„Sokáig ellene voltam, hogy legyen hosszú videó az Instagramon.” 

Ezt Adam Mosseri, az Instagram vezetője mondta a saját bejelentő videójában, azon a héten, amikor a platform elkezdte tesztelni a Features nevű formátumot: legfeljebb 90 (!!) perces videókat. halkan jegyezzük meg, hogy nyolc éve már próbálkozott ezzel, IGTV néven, aztán megszüntette…

Ráadás, hogy egy héttel korábban a Spotify fizetős tagságot indított podcastereknek. A rajongó rendszeresen fizet, cserébe bónuszepizódot, kevesebb reklámot vagy korai hozzáférést kap, a kreátor pedig a bevétel 90 százalékát viszi haza.

Évek óta mindenki a rövid, vertikális videókat tolja, még a LinkedIn is. Lehet, hogy visszatérőben a longform kontent? Miért?

Kinek nem termel pénzt a Reels?

Egy kreátort háromféleképpen lehet fizetni (Adam szerint):

• fizethet a platform, 
• a rajongó 
• vagy egy márka.

Az Instagramon főleg a márka fizet. A platform saját, teljesítményalapú programja kicsi, és Mosseri szerint messze többet költenek rá, mint amennyit visszahoz, így nincs értelme felskálázni, mert csak a tőkét égetnék.

A YouTube-nál egyszerűbb a képlet: reklám fut a videón, a partnerprogramban lévő kreátor megkapja a bevétel 55 százalékát. A platform szerint az előző négy évben több mint 100 milliárd dollárt fizetett ki alkotóknak, előadóknak és médiacégeknek. 

A különbség oka prózai. Egy harmincmásodperces videóban nincs hely reklámnak. A TechCrunch szerint ezért tekint sok kreátor az Instagram- és TikTok-fiókjára inkább a YouTube-csatornája promóciós karjaként, mint komoly bevételi forrásként.

Hogy Mosseri miért volt ellene? Mert a rövid videót többen osztják meg és küldik tovább üzenetben, egy platformnak pedig ez az egyik legfontosabb. A fordulathoz az kellett, hogy a termékért felelős alelnöke évekig győzködje. A bejelentésben egyébként úgy fogalmazott: a Reels továbbra is az Instagram alapja marad, de ha valaki mélyebbre akar menni a kedvenc alkotójával, azt is ott tehesse meg.

Vagyis az Instagram most ezt a kart akarja visszahúzni magához. A tesztben van egy Clips as Reels nevű funkció is: a hosszú videóból Reels készül, ami visszalinkel a teljes anyagra, a hosszú változatot pedig el lehet küldeni az Instagram tévés appjára. Jön-e reklám és pénz a kreátoroknak? A Meta szóvivője szerint „még korai” hosszú távú pénzmodellről beszélni…

A Spotifynál te fizetsz

A Spotify ugyanezt a problémát a másik oldalról fogja meg: ott a rajongó fizet a mélységért, tehát hogy a hosszabb tartalmaiddal is kapcsolódjon. A belépő alacsony: három epizód, száz hallgató vagy néző és száz meghallgatott óra az elmúlt harminc napban. A kreátor a tagok adatait exportálhatja is, az elérhetőségekkel együtt, ha a hallgató megosztja őket.

Ez itt már neccesebb picit. Substack, YouTube, Patreon előfizetés, multichannel tartalmaidnál mit milyen paywall mögé rejtesz? És mi hol marad ingyenes? Ezek a döntések picit már tudatosabb felhasználást vetítenek elő s talán a célközönséget is szűkítik.

Nade, mielőtt nekiállsz a fizetős adásnak: Magyarország nincs is benne a 34 indulópiacban. Szlovákia, Románia, Ausztria, Szlovénia, Csehország és Lengyelország igen, az Európai Unióból csak mi és Horvátország maradtunk ki. Egyelőre.

A háttér egyébként ugyanaz, mint az Instagramnál: a Spotify videós podcastokkal megy a YouTube után, és ehhez kreátorokat kell odacsábítania. Kíváncsi leszek kiknek lesz ez megérős.

Akkor most rövid vagy hosszú?

2024 elején azt írtuk, hogy rövid videók nélkül labdába sem rúgsz a marketingben, meg arról hírszemléztünk, hogy a TikTok 10 perces videókkal kísérletezik, miközben a YouTube a Shortsszal próbál tiktokosodni. A hosszú TikTok-videók megítélése akkor 61 százalékban negatív volt. Szerinted ez ma mennyi lenne?

2 éve volt mindez! Dedurva! Most elindultunk visszafelé, vagy ellentmondunk magunknak? Nem igazán. A két formátum két külön munkát végez: a rövid videó behoz, a hosszú megtart. Erről szólt a figyelem kölcsönzött cikkünk is: a virális kiugrás kinyitja az ajtót, a kérdés az, visszajönnek-e hozzád utána. Milán pedig februárban külön cikket írt arról, hogy fejezd be az edukációt a közösségi médiában (ott és akkor, ahol a célközönséged figyelme nem létező): oda a behúzó tartalmak kerülnek, a mélyebb tudás a weboldalra, a hírlevélbe, a blogra.

Az Instagram és a Spotify most pontosan ezt a tölcsért építi be a saját falai közé. A logika ugyanaz, csak a platform nem akarja, hogy a néző a hosszú részért máshova menjen. Mosseri meg is mondta: azt szeretnék, ha a rövid és a hosszú videó szimbiózisban élne.

Mi is valami ilyesmit csinálunk: az Üzleti hírek adásai hosszú, beszélgetős formában mennek fel YouTube-ra és Spotify-ra. A YouTube viszont a legtöbb KKV marketingmixéből még mindig kimarad, ahogy a YouTube marketing alapokról szóló cikkünkben írtuk.

Nyugi, holnaptól nem kell másfél órás videót forgatnod a pékségedről. Egy kérdést viszont érdemes feltenni: ha valaki megnézi a Reelsedet, és többet akar tőled, hova megy? Van egyáltalán hosszabb anyagod, ahová/amiért mehet?

Olvasnál még a témában?

• A figyelem kölcsönzött. A tekintély megmarad.
• Fejezd be az edukációt a közösségi médiában. Megváltozott minden
• YouTube marketing alapok – Miért nézné meg bárki, amit feltöltesz?
• A videós algoritmusok kora. Visszatért a vadnyugat a marketingbe?
• Miért ne válthatna le az AI pont Téged? Hormozi tippek tartalomkészítésről

Forrás:
TechCrunch

Fotó:
Flow