesítés növelésére, de társadalmi szinten egy időzített bomba, ha szabályozatlan marad.

Olvasnál még a témában?

• Részletre egy lángos? – avagy az adósságon kívül miben utazik a Klarna
• Így számláztok Ti! – avagy vigyázz, mert mostantól tényleg megbüntet a NAV
• Hogyan futhat ki egy profitábilis cég is a pénzből? Cashflow és tőketervezés
• A figyelem és a fogyasztói elköteleződés újfajta mérései

Forrás:
TechCrunch , Minner

Fotó:
Google Gemini