A cégek harmada az elmúlt évben lemondott legalább egy szoftver vagy funkció megvásárlásáról, mert AI-os kódolóeszközökkel házon belül is össze tudta rakni. (Ugye, emlékszel mennyit posztolt erről a Milán, kérdezett titeket?) A McKinsey idei State of AI felmérésében a válaszadók 32 százaléka mondta ezt, míg a tech szektorban már 41 százalék.

2025 tavaszán ugyanennek a felmérésnek az akkori számaira építve írtunk AI-útmutatót cégvezetőknek. Az AI-agentek akkor még a fogalomtárunk végén szerepeltek, valamiként, amire „még visszatérünk”. Most visszatérünk, mert az idei kiadás egyszerre mutatja meg, mennyit lépett előre a technológia, és mennyire egy helyben toporog mellette a pénz…

Az AI-t ma szinte mindenki használja, a cégek többsége mégsem keres vele többet, mint tavaly. 

Te melyik oldalon állsz?

Mi változott másfél-két év alatt?

A McKinsey idén májusban és júniusban 1719 válaszadót kérdezett meg 97 országból. Tízből majdnem kilencük cégénél rendszeresen használnak AI-t, és egyre több helyen túl is lépnek a kísérletezésen: a skálázó cégek aránya 38-ról 44 százalékra nőtt.

A legnagyobb ugrás az AI-agenteknél látszik, vagyis azoknál a rendszereknél, amelyek egy több lépésből álló feladatot önállóan végigvisznek. Az évi egymilliárd dollár feletti árbevételű cégeknél 27-ről 40 százalékra nőtt azok aránya, akik legalább egy területen skálázzák őket. A kisebbeknél 22 százalékon áll, egy év alatt tehát semmit nem mozdult.

De akkor ők most többet is keresnek? Hát…

A válaszadók 80 százaléka szerint az AI javította a saját termelékenységét, nagyjából a fele szerint jobb döntéseket hoz tőle. Közben csak 37 százalékuk mondja, hogy az AI bármennyivel hozzájárult a cége EBIT-jéhez, pont annyian, mint tavaly. Azoknak a cégeknek az aránya pedig, ahol az AI az EBIT legalább 5 százalékát hozza, 6 százalékon áll. Szintén ugyanott, ahol egy éve…

Egy év alatt tehát többen használják, mélyebben használják, többet költenek rá, a pénzügyi eredmény mégsem mozdult. A múlt héten a manuális adminisztráció rejtett költségeiről szóló cikkünkben már megírtuk, hol lehet ennek az oka: az AI-t a lépéseken belül használják, a pénz viszont a lépések között folyik el. Itthon sem más a helyzet, a Revolution Software felmérése szerint a hazai KKV-knál az AI elsősorban egyéni hatékonyságnövelő eszköz, sokszor ingyenes változatban vagy a dolgozók saját előfizetésével.

Megépíteni könnyű. Megbízni benne?

Vissza a nyitó számhoz. A tech szektor után az egészségügyi szolgáltatók (39 százalék), a szakmai szolgáltatások és az energia-alapanyag szektor (38–38) jönnek, a közszféra 17 százalékkal zárja a sort. A legjobban teljesítő cégek közel fele mondott már le így szoftvervásárlásról, átlagosan ez a már említett 32 százalék.

Csakhogy van, amire a felmérés nem kérdezett rá. Erre egy fejlesztő LinkedIn-posztja hívta fel a figyelmet, amit Milán osztott meg velem: 

• átment-e a házon belül épített szoftver bármilyen auditon, 
• kiállja-e az éles terhelést, 
• és karbantartható, biztonságos lesz-e egy év múlva is. 

Az AI ezzel a minőségbiztosítást értékelte fel: kódot generálni ma szinte bárki tud, a szűk keresztmetszet a kód megbízhatósága lett.

Nade, a McKinsey adataiban van erre egy részválasz. A legjobban teljesítőknél háromszor olyan gyakran fogja vissza a költség a kódoló agentek használatát, mint a többieknél, és jóval többen foglalkoznak közülük az AI-ból fakadó biztonsági résekkel és a jogosulatlan műveletekkel. Aki komolyan épít, az fizet is érte, és a kockázattal is foglalkozik. Nézd csak!

KKV-léptékben a kérdés egyszerűbb: a hétvégén összerakott belső eszköz addig jó üzlet, amíg az, aki összerakta, a cégnél van. Ha elmegy, ki érti, mit csinál a kód? A vibe codingról szóló cikkünkben a biztonsági dilemmákat már szóba hoztuk, a SaaSpocalypse-elemzésünkben pedig azt, hogyan rettent meg tőle a tőzsde. A McKinsey-adat az első jel, hogy a házon belüli építés a cégek beszerzési döntéseiben is megjelent.

Az AI nem is olyan olcsó?

