Az elmúlt hetekben sokat írtunk a Minneren árakról. Arról, hogy a Penny perece 90 grammról 70-re fogyott, miközben az ára maradt. Arról, hogy ha lemásolnak, az első reflex az árcsökkentés, és ezzel a másoló jár jobban. És előkerült Milán 2015-ös története is: tudatosan a konkurencia fölé tette az árát, és utána több ügyfél jött. Mindegyik cikk után ugyanaz a kérdés maradt nyitva: jó, de ha és amikor emelek, hogyan csináljam jól?
Mit mondana erre egy árazási tanácsadó? Na, erre hozunk most egy kisebb anyagot a HBR-től, aminek írója évtizedek óta cégeknek segít beárazni a termékeiket a nemzetközi piacon, különböző inflációs közegekben. Nemrég összeszedte, mit látott az ügyfeleinél, amikor nőttek a költségek…
A diagnózisa röviden: a legtöbb vezető egyetlen csavarral próbálja kezelni a drágulást, s egyetlen kérdést tesz fel: a megnövekedett költségből mennyit hárítsunk át a vevőre? Ha csak ez az egy kérdésed van, minden drágulás ugyanarra a dilemmára zsugorodik: hány vevőt bukok rajta?
Pedig ennél sokkal több opció van.
A szorzó, ami a drágulást is drágítja
A premisszája: az árazás legnagyobb tévedése a költség plusz árrés. Veszed a költséget, ráteszel egy fix százalékot, kész. Látott már mindent, 35, 67, 120, 212 százalékos felárat. Hogy ezek honnan jönnek? Leggyakrabban a céges hagyományból, amit évről évre továbbadnak. Évtizedek óta keresi azt a professzort, aki ezt a módszert először javasolta, mert dollárbilliónyi elveszett profitot akar a nyakába varrni.
A módszer kényelmes, csak a vevő nem így gondolkodik.
Senki nem sétál be a műszaki áruházba azzal, hogy egy tévéért legfeljebb a gyártási költség 146 százalékát hajlandó kifizetni. Drágulásnál viszont van egy rosszabb mellékhatása is. Nézd meg a matekot: ha a céged mindent a beszerzési ár duplájáért ad, és egy termék beszerzése 1000 forinttal drágul, az ára 2000 forinttal nő. A drágulásra is ráteszed az árrésedet. Ő ezt dominó-inflációnak hívja, és szerinte ez még gyorsabban üldözi el a vevőket.
A másik beidegződés az árrés bálványozása. A magas árrés az erő jele, mondják, és ez lehet is igaz. A tanácsadó tapasztalata viszont az, hogy aki mindenáron tartja az árrését, sokszor pénzt hagy az asztalon: ha az áremeléstől érezhetően visszaesik az eladott mennyiség, az összes profit csökken.
Csehil Ádám nálunk úgy fogalmazott, hogy a vevőt nem érdekli, mi jól járunk-e, ő a saját megtérülését keresi. Ha ezt a kettőt elengeded, egyszerre sokkal több lehetőség nyílik meg. Négy csoportba szedtük ezeket.
1. Muszáj mindenen ugyanannyit emelni?
Ez a csoport a válogatásról szól.
- Az első javaslata az, hogy ne hárítsd át a teljes költségnövekedést. A kisebb árrésért cserébe a kereslet törvénye dolgozik neked: alacsonyabb ár, több eladás, akár több profit. Árérzékeny időszakban ez a hatás nagyobb, és jönnek vele új vevők, kiegészítő vásárlások, visszatérők. Az ő összefoglalása: veszíts egy kis árrést, szerezz több vevőt, keress több pénzt.
- A második a célzott, ahogy ő mondja, sebészi kedvezmény. Itt átengeded a költséget, mellé viszont kedvezményt adsz. Tegyük fel, hogy a teljes áthárítás miatt a vevők 20 százaléka lelép. Ez sok, de a 80 százalék marad. A kedvezménnyel az árérzékenyeket tartod meg, és a konkurenciától is hozol át. Csak ne adj kedvezményt annak, aki nélküle is boldogan fizetne. Kedvenc megoldása az akadály, amelyen az árérzékeny vevő maga jelentkezik: kupon, utólagos visszatérítés, árgarancia, csúcsidőn kívüli ár.
Nade. Milán már 2015-ben arra figyelmeztetett, hogy a hónapról hónapra kiszámítható kedvezményt a vevő megszokja, elvárja, és onnantól csak akciós napon vásárol. A kettő nem üti egymást, a különbség pont az akadály (vagyis ami megmozgatja a vásárlót). A mindenkinek járó, előre látható akció a vevőt neveli. A kupon, amit Milán példájában a MrSale a blokkra nyomtatott, azt szűri ki, akinek tényleg számít az ár, és közben visszahozza a boltba.
- Hahó, emeld valami más árát. Az ő példája a hús: egy év alatt a darált marha érezhetően drágult, az egész csirke viszont olcsóbb lett. Aki mindkettőt árulja, a marha drágulásának egy részét a csirkére és a többi termékre teheti, amelyek most viszonylag olcsónak tűnnek. Mert esetenként az egyforma, költségalapú emelés helyett a termékenkénti árérzékenységgel számoló emelés legalább kétszeres profithatású lehet.
2. A terméket is alakíthatod
Amikor már nem az árcédulához nyúlsz.
- Csomag(ajánlat). Benzinkutas példát hoz: feltűnően alacsony árat látott kiírva, egy csavarral, ugyanis az “olcsó” benzinhez autómosást is kellett venni. (Ami épp kapóra is jött neki amúgy.) Vagyis, ha egy termék költsége elszáll, kínálj két árat: egy önállót, és egy csomagot olyan termékekkel, amelyeket a vevő magától nem (mindig) venne meg. Csehil Ádám a profitnövelő árazásról szóló cikkében azt írta, hogy egy terméket könnyű árban összehasonlítani, egy csomagot már nem!
- Csupaszítás. Az olcsóbb verzió bent tartja a saját árérzékeny vevőidet, és behozza azokat, akiknek elegük lett a konkurencia évenkénti emeléseiből. Ilyen a légitársaságok legolcsóbb jegye: nincs előre választható ülés, utolsóként szállsz be, cserébe olcsóbb. Egy feltétele van: a kannibalizáció legyen minimális, vagyis aki eddig a drágábbat vette, ne álljon át az olcsóra. És ha változik a helyzet, kivezetheted. A lemásolós cikkünkben más irányból jutottunk ugyanide: ha a másolód az olcsó szegmenst viszi el, lehet, hogy egy jól elhatárolt belépő csomagod hiányzik…
- Prémium. Drágulás idején furcsán hangzik, de van olyan terület, ahol biza működik. És amúgy is, minden cégnek kell egy jó, jobb, legjobb felépítés, mert a tapasztalat szerint sokszor nagy az a vevőkör, amelyik a “Rolls-Royce-verziót” akarja, még ebben a gazdaságban is. Pl. egy étteremben, ahová járt, a sima étlap mellett jó drága, öt fogásos reggelit is kínálnak itallal. Őt is meglepte, hányan rendelték. A prémium profitja pótolhatja azt, amit a drágulás a többi termék árrésén elvisz. Hogy a magasabb ár mikor hat minőségnek és mikor csak túlárazásnak, azt a Chivas Regal sztoriján már egyszer végigvettük.
3-4. Mondd meg előre, és tálald jól
Az utolsó két csoport arról szól, hogyan hallja a vevő az áremelést. Erről mi is írtunk már, úgyhogy itt csak azt vesszük sorra, amit extrában hozzátesz.
- A drágulás idején a vevőt a mai ár mellett a bizonytalanság is bántja: mennyivel lesz drágább holnap? Az egyik ellenszer, ha az emelést objektív adathoz kötöd, mondjuk egy hivatalos árindexhez, és vállalod, hogy ha az index esik, az ár is esik. Arra hivatkozik, hogy a költségekkel indokolt áremelést könnyebben elfogadják, ha adat áll mögötte. A sokadik „nőttek a költségeink” levél viszont egy ponton túl már nem hat. A zsugorfláció kapcsán mi is arra jutottunk, hogy egy kisvállalkozás legyen csak hangos, ne sumákoljon: a nyílt áremelést egyszer fizeted meg, a bizalomvesztést végig.
- B2B-ben két eszközt hoz. Az éves emelést az ügyfél eredményéhez lehet igazítani: ha neki nehéz éve van, az emelés is lehet szerényebb. A másik a hosszú szerződés. Az ő példájában egyéves szerződésnél 10 százalék az emelés, ötévesnél évi 3. Univerzális tanulság, de a vevők szeretik, ha van választásuk, és ez a választás azt üzeni: átvállaljuk a költségnövekedés jó részét, cserébe stabilitást kérünk.
- A tálalásnál ugyanaz az ár egy másik nyelven szólal meg. A drága telefon mellé ott a kamatmentes havi részlet, és az összeg máris elviselhetőbbnek tűnik. Hogy a horgonyár, a csomag és a nagyobb pohár limonádé hogyan dolgozik a vevő fejében, azt Csehil Ádám már végigvette nálunk. (Plusz a kiszerelés csökkentését és a mértékegység átírását is ide sorolja, ehhez kattintsatok át a cikkünkre.)
Akkor most? Mikor?
Az az árazási fegyelem, amit az infláció kikényszerít, akkor is megmarad, amikor az infláció már lecsengett. Aki megtanul az egyszerű áremelésen túl gondolkodni, kifinomultabb és nyereségesebb árazással jön ki belőle.
Itthon a KSH szerint októberben 2,0 százalék volt az éves infláció, augusztusban még 1,3. Az elemzők szerint ez csak a kezdet: jövő nyárra 4 százalék közelébe gyorsulhat, és a cégek az idei költségnövekedés jó részét a 2027 eleji átárazásnál hárítják majd tovább. Nálunk most van az a szűk ablak, amikor még nem ég a ház, de már érezni a füstszagot. Ilyenkor a legkönnyebb átnézni, melyik szorzó jött a céges hagyományból, melyik termék bírna el többet, és hol hiányzik egy belépő vagy egy prémium csomag…
Az árazást nem tűzoltás közben érdemes megtanulni.
Olvasnál még a témában?
- Csak az élelmiszerek súlyát lehet manipulálni? Mit csinálhatsz szolgáltatóként?
- Lemásoltak? Ingyen kaptál egy versenytárs-elemzést
- Profitnövelő árazási stratégiák. Te már alkalmazod őket?
- Mit tegyek, ha árversenyben vagyok?
Fotó:
Flow









