Egy tőzsdés, brókeres regényt akartam írni még 2015-ben, de végül abbahagytam. Ennek részletét látod most itt. Kb. az első 18-20 oldal. Érdemes attól még elolvasni. Lehet egyszer majd megíratom szellemíróval.
Vigyázat! Brókerek
– Előszó –
A brókeri pálya Európában nem olyan vonzó, mint az Amerikai Egyesült Államokban. Az, amit a brókerfilmekben láttál mind hiányzik itthon. Mégis milyen brókernek lenni itt Európa szívében? Hogy lehet bekerülni a brókerek világába? Milyen egy értékesítő? Ki, mit csinál egy brókercégnél? Mit csinálnak a brókerek a munka után? Mennyi pénzt keresnek? Ez mind-mind érdekli az embereket. A könyv megírásának évében tombol Magyarországon a brókerbotrány, így még inkább központi téma. Az emberek a brókerszakmát főként a negatív jelzőkkel illetik, de ahogyan az a könyvben a különböző sztorikból ki fog derülni, ezek nem befolyásolják az embereket abban, hogy elvegyék a tőzsdézéstől a kedvüket.
Ebben a könyvben a magyar brókerélet legjobb sztorijait olvashatod. Ezek főként elbeszélésekből, régebbi brókerek sztorijaiból állnak. Ezt mind összegyúrtam és egy történet köré fűztem. A könyv nem csak szórakoztat, hanem közben a tőzsdébe is jobban beleláthatsz, megtanulhatsz különböző fogalmakat, sőt még elsajátíthatod azt is, hogy a profik hogyan értékesítenek.
A szereplőket felsorolni is nehéz lenne, egy brókercégnél nagy a fluktuáció. De lesznek stabil szereplők. A brókerek között az egy négyzetméterre jutó férfiak száma közelít a 100%-hoz, így a főszereplő is az lesz. A könnyebb értelmezés miatt az ő szemszögéből fogjuk látni az eseményeket.
I. fejezet: Bróker leszek
Csörög a mobilom. Egy ismeretlen szám. Talán állás ügyben hívnak? Á, azt nem hiszem. Még csak két napja töltöttem fel az önéletrajzom az egyik online állásportálra. Felveszem.
– Tessék, Aczél Tamás.
– Én pedig Uborka Sándor vagyok a Trend Brókerháztól, állás ügyben hívom. Mikor tudna bejönni hozzánk állásinterjúra? – Hurrá, megörültem, hogy ilyen hamar ki is választottak, és olvasták, hogy tőzsdéztem is már. Féltem viszont visszakérdezni, milyen állásról is van szó, első alkalom volt, hogy így felhívtak, nem akartam akadékoskodni…
– A héten bármelyik délután tökéletes számomra.
– Rendben, akkor holnap délután kettő órára várjuk az irodaházunkban, II. kerület Fonyód utca 3.-ban.
Nem is tartott tovább a beszélgetés, elég határozott volt, akivel beszéltem. A címet felírtam, a cégnevét, és azt, hogy Uborka Sándorral beszéltem.
A hívás után rögtön odaülök a laptopomhoz, hogy a googleban rákeressek, mit találni a Trend Brókerházról. A brókercég weboldalán böngészve, látom, hogy még csak másfél éves a cég. Végül is mindegy. Klasszikus brókercég, igaz az 1%-os kereskedési költséget nagynak gondolom. A fontosabb oldalak átböngészése után már képben is voltam a céggel. Felkészülten szeretnék menni az állásinterjúra. Uborka Sándor névre viszont nem dob ki semmit a kereső, gondolom csak egy HR-es, miért is lenne róla bármi a weben. Mivel állásinterjún még nem voltam, így rákeresek arra is, milyen egy brókercégnél az interjú, milyen kérdéseket tesznek fel. A kereső kidobta a Youtubera feltöltött Brókerarcok film egyik jelenetét is. Elindítom, hm érdekes, most akkor brókereket keresnek vagy értékesítőket? A videóból azt szűrőm le, hogy ilyen helyen telefonálni is kell. Na, mindegy. A pénz része viszont tetszik, ki ne akarna sokat keresni, sőt milliókat „kaszálni”.
Most viszont lemegyek a konditerembe. Két óra edzés után egyik főiskolai barátommal beültem sörözni, ő is most szerzett főiskolai diplomát, és kíváncsi vagyok, mit gondol erről. Ő is feltöltötte már az önéletrajzát, de ő ilyen interjúra nem menne be. Azért sem, mert a tőzsde nem az ő világa. Sajnos előrébb nem jutottam, a környezetemben nem volt még senki bróker.
Holnapra toppon akarok lenni, így hazafelé veszem az irányt az albérletembe, korán alszom.
Hajnali egy óra van, és én még mindig nem alszom. Izgatott vagyok a holnapi interjú miatt, vajon mit kérdeznek? Lehet, hogy ilyen hamar bróker lehetek? Én is sokat kereshetek?
