Minden második KKV-vezető Magyarországon azzal magyarázza a növekedés elmaradását, hogy romlik a gazdasági helyzet, nőnek a külső kockázatok, erősödik a verseny. A valóság azonban árnyaltabb. Az adatok és szakirodalom azt mutatja, hogy a makrogazdasági környezet hatása létezik, de sokkal kisebb a szerepe, mint azt a vállalkozók gyakran gondolják. Ennél sokkal nagyobb hatással vannak a vállalkozás belső tényezői: a termék-piac illeszkedése, a marketing hatékonysága, a vezetői döntések és az innováció. Tehát nem éri meg takarózni azzal, hogy mert a verseny, mert a gazdaság, mert a konkurencia. És ez még semmi! Ha belevesszük azt, hogy a KKV-k többsége nem éri el a éves 400 millió Ft forgalmat, akkor tudod mi jön ki?

A legtöbb magyar vállalkozó, cég saját magával versenyzik, küzd és nem a külső piaci szereplőkkel, konjuktúra-független a működésük. Az egyik cikkemben leírt: „Nincs az embereknek pénzük” – növekedéshez, nem megy jól az üzlethez kapcsolódó kifogás adta a löketet ennek a cikknek a megírására. Szeretném átformálni a gondolkodásmódod, hogy ne külső tényezőket hibáztasd, mert igenis irányítani tudjuk, hogy hozzánk jöjjön az emberek pénze.

#kutatás: Bár a hazai KKV-szektor a magyar gazdaság gerincét alkotja – hiszen a vállalkozások 99,9 százalékát adva a munkaerő közel háromnegyedét foglalkoztatják –, a szektor termelékenysége továbbra is jelentősen elmarad az európai uniós átlagtól. A legfrissebb kutatási adatok rámutatnak, hogy ez a versenyképességi szakadék nem csupán a változó gazdasági környezet vagy a külső piaci nehézségek következménye. Sokkal inkább olyan mélyen gyökerező, vállalati szintű hiányosságokról van szó, mint az alacsony innovációs hajlandóság, a digitalizáció elutasítása és a modern menedzsment-szemlélet hiánya. A KKV-k jelentős része tehát nem a lehetőségek hiánya, hanem a belső strukturális korlátok és a technológiai lemaradás miatt nem tud kitörni a közepes fejlettség csapdájából.

#kutatás 2. (Bauer – Endrész) A hazai vállalati szektor hatékonysági problémáit tovább árnyalja a cégek életciklusának sajátos dinamikája is. Míg a fiatal vállalkozások gyors növekedésre képesek és jelentősen hozzájárulnak a gazdasági bővüléshez, a magyar KKV-k többsége az idő előrehaladtával hajlamos elveszíteni ezt a lendületet. A kutatások szerint a hazai kkv-szektor egyik legnagyobb kihívása, hogy az érettebbé váló cégek termelékenysége nem javul a várt ütemben, és gyakran megrekednek egy alacsonyabb hatékonysági szinten. Ez megerősíti azt a feltételezést, hogy a fejlődés gátja nem csupán a külső gazdasági környezetben keresendő, hanem abban a belső strukturális merevségben, amely megakadályozza, hogy a cégek az életkoruk előrehaladtával technológiailag is szintet lépjenek

A kutatások rávilágítanak egy fájdalmas pontra: a magyar cégek nem tudnak „szépen öregedni”. Míg egy egészséges piacgazdaságban a vállalatok a korral egyre hatékonyabbá válnak, nálunk az érettebb KKV-k gyakran belekényelmesednek a meglévő folyamataikba, és termelékenységük megreked egy alacsony szinten, függetlenül attól, hogy épp szárnyal-e a gazdaság vagy sem.

A méret vs. életkor tévhit

Sokan azt hiszik, azért nem fejlődnek, mert kicsik. A tanulmány szerint viszont a dinamizmust nem a méret, hanem az életkor (fiatalság) adja.

Gyakori kifogás a „kicsik vagyunk mi ehhez” is. A valóságban azonban nem a méret, hanem a cégek „mentális életkora” számít: a dinamizmus és a növekedés motorja a belső hajtóerő, ami a magyar KKV-kból az évek alatt sajnos túl gyorsan kiveszik.

A Bauer–Endrész tanulmány kimutatta, hogy a 2008-as válság alatt a fiatal cégek még a legnehezebb években is pozitívan járultak hozzá a növekedéshez, miközben az „idős”, nagy cégek teljesítménye zuhant meg. Ez bizonyítja, hogy nem a „rossz gazdasági helyzet” a növekedés fő gátja.