Másfél éve az volt az alaphang, hogy rengeteg AI-eszköz ingyen elérhető. Idén minden ötödik válaszadó szerint a cégük azért fogja vissza az AI-használatot, mert a működtetése, főleg a modellek használatáért fizetett tokendíj, túl sokba kerül (lásd Uber-es cikkünk, negyedév alatt az éves cél elfogyott). Michael Chui, a McKinsey vezető kutatója szerint az egységár ugyan csökken, de a felhasznált mennyiség még gyorsabban nő. A cégek ettől nem hátrálnak: 60 százalékuk jövőre többet költ majd AI-ra.

Nyáron, a McKinsey B2B-értékesítési riportja kapcsán írtunk egy ökölszabályról, ami ide is pontosan illik: minden egy dollárnyi AI-fejlesztés mellé nagyjából három dollárnyi változásmenedzsmentet kell számolni, vagyis képzést, bevezetést és új munkamódokat. A legtöbb cég pont fordítva költ: megveszi az eszközt, a többit pedig rábízza a lelkes kollégákra. Az idei számok erre a fordított arányra adják a választ. A szoftver megvan. A cég nem bírja befogadni.

Kis kitekintés. Szeptemberben a Városligetben rendezték az AI Summitot. Az economx beszámolója szerint a kamara elnöke arról beszélt, hogy a következő gazdasági áttörésnek a tudásból és a termelékenységből kell jönnie (és hogy az AI-ban a tudás a versenyelőny meg mittudomén?! Tényleg?! Valami újat is tudunk mondani?), a nagyszínpad egyik beszélgetésében pedig egy politológus (annyira nem akarok politizálni itt, de na OB? Komolyan?) Európa geopolitikai lemaradásáról és a nagyhatalmakkal való együttműködésről dumált chipek és adatközpontok címszó alatt(?!). Egyik állítással sincs baj, csak ugyanezeket három éve is hallottuk ezeken vagy épp más színpadokon. A valóságról meg a fontos dolgokról viszont alig esik szó. A McKinsey idei adata szerint a tudás egyéni szinten már ott van: tízből nyolcan érzik a saját munkájukon. Ami hiányzik, az a folyamat, ami ezt a cég pénzévé alakítja. Erről sokkal kevesebb panelbeszélgetés szól.

Mit csinál másképp a 6 százalék?

A legjobban teljesítők a hatékonyság mellett növekedést és innovációt is várnak az AI-tól, és több mint háromszor nagyobb arányban tervezik vele alapjaiban átalakítani a vállalkozásukat. És leginkább erről nem csak beszélnek, lsd. fentebb. Közel háromnegyedük áttervezte a folyamatait az AI miatt (tavaly még 55 százalék), a többieknél csak minden negyedik. A felsővezetőik kétszer olyan gyakran állnak láthatóan a projektek mögé, és kétszer olyan gyakran mérik a hatást.

Látod, ezt 2025 tavaszán is leírtuk a McKinsey akkori számai alapján: a folyamatok újragondolása az egyik legerősebb tényező, ami a pénzügyi hatást befolyásolja. Másfél év alatt ez nem lett kevésbé igaz, csak méginkább látszik, hogy a többség kihagyja. És mondjuk ki csak mégegyszer: az elfogadás azért halad lassabban a technológiánál, mert egyre inkább a szervezet változásfeldolgozó képessége a szűk keresztmetszet. A szoftver megvan. A cég nem bírja befogadni.

Rá mernéd tenni?

A poszt, amit Milán átküldött nekem LinkedInen egy kérdéssel zárult: rá mersz-e tenni egy éles üzleti folyamatot arra, amit te építesz? Már, ha elfogadjuk, hogy itthon még a vibekódoló kiscsapatod esetében a kód (és biztonsága) a szűk keresztmetszet… A McKinsey számai mellé érdemes odatenni a párját is: és arra, amit megvettél? Ha az AI a cégek közel kétharmadánál egy év alatt sem mozdította meg az eredményt, ott a kód volt a könnyebbik rész…

A nehezebbik a változásmenedzsment. Elbírja egyáltalán a céged, fog tőle mozdulni valami?

Ti építetek vagy vásároltok? Írd meg nekünk a Minner Extrába! (Oké, vibecodeoltatok egy CRM-et, és? A folyamat változott tőle? Jobb lett? Olcsóbb? Meddig, ameddig le nem hal?)

Ha kicsi gyakorlatról olvasnál még példákkal!

• AI útmutató cégvezetőknek: fogalomtár, esettanulmányok, oktatás
• Fél nap munka, két hét várakozás? Ennyibe kerül a manuális adminisztráció
• 11 db AI felhasználási terület, use case. Magyar céges példák, esettanulmányok.
• Hatékonyság, nem hype: Hogyan lesz valódi üzleti érték a generatív AI-ból? 
• SaaSpocalypse: 3 narratíva a szoftverszektorban eltűnt milliárdokról

Forrás:
McKinsey, Minner

Fotó:
AI Summit