Megjelent a PwC 29. Globális Vezérigazgató Felmérése, amiben a világ vezérigazgatóinak mindössze 30 százaléka optimista a következő 12 hónap bevételnövekedését illetően. Ez az elmúlt öt év legalacsonyabb értéke. A probléma gyökere pedig nem csak a külső nyomásban keresendő, miközben a cégek milliárdokat öntenek a mesterséges intelligenciába, a döntő többség még mindig nem látja ennek kézzelfogható megtérülését. A davosi Világgazdasági Fórumon bemutatott eredmények szerint 2026 döntő év lehet…

A PwC sajtóközleményét közöljük.

A mesterséges intelligencia sikeres alkalmazása választhatja el a nyerteseket a lemaradóktól

Az elmúlt öt év legalacsonyabb szintjére esett vissza a vezérigazgatók bevételnövekedéssel kapcsolatos várakozása, miközben a legtöbb vállalat azzal küzd, hogy a mesterséges intelligenciába (AI) tett befektetéseit kézzelfogható megtérüléssé alakítsa. A vállalatvezetők 42%-a attól tart, hogy lemarad a technológiai alkalmazkodás tempójában, miközben a vám- és kiberkockázatok is felerősödtek. Tegnap mutatták be a PwC 29. Globális Vezérigazgató Felmérésének eredményeit a davosi Világgazdasági Fórumon.

A világ 95 országában megkérdezett 4454 vezérigazgató közül mindössze 30 százalék nyilatkozott úgy, hogy bizakodó cégének következő 12 hónapban várható bevételnövekedésével kapcsolatban – szemben a 2025-ben mért 38, illetve a 2022-es 56 százalékkal. Az eredmények arra utalnak, hogy számos vállalat még nem tudta a befektetéseit pénzügyi eredményekké formálni, miközben a vezérigazgatók olyan összetett működési környezetben próbálnak eligazodni, amelyet a gyors technológiai változások, a geopolitikai bizonytalanság és a gazdasági nyomás alakít.

#minner Miközben a külső nyomás valós, korábban részletesen bemutattuk, hogy az AI-befektetések megtérülésének problémája gyakran belső: hiányzik a stratégia, a megfelelő alapok és a szervezeti elköteleződés. A PwC saját GenAI Lab tapasztalatai szerint a sikeres implementáció nem a hype hajszolásról, hanem konkrét, működő, üzletileg értelmes rendszerek építéséről szól.

2026 döntő év lehet az „AI-éllovasok” és a „lemaradók” közötti versenyben

A vezérigazgatók számára a legfontosabb kérdés az, vajon elég gyorsan alakítják‑e át a működésüket ahhoz, hogy lépést tartsanak a technológiai változásokkal, beleértve a mesterséges intelligenciát (AI) is. A megkérdezettek 42 százaléka ezt nevezte meg első számú aggodalmának – jóval megelőzve az innovációs képességekkel vagy a közép- és hosszú távú életképességgel kapcsolatos félelmeket (mindkettő 29%).

Bár széles körben kísérleteznek a mesterséges intelligenciával, mindössze 12% lát kézzelfogható előnyöket. A megkérdezettek 33%-a nyilatkozott úgy, hogy jelentős mértékben invesztált a technológiába, és ebből bevételnövekedése is származott, miközben a cégvezetők 56%-a eddig nem tapasztalt jelentős pénzügyi hatást.

Az alapok legalább annyira számítanak, mint a bevezetés mértéke. Azok a vállalatvezetők, akik szerint szervezetük erős AI‑alapokkal rendelkezik – például felelős AI-keretrendszerrel és olyan technológiai környezettel, amely lehetővé teszi a vállalati szintű integrációt –, háromszor nagyobb valószínűséggel számoltak be érdemi pénzügyi megtérülésről. A PwC külön elemzése szerint azok a vállalatok, amelyek széles körben alkalmazzák az AI-t termékeikben, szolgáltatásaikban és ügyfélélményeikben, közel négy százalékponttal magasabb profitrátát értek el, mint azok, amelyek idáig még nem jutottak el.

Mohamed Kande, a PwC globális vezetője kiemelte: „2026 döntő évnek ígérkezik a mesterséges intelligencia szempontjából. Egy szűk vállalati kör már most mérhető pénzügyi eredményekké alakítja az AI-t, miközben sokan továbbra is küzdenek azzal, hogy a pilotprojektek szintjéről továbblépjenek. Ez a szakadék már most megmutatkozik a bizalomban és a versenyképességben – és gyorsan tovább fog nőni azok számára, akik nem lépnek.”

#minner Az, hogy a vezetők 56%-a nem lát pénzügyi hatást az AI-befektetésekből, miközben egy szűk kör már jelentős profitot termel, pontosan azt az üzenetet hordozza, amiről nemrég az Y Combinator tavaszi mezőnyét elemezve írtunk: a jövő vállalatai nem appokat építenek, hanem AI-ügynököket, amelyek autonóm módon vesznek át delegált folyamatokat. Vállalati szintű integráció és folyamattervezés: AI útmutató cégvezetőknek: fogalomtár, esettanulmányok, oktatás

Csökkenő bizalom, fokozódó vám- és a kiberkockázatok

A vezérigazgatók bizalma tovább csökkent, miközben növekedett a külső kockázatokkal szembeni kitettség. Világszerte a cégvezetők egyötöde (20%) úgy véli, hogy szervezetük a következő 12 hónapban nagy vagy rendkívül nagy mértékben ki lesz téve a vámokból eredő jelentős pénzügyi veszteségek kockázatának, bár a kitettség mértéke régiónként jelentősen eltér – a Közel-Keleten 6%, a kontinentális Kínában 28%, Mexikóban pedig 35%. Az Egyesült Államokban a vezérigazgatók 22%-a számolt be magas kitettségről.