Még délután kettő óra sincs, de én már az irodaház előtt vagyok, 20 percem van még. Gondoltam veszek egy ásványvizet a közeli kisboltban. Talpig öltönyben várakozok, bár ahogy nézem az irodaházba ki-be mászkálókat az én öltönyöm elég… őőő, hogy is fogalmazzak, nem a legelegánsabb.
13:55 van, amikor beléptem épületbe, és a recepcióhoz vettem az irányt.
– Jó napot! Uborka Sándorhoz jöttem állásinterjúra a Trend Brókerházhoz.
– Kérem, várjon, felszólók, hogy megérkezett, addig foglaljon helyet – mondta az recepciós hölgy. Az Uborka Sándor név hallatán viszont egy kis mosolyt láttam az arcán.
Amíg várakozok, iszok néhány kortyot az ásványvízből. És, ki lehet olyan szerencsétlen, hogy leissza a nyakkendőjét, hát én. Még szerencse, hogy alul lett rajta folt. Közben azon ügyködök, hogy eltakarjam. Na, várjunk csak, amikor le fogok ülni az interjún, ki kell gombolnom a zakót, és akkor látszik majd a folt a nyakkendőn. Ezt nem hiszem el. Rajtam kívül még két ember ült a recepciónál, gondolom ők is oda várnak, mindegyik öltönyben van, és nem úgy néznek ki, mint akik ismerik egymást. Negyedóra telt el, és egyszer csak leszólnak az irodából, hogy mindenki, aki várakozik, jöjjön fel.
A 2. emeletre felérve, a liftből kilépve már várt ránk egy kopasz, 190 cm magas, kicsit izmosabb úr, az öltönye körülbelül tízszer többe kerülhetett, mint az enyém, és az órájával akár egy embert is le lehetett volna ütni akkora volt. Látszik rajta, hogy ad a külsőségekre. A kiállásából is kiderül, hogy nem egy egyszerű HR-es, hanem vezető pozícióban van. Megszólalt.
– Fáradjon be mindenki a bejárattal szembeni tárgyalóba.
Az ajtón belépve jobbra több asztalt láttam összetolva, rajtuk rengeteg papírral, előttük bőr forgószékekkel. Két embert láttam telefonálni, éppen álltak a forgószékük mögött és minket figyeltek. Az értékesítők mögött a fehér falon négy szürke falióra, alattuk New York, London, Budapest, Tokió feliratokkal. Ez már így tényleg brókercég kinézetét keltette. Az iroda befelé még nagyobb lehet, azt nem látom be innen. A tárgyaló körülbelül 5-7 négyzetméter lehet, a bejárattal szemben egy nagy íróasztal, mögötte egy igazi főnöki bőrszékkel. Nem az a klasszikus tárgyaló volt, mint a filmekben, inkább mintha valami vezetőnek lenne az irodája. Bőrfotel és ülőgarnitúra volt tőlem balra, egy dohányzóasztal körül.. Na-ne, ugye nem csoportos interjú lesz, mivel csak oda ülhetünk le. Még a gondolatom végére se értem, és már a liftnél várt illető közölte velünk, hogy itt bizony közös meghallgatás lesz, és mondjon mindenki magáról és az eddigi pályájáról néhány mondatot. Szerencsére nem nekem kellett kezdenem. Mit is mondhatnék, éppen most végeztem a főiskolán, munkatapasztalatom sincs… Ahogyan hallgatom a többieket, ők sincsenek a helyzet magaslatán, és kb. én vagyok az, aki valamit konyít a tőzsdéhez.
Na, most rajtam a sor, bele is kezdek.
– Aczél Tamás vagyok, most végeztem a Budapesti Gazdasági Főiskolán. A tanulmányi időm alatt gyakorlatra is kellett mennem, így a nyári gyakorlat keretében egy könyvelő cégnél voltam, míg a féléves gyakorlatomat egy bankban töltöttem. A tőzsdével már két éve foglalkozom, és szeretném kamatoztatni a tudásomat ennél a cégnél.
Miután elmondtam én is a rövid életpályám a kopasz férfi, vagyis az „interjúztatónk” (közben bemutatkozott) Vass Róbert kezdett el beszélni.
– Akkor beszéljünk arról is mi lesz a feladat. Ügyfeleket kell felhajtani, hideghívással. Miután ügyfelek lettek (értékpapírszámlát nyitottak, beutalták a befektetésre szánt tőkét), gondozni kell őket, részvényekről kell beszélnünk majd, meg a számlájukkal kapcsolatos ügyeket intézni, és persze tőzsdézésben, befektetésekben segíteni.
