Gyakran hallod szakértőktől, hogy mennyire fontos az edukációs és, hogy ezt a te akár a közösségi média csatornákon is meg tudod tenni, sőt ez pénzt hoz? Ez már nem igaz! A fogyasztók edukációja fontos, ez biztos, de nem a Facebookon, TikTokon, Instagramon fogod ezt megtenni. Most is ilyen borítóképet kellett használnom, hogy áttereljelek ide a cikkre. Ömlik ránk a temérdek tartalom, mégha el is kapja valami a figyelmünket, már egy másik rúgja be éppen az ajtót.

Az algoritmusok alapvető feladata, hogy a felhasználót a felületen tartsák, amit leghatékonyabban szórakoztató (entertainment) tartalommal lehet elérni. Ez egy fundamentális paradigmaváltáshoz vezetett: a platformok ma már nem információs vagy oktatási központokként, hanem digitális szórakoztatóipari egységekként működnek.

Az algoritmusok a következő szempontok alapján rangsorolnak, amelyek mind az edukáció ellen dolgoznak:

1. Azonnali elköteleződés: Ha egy tartalom nem generál lájkokat vagy kommenteket az első másodpercekben, az algoritmus „érdektelennek” minősíti és elrejti. Az edukáció azonban gyakran időt és gondolkodást igényel, nem azonnali reakciót.   
2. Kevesebbet lájkolnak. Az értelmes tartalmakat még több értelmes ember nézi, akik kevésbé nyúlnak a lájk gombra, vagy éppen kommentelnek.
3. Szűrőbuborékok: Az algoritmusok csak olyan tartalmat mutatnak, amivel a felhasználó korábban egyetértett. Ez ellehetetleníti a valódi tanulást, amihez gyakran a meglévő nézetek megkérdőjelezése lenne szükséges.   

„Dehát vannak, akik ügyesen edukálnak ezeken a platfomokon?! „

Ez egy kognitív torzítás, vagyis az agyad általánosít csak amiatt, mert lát néhány kiemelkedő elérést produkáló oldalt, személyt, miközben annak tízezerszerese szenved az eléréslottón.

Kockázat:
Van az a szituáció, hogy túl sokat edukálsz és:
– Ha edukációból van a pénzed a fogyasztó megelégszik azzal és máshol költi el a pénzt, hiszen nálad kimaxolta.
– Ha nem edukációra épülő terméket adsz el, akkor pedig megkapta az információt, lehet máshol költ, nem köteleződik el, nem is emlékszik ki edukálta. Hiszen szita az agya…

Mit tesznek tehát a cégek? Felülnek a trend videókra, ami hibás reakció

Mivel a lájkvadászatot díjazzák a közösségi média platformok, így a cégek felülnek a trend videókra, tartalmakra. Ez szembemegy azzal is, amit el akarnak érni a marketingben, vagyis azt, hogy felfigyeljenek rájuk úgy, hogy értelmezni tudják miben is segítenek, milyen problémát oldanak meg, miben mások a többi márkánál (éppen trendet másolnak, semmivel). A látszat lájkokat nem tudják átváltani profitra.

Trend videóra felülhetsz?:

• Amit hibásan gondol egy cég: Csinálok trend videókat, mert nagy elérést hoz és majd így figyelnek fel a termékeimre, szolgáltatásaimra. – Vajon ki fogsz tűnni? NEM
  Ha te egy média oldal vagy, esetleg influencer, akinek bevétele a figyelem eladásából van? Igen, ülj fel bátran trend videókra, posztokra.
• Ahogyan jól gondolkodik egy cég ebben a szituációban. Én egy vállalkozást üzemeltetek, ahol vevőket akarok szerezni. Ritkán felülhetek a trend videókra, trend posztokra, de inkább mellőzöm őket és figyelembe veszem, hogy a mélyebb információkat a weboldalamon, hírlevélben, blogon teszem közzé.

A valódi megoldás

A közösségi médián a

• főbb felütéseket kommunikálod,
• oda kerülnek a „behúzó tartalmak”,
• rövid, tömör információkat adsz át, és azt sokszor ismételed. (Csak felütéseket, szituációkat, tabukat puffogtatsz).
• Áttereled a felhasználókat a saját oldalaidra, felületeidre (csatornáidra), ami lehet a weboldal, blog, hírlevél és Youtube csatorna. (Utóbbival megengedőbbek vagyunk, mert bár közösségi média platform, de oda mehet edukatív tartalom).

Más csatornán bátran edukálj: blog, hírlevél, e-mail. Youtube videó. Egyszerűen csak a főbb behúzó tartalomnál, csatornánál ne edukációra építs.

Mibe fekteted az energiát?

Egy vállalkozás egy közösségi média tartalmat átlagosan 20 percig készít. Átlagos elérés a béka segge alatt van. Nem azt mondom, hogy nettó időpazarlás, mert kell a közösségi média poszt, de máris más megvilágításba helyezzük az örökzöld tartalmakat.

Egy folyamatosan elérését generáló hírlevél automatizmus (ami újra felhasználható) elkészítési ideje 8 óra és majdnem 2 évig hozzá sem kell nyúlnod. Arra meg legyintenek? Butaság, miközben a hírlevél átlagos megnyitási aránya 30% és újra és újra lehet küldeni e-mailt a feliratkozóknak.

Egy blogbejegyzés (amihez magad is írtál gondolatokat és nem a ChatGPT-vel írtad) elkészítési ideje 2-3 óra. Ennek egy részét újra felhasználhatod hírlevélben, közösségi média posztban (felütést és terelsz a posztban) és a blog ott marad az oldalon, SEO és AI kompatibilis (GEO).

A saját felületek egyik legnagyobb előnye az „örökzöld” jelleg. Míg egy közösségi média poszt élettartama órákban mérhető, egy jól megírt blogbejegyzés, hírlevél automatizmus vagy egy tudástár tartalom évekig generálhat forgalmat. Emellett a saját felületeken nincs algoritmus, amely eldönti, ki láthatja a tartalmat.

Értem! Merre tovább? Olvasnék még!

• Ez a cég lemond több millió forgalomról. Pedig csak ezt kellene csinálnia…
• Ez be fog jönni! 20 perc, ami megváltoztatja egy cég életét
• Téged hogyan találna meg most plusz 100 millió forint?

Fotó: Canva