Sajtóközlemény
A tízéves rekordot döntő, 4,8%-os munkanélküliség, a június 1-jén életbe lépő vendégmunkás-tilalom és az AI-vezérelt toborzási megtorpanás olyan „tökéletes vihart” kavar a magyar munkaerőpiacon, amelyre a hagyományos modellek már önmagukban nem adnak választ. A Gig Economy Report 2026 adatai szerint miközben a vállalati oldalon egyre nehezebb a hosszú távú elköteleződés megvalósítása, a magyar munkavállalók tömegei már a rugalmas piactér-modellben látják a biztonságot.
Papíron létező tartalékok vs. valós likviditás
A Tisza-program 400 ezer inaktív magyar munkavállaló bevonását ígéri a távozó vendégmunkások helyett. Scharle Ágota, a Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet vezető
kutatója szerint a becslés önmagában nem irreális, ugyanakkor az inaktív réteg jelentős
része csak hosszabb távon és komoly állami ráfordítások mellett integrálható a
munkaerőpiacra (Telex/G7, 2026).
A statisztikai inaktivitás mögött ugyanis több, egymástól eltérő csoport húzódik meg. Ide
tartoznak azok, akik nem keresnek bejelentett munkát, ezért kiszorultak a hagyományos
munkaerőpiacról, az inaktív nappali tagozatos diákok, háztartásbeliek és gyermeket nevelők, nyugdíj előtti inaktívak vagy az elmaradt régiókban élők. Ezen csoportok munkaerőpiaci mobilizálása hagyományos foglalkoztatási formákkal eddig nem tudott megvalósulni, azonban rugalmas műszak alapú munkarenddel lebontható több akadály.
Továbbá a jelenleg is aktív munkavállalók jelentős része nyitott a mostani munkavégzésén felüli pénzkereseti lehetőségekre, azonban ehhez az értékes munkaerőpiaci kapacitáshoz kizárólag rugalmas feltételek mellett lehet hozzáférni.
A hagyományos toborzási csatornák számára ezek a csoportok tehát nehezen mozgósíthatóak, miközben a gig economy platformok képesek gyorsabban becsatornázni őket a munkaerőpiacra.
„A magyar munkaképes lakosság legalább 20%-a szeretne rugalmas,
műszakalapú munkavégzést. Ez több mint egymillió embert jelent, akik nem
munkanélküliek, hanem a saját feltételeik szerint akarnak dolgozni. Mi ezt a
rejtett likviditást tesszük láthatóvá és elérhetővé a gazdaság számára” –
hangsúlyozta Sebestyén Ádám, a Giggle társalapítója.
A bizonytalanság ára: miért váltanak a cégek rugalmas foglalkoztatásra
A gazdasági és politikai átmenet óvatosságra inti a cégeket. A gig economy modellje ezt
nem csak operatív rugalmassággal támogatja, hanem közben profitot is növel: az igény
szerinti atipikus foglalkoztatás egyenlő nettó bérek mellett önmagában akár 22%
költségelőnyt jelenthet az állandó állományhoz képest, amely költségtétel a vállalatok
számára csak tényleges munkaerő igény esetén jelentkezik. Továbbá a foglalkoztatás
teljes HR szervezési, adminisztratív és járulékos költségei is alacsonyabbak.
„A bizonytalanság korában a rugalmasság az új valuta. A cégek nem mernek 2-
3 évre tervezni, ha a jövő havi árbevételük is kérdéses. A Giggle-nél a toborzási
tranzakciós költség gyakorlatilag nulla: a platformon nem hónapok, hanem
percek alatt (átlagosan 50 perc az első jelentkezésig) épül fel a bizalom a
munkáltató és a munkavállaló között” – tette hozzá Birizdó Ádám, a Giggle
társalapítója.
Munka közben tanulnak, nem tanfolyamon
Miközben a munkaerőpiaci kihívások kezelésére gyakran felülről szervezett képzési
programok adnak választ, a Giggle felhasználói „alulról” építkeznek. A platformon a belépési küszöb alacsony, a motiváció viszont magas: a munkavállalók 92,6%-a nyitott új készségek elsajátítására. A platformon ráadásul előre láthatók az egyes munkákhoz tartozó bérek és feltételek, ami erősíti a bértranszparenciát és kézzelfoghatóvá teszi az előrelépési
lehetőségeket. Egy raktári dolgozó például látja, hogy a targoncakezelői pozíciók magasabb órabért kínálnak, ezért saját döntésből megszerzi a szükséges jogosítványt. Nem egy elméleti karrierút motiválja, hanem egy azonnal érzékelhető, konkrét anyagi előny. Ez a modell nemcsak gyorsabb és költséghatékonyabb, hanem gazdaságilag is hatékonyabb: a munkavállalók nem esnek ki hónapokra a piacról egy képzés miatt, hanem munka közben fejlődnek és közben jövedelmet is termelnek.
Nem ígéretek, hanem adatok
A hagyományos referenciákkal vagy önéletrajzokkal szemben a gig economy platformok
minden egyes elvégzett munkáról mérhető teljesítményadatot gyűjtenek. Míg egy CV vagy
egy interjú sokszor csak részleges képet ad a valós munkavégzésről, a platformokon
szerzett értékelések közvetlen visszajelzést adnak arról, hogyan dolgozik valaki a
gyakorlatban.
A Giggle platformon leadott több mint 70.000 visszajelzés és a 4,7-es átlagértékelés azt
mutatja, hogy a digitális, kétoldalú értékelési rendszerek egyre inkább átveszik a
hagyományos referenciák szerepét. A készségek és a megbízhatóság nem bemondás
alapján jelennek meg: a platform pontos adatokat lát arról, ki dolgozik rendszeresen,
pontosan és stabil minőségben, és ezek az információk a munkáltatók számára is
közvetlenül elérhetők.
A bértranszparencia szintén egyre fontosabb eleme ennek a munkaerőpiaci környezetnek. A platformon minden műszak előtt egyértelműen látható, mikor, hol és milyen feltételekkel
történik a munkavégzés, ami csökkenti az információs aszimmetriát és erősíti a bizalmat a
felek között. A 2026 júniusától várható szabályozási környezetben ez az átláthatóság még
hangsúlyosabb szerepet kaphat a munkaerőpiac működésében.
Magyarország felzárkózási potenciálja
Magyarország jelenleg az 5. legrosszabb helyen áll az EU-ban a részmunkaidős
foglalkoztatás tekintetében (4,8%), miközben az EU-átlag 18,6%, Ausztriában pedig
meghaladja a 30%-ot. A Giggle szerint a jelenlegi munkaerőpiaci sokk (vendégmunkás-stop és kormányváltás) lehet az a katalizátor, amely végre elmozdítja a magyar piacot a modern, nyugat-európai rugalmasság irányába.
Olvasnál még a témában?
- Ha lesz vagyonadó, a 10 milliárdos küszöb racionálisabb lehetne
- Hiába nő az átlagfizetés, a megtakarítás a leggazdagabbak kiváltsága lett
- Bizalmi vagyonkezelés: ne öntsük ki a fürdővízzel a gyereket
- Kínában már nem lehet csak az AI miatt kirúgni embereket
Forrás és fotó:
Giggle