Először én azt hittem, hogy a bróker azt csinálja (vagyis ebben a munkakörben, ahová behívtak), hogy a már meglévő ügyfelek felhívják, és adnak-vesznek, tőzsdéznek… Akkor én már tőzsdéztem valamennyire, így a kereskedéssel kapcsolatban több információm is volt már. És, csak most esett le, ügyfeleket kell felhajtani? Igen, ez a feladat, értékesítő vagy. Nevezhetjük brókernek is, de ahhoz elég kevés közöd van, főleg az elején. Az interjú közben megkérdezték ki mennyit akar keresni, mennyi lenne számunkra az álomfizetés. És, Róbert mintha a Brókerarcok című filmből lépett volna ki – vagyis ez jutott eszembe akkor – úgy mondta, hogy itt tényleg mennyit lehet keresni, és egy év alatt milliomosok lehetünk, de ha nem is, akkor is több százezret teszünk zsebre minden egyes hónapban. Ránéztem a többiekre és láttam nincsenek elragadtatva a dologtól, sőt nem is spannolódtak fel a milliók hallatán. Csak én akarok sokat keresni?
Vajon a kiválasztás mikor lesz? Meg is kérdeztem volna, de Róbert már folytatta is a mondandóját:
– A három napos oktatás után egy tesztet kell kitölteni, és aki átmegy rajta, őt felvesszük, tehát akár mindenkit. Az oktatás jövő héten hétfőn kezdődik, mindenkit várunk vissza. Míg el nem felejtem a fizetés. Bejelentett munkaviszony + jutalék, de meghatározott feltételeket kell teljesíteni, erről bővebb információt hétfőn kaptok. Remek, a főiskolát is sikerült elvégeznem, egy teszt csak nem fog ki rajtam.
Gyorsan hétfő is lett, vártam már az oktatás kezdetét. Az „interjú” utáni napokon, és a hétvégén átnéztem a Tőkepiacok tárgynál tanultakat, mégse érkezzek tudatlanul az oktatásra. A hétvégén a szüleimet is meglátogattam, Kaposváron élnek. Nagy örömmel újságoltam, hogy egy céghez be is hívtak interjúra. Ők nem voltak olyan lelkesek, mint én. Egy kisebb vita is kialakult. Szerintük ebből nem lehet pénzt keresni, sőt az ilyen helyen fizetést sem adnak, meg jutalékért dolgozni??? Apukámat néha hívták brókerek, így tudja, milyen nehéz munka lehet ez. Anyukám szerint az embereknek nincs is pénze befektetni, hogyan akarok én akkor abból jutalékot is kapni, és ezért tanultattak ki, ezért járattak főiskolára? Nem mertem velük vitatkozni. Persze, persze tudom én, hogy jót akarnak. Azt gondoltam magamban, hogy úgy sem értik ezt, vagy azt hitték, hogy könyvelő leszek, aktakukac, milyen unalmas már az. És különben is egy könyvelő mennyit keres? 150 ezer forintot? Én ennél többet akarok, sokkal többet, vinni akarom valamire az életben. Ez egy kihagyhatatlan ajánlat, ők hívtak fel. Tudom, hogy menni fog, akarom. Persze támogatnak, mégis a gyerekük vagyok, de szerintük inkább keressek valami rendes munkát. Abban egyeztünk meg, hogy közben keresek más munkát is, beadom több helyre az önéletrajzom, így mindenki jól jár. Ez volt a hétvégén, egy picit lelomboztak és tényleg rossz volt, hogy szembesítettek ezekkel a dolgokkal. De, nem adom fel.
9-re kellett mennem, én már ott álltam 8:40-kor az iroda ajtaja előtt. De nem egyedül, jöttek többen is interjúra. Az ajtón keresztül is hallottuk a brókerek hangját, nagy hangzavar volt már kora reggel. A többiek sem kezdeményeztek beszélgetést, így én is csak hallgattam a kiszűrődő zajokat. Nem kellett sokáig várakozni Róbert kinyitotta az ajtót:
– Jó reggelt! Na, milyen sokan eljöttetek. Gyertek be, és kezdjük is el, először a papírmunkával.
Az ajtón belépve máris más volt a légkör, mint az interjún.
Fel-alá mászkáló brókerek, papírhalmok, és nagy zsivaj. Mi ez, ha nem a kicsi Wall Street, gondoltam magamban.
– Szóval a szerdai és a csütörtöki meghallgatásról is ketten jöttetek el. Aki otthon maradt, ő nem akar pénzt keresni, és soha nem is fog. Ezt úgy mondta Róbert, mintha másból nem is lehetne pénzt keresni, csak brókerkedésből. Persze az ő szájából úgy is hangzott, mintha igaza lenne, a kiállása olyan volt, mint aki milliókat tesz zsebre havonta, és ahogy látom, másik óra is van kezén, ami legalább nem olyan nagy, mint az előző, de ez is jól passzol az imidzséhez . Abban igaza van, aki nem próbálja meg, nem is tudja azt, hogy rosszul döntött e. Bár lehet, naiv vagyok.
– Én foglak titeket oktatni. Még egyszer bemutatkoznék, Vass Róbert vagyok salesmanager a Trend Brókerháznál. A cég összes brókere alám tartozik. Első feladatