Szerk.jav.: olvasónk észrevételére javítottuk az összeget, mert ez akkora hogy a fordításnál észre sem vettük! 151 billlóról beszélünk, amit angolban már trilliónak írnak! Köszönjük!
151,1 billió dollár. (Érted? 150 ezer milliárd dollár!) A PwC friss előrejelzése szerint ennyi tőke kell ahhoz, hogy a világ infrastruktúrája 2050-ig megépüljön és működőképes maradjon. A jelentés ezt a számot mindjárt az első mondatában elejti, kb. olyan lazán, mintha egy bevásárlólistáról olvasná fel.
De próbáljuk meg tényleg felfogni ezt az összeget. 151,1 billió dollár több pénz, mint amennyit a Föld összes országa együtt megtermel egy év alatt. Magyar léptékre fordítva a hazai GDP több mint hatszázszorosa, vagyis ha Magyarország minden megtermelt forintját kizárólag erre tenné félre, bő hatszáz évig fizetné a részletet. Aki pedig vizuális típus: az összeg több mint 2700 milliárd darab húszezres bankjegy. Sheesh!
A mozgásirány is árulkodó. Az éves infrastrukturális kiadás a 2024-es 4,4 milliárd dollárról 2050-re 6,9 milliárdra nő, a következő 25 évben pedig a világ összességében nagyjából kétszer annyit költ majd infrastruktúrára, mint az elmúlt két évtizedben.
Na de mire?
Az infrastruktúra eddig háttér volt. Ott volt, működött vagy nem működött, de nem kellett gondolnod rá: az út az út, az áram az áram. A PwC Global Infrastructure Outlook, a cég első, 2050-ig előretekintő, 45 országot és a világgazdaság 88 százalékát lefedő modellje épp arról szól, hogy ennek vége. A jelentés szerint ami most jön, az nem egy szokványos infrastruktúra-fejlesztési ciklus. Az új generációs rendszerek okosak, hálózatba kötöttek és villamosítottak: önvezető autókra tervezett utak vezeték nélküli töltéssel, energiahálózatok, amelyek valós időben osztják el a kapacitást, adatközpontok, amelyek saját mikrohálózatról futnak. A három eddig külön kezelt világ, az energia, a közlekedés és a digitális, lassan egyetlen rendszerré olvad össze.
Az AI-forradalom valójában egy építkezés
Az elmúlt két évben mindenki a nyelvi modellekről beszélt: melyik a gyorsabb, melyik hallucinál kevesebbet, melyik váltja ki a junior munkatársat. Közben az AI fizikailag egy építőipari projekt. Nem csoda hát, hogy több építőipari nagyvállalat részvénye jócskán meg is emelkedett az utóbbi időben, van aol 300%al is.) A legokosabb modell is egy konkrét épületben fut valahol, egy konkrét vezetékkel a falban. És most az a vezeték a szűk keresztmetszet.
A PwC szerint az adatközpontokba irányuló éves beruházás 2024 és 2027 között 113,8 milliárd dollárról 251,8 milliárd dollárra nő. Ez 2,2-szeres bővülés, három év alatt.
Csakhogy az épület önmagában semmit nem ér áram nélkül. Ezért számol a jelentés azzal, hogy az energiaátviteli és -elosztó hálózatok fejlesztése 159 százalékkal, az energiatárolásba, jellemzően akkumulátorokba fektetett összeg pedig 273 százalékkal nő 2050-ig. Az AI-éhség nemcsak chipeket húz fel, hanem transzformátorokat és vezetékeket is. Amikor legközelebb azt hallod, hogy egy techcég „AI-ba fektet”, nyugodtan gondolj erre is.
Ázsia épít, a Nyugat felújít
A jelentés másik nagy vonala földrajzi.
- Az ázsiai-csendes-óceáni térség adja 2050-ig a globális beruházás több mint felét,
- Afrikában pedig a leggyorsabb a bővülés, mindkettő mögött ugyanaz a hajtóerő: népességnövekedés és városiasodás.
- Európa és Észak-Amerika viszont egy megújulási szuperciklusba lép. Itt nem új hálózatok épülnek, hanem a régieket kell rendbe tenni, mielőtt összeesnek: az elöregedő vasutakat, energiahálózatokat, víziközműveket.
- Európában a PwC 42 százalékos növekedéssel számol 2050-ig, jórészt felújításra.
Magyarország ebbe a felújító Európába tartozik. Vagyis miközben a globális történet a látványos újdonságokról szól, önvezető utakról és mikrohálózatokról, a mi részünk a sztoriból inkább az lesz, hogy a meglévő rendszereket hozzuk működő állapotba. És ez nagyjából párhuzamban van azzal is, ami most történik vagy kell történnie az országban. Ez kevésbé hangzik izgalmasan, de üzletileg legalább annyi lehetőség van benne.
Minél okosabb, annál sérülékenyebb?
A PwC-jelentés alaphangja optimista: a beruházások tartós termelékenységnövekedést hoznak, az emberek meg több időt kapnak arra, amit szeretnek stb. stb. De van itt valami más is amit előre jeleznek.
Ha az energia, a közlekedés és a digitális rendszer egyetlen összekapcsolt egésszé válik, akkor minden hatékonyabb lesz, igen. Csakhogy ugyanezek a rendszerek a jelentés saját megfogalmazása szerint egymásra vannak utalva a zökkenőmentes működéshez.
Ami magyarul azt is jelenti, hogy egy hiba nem feltétlenül áll meg ott, ahol keletkezett. A régi, „buta” infrastruktúrának megvolt az az erénye, hogy ha elromlott egy darabja, a többi attól még ment tovább. Egy okos, összehangolt rendszerben ez már nem garantált. A jelentés nem véletlenül emlegeti a geopolitikai sokkokat, a közel-keleti feszültséget, az ellátási láncok törékenységét. Az okos rendszer gyorsabb és olcsóbb, viszont másképp sérülékeny.
Ez nem érv az építkezés ellen, csak egy nyitva hagyott kérdés, amit jó fejben tartani: minél több döntést bízunk a rendszerre, annál fontosabb, hogy ki és hogyan felügyeli.
A teljes kutatást, szemléletesebb ábrákkal és részletes kibontásban ajánlom megnézni: itt!
Olvasnál még a témában?
- PwC: Ötéves mélyponton a vezérigazgatók bevételi várakozása
- Hatékonyság, nem hype: Hogyan lesz valódi üzleti érték a generatív AI-ból?
- 300 milliárdos AI-offenzíva – pörög a felhőbiznisz
- Az SAP bemutatja az Autonóm Vállalat vízióját
Forrás:
PwC Global Infrastructure Outlook
Fotó:
Canva, Flow