A válságálló fiatalok (rugalmasság)

A tanulmány (Bauer-Endrész) rámutat, hogy a válságok idején sem mindenki süllyed el: az adatok szerint a fiatal, dinamikus cégek még a legnehezebb gazdasági környezetben is képesek voltak növekedni. Ez a végső bizonyíték arra, hogy a siker kulcsa nem a külső környezetben, hanem a vállalati rugalmasságban és a növekedési akaratban rejlik.

Kell a piacnak, amit árulsz?

A nemzetközi szakirodalomban a vállalkozás teljesítményét vizsgáló modellekben a belső jellemzők, stratégiai döntések és innováció legalább olyan fontosak, mint a makrogazdasági környezet.

Ez azt jelenti, hogy az olyan tényezők, mint:

• piaci pozíció,
• termék, ami megold valódi problémát, termék piaci illeszkedés (product-market fit),
• innováció,
• versenyelőny,
• marketing/értékesítési hatékonyság,
• szervezeti hatékonyság és
• stratégai tervezés

gyakran legalább olyan meghatározók a növekedési pályában, mint az általános gazdasági környezet.

Tehát például a product-market fit hiánya sokkal közvetlenebb oka lehet a stagnálásnak vagy csökkenésnek, mint a GDP lassulása vagy konjunkturális visszaesés.

Mit tanulhat ebből egy magyar kisvállalkozás?

Éves 400-500 millió forint alatt van a forgalmad? Akkor sokkal inkább magaddal harcolsz, mint a konkurenciával, a GDP változás, makro környezeti változás csekély mértékben hat ki a forgalmadra, profitodra, növekedésedre. Itt még a növekedési tényezőket te saját magad befolyásolni tudod!

A kutatások fényében az alábbi következtetések fogalmazhatók meg:

1) A gazdasági környezet befolyását nem érdemes hibaként használni minden problémánál. A KKV-k teljesítményének kulcsa általában belső, stratégiai tényező.

2) A termék-piac illeszkedés és a marketing hatékonysága erősebb növekedési prediktorok, mint a rövid távú gazdasági kilátások. Te magad irányítani tudod a növekedésed!

De ezt te is tapasztaltad.

• Volt egy jó marketing kampányod és meglódult a forgalmad.
• Volt egy jó terméked, ajánlatod, ami egyszerűen jól illeszkedett a piacra, kapkodtak utána (product market fit)
• Volt egy jó kiszolgálási rendszered, folyamtod és szó szerint pénzt nyomtattál, nagy volt a profitráta.

Neked nem a konkurenciát kell legyőznöd, hanem saját magad.

Neked nem az emberek pénztárcáját kell kémlelni, hanem jó ajánlatod adni.
Neked nem a GDP számokat kell figyelni, hanem a saját belső adataid!

3) Ha egy cég nem talál növekedési pályát, annak leggyakoribb oka a belső működés és piacpozíció, nem pedig a GDP-adatok változása.

4) A vezetői attitűd – hogy „a gazdaság miatt megy rosszul” – könnyen önbeteljesítő jóslattá válhat, ha elvonja a figyelmet a valódi okokról.

„Már értem! Tehát magammal harcolok! Hogyan tovább?”

Két cikket ajánlok a témában, ami átfogó szemléletmódot ad. Mindkét cikknek a címében benne van, hogy NAGY DOBÁS. Ezek olyan anyagok, amelyek a hazai piacra lettek írva. Tudod, mi benne vagyunk a sűrűjében:

• Frissebb cikk, amiben a marketingen van a fókusz: A NAGY DOBÁS 2 – Helyben toporogsz vs exponenciális növekedés
• Korábbi cikk, amiben a teljesítményen, belső folyamatokon, szervezetfejlesztésen van a fókusz:
  A nagy dobás – Amiről a sikeres cégvezetők nem beszélnek

Forrás: „MÉRLEG ÉS KIHÍVÁSOK” XIII. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA és PhD KONFERENCIA – 2024 – „MÉRLEG ÉS KIHÍVÁSOK” XIII. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA és PhD KONFERENCIA – Veresné prof. dr. Somosi Mariann Dr. Lipták Katalin, Dr. Harangozó Zsolt
Firm Dynamics and Aggregate Growth: The Case of Hungary- Péter Bauer – Marianna Endrész – 2018
Drivers of SME performance: a holistic and multivariate approach – 2016
Fotó: Canva