A kiberkockázatokkal kapcsolatos aggodalom jelentősen erősödött: a vállalatvezetők 31%-a említi ezt fő fenyegetésként, szemben a tavalyi 24, illetve a két évvel korábbi 21%-kal. A megkérdezettek 84%-a jelezte, hogy a geopolitikai kockázatokra adott válaszaként vállalati szinten erősíteni kívánja a kibervédelmet.

A makrogazdasági volatilitással (31%), a technológiai zavarokkal (24%) és a geopolitikával (23%) kapcsolatos aggodalmak szintén fokozódtak, míg az infláció miatti félelmek kis mértékben csökkentek (27%-ról 25%-ra az előző évhez képest).

#minner Azzal már mi is foglalkoztunk korábban, hogy az AI-alapú deepfake technológia milyen új típusú fenyegetéseket hoz magával. Mert mindkét irányba működik, míg az AI hatalmas lehetőségeket teremt, addig új biztonsági kihívásokat is jelent. És itt nem csak a technikai védelemről van szó: a dolgozók tudatosságának növelése, a folyamatok átláthatóvá tétele és a gyors reagálási képesség kialakítása legalább annyira idetartozik.

A megújulás stratégiai kényszerré válik

A kedvezőtlen kilátások ellenére a vezérigazgatók egyre inkább úgy látják, hogy a folyamatos megújulás elengedhetetlen a növekedéshez. Tízből több mint négyen (42%) jelezték, hogy vállalatuk az elmúlt öt évben új ágazatokban kezdett versenyezni. A jelentős akvizíciókat tervezők 44%-a várhatóan a jelenlegi iparágán kívül fog befektetni, a technológia pedig a legvonzóbb szomszédos szektor.

A vezérigazgatók valamivel több mint fele (51%) tervez nemzetközi beruházásokat az előttünk álló évben. Az Egyesült Államok továbbra is a legfontosabb célpiac – a megkérdezettek 35%-a sorolta a három elsődleges célország közé. Az Egyesült Királyság és Németország (mindkettő 13%), valamint a kontinentális Kína (11%) szintén előkelő helyen szerepel. India iránt gyakorlatilag megduplázódott az érdeklődés éves összevetésben: a nemzetközi befektetést tervezők 13%-a sorolta a három legfontosabb célország közé.

A megvalósítás terén azonban továbbra is vannak hiányosságok. Mindössze minden negyedik megkérdezett mondta azt, hogy szervezete magas kockázatot is elfogad az innovációs projektekben, határozott folyamattal rendelkezik az alulteljesítő kezdeményezések leállítására, vagy dedikált innovációs központot, illetve vállalati kockázati tőke funkciót működtet.

Az idő is szűk keresztmetszet: a vezérigazgatók arról számoltak be, hogy idejük 47%-át olyan témákra fordítják, amelyek időhorizontja kevesebb, mint egy év, miközben mindössze 16%-ot szánnak az öt éven túli döntésekre.

#minner Hahó! Akkor az idő 47%-a a napi tűzoltásra megy, csak 16% jut a hosszú távú stratégiára? De pontosan ez a probléma magva. Ha a vezérigazgató túl sok időt tölt az operatív dolgokkal, nincs kapacitása a jövő építésére. A nagy dobás cikkünk is rávilágít, hogy a cégek (oké, itt kkv-król beszélünk) többsége beleragad az „erőgörbe” unalmas közepébe, ahol alig képződik valódi profit.  A gond az, hogy a stratégiaalkotás sokszor csak egy „társasjáték” a cégen belül: mindenki védi a saját kis büdzséjét, ahelyett, hogy radikálisan átcsoportosítanák az erőforrásokat a gyengébb területektől a jövőálló projektek felé.

„A jelenlegi helyzet legnagyobb ellentmondása, hogy a világgazdasági helyzet (ideértve az összes körülményt) óvatossági reflexet hoz felszínre a vezetőkben, miközben egy olyan technológia időalapú versenye zajlik, ami hosszabb távon alapjaiban formálja át a működést, és láthatóan nem adaptálható gyors intézkedések keretében” 

– mutatott rá Mezei Szabolcs, a PwC Magyarország cégtársa.

Olvasnál még a témában?

• A NAGY DOBÁS 2 – Helyben toporogsz vs exponenciális növekedés
• Újdonság: Minner havi mentorálás, folyamatos tanácsadás
• A magyar KKV-k nagy tévedése, nem a gazdaság fogja vissza a növekedést
• Üzleti könyvajánló #5.: Egy menedzser élete – Lee Iacocca.

Forrás:
PwC Global CEO Survey 2026

Fotó:
Envato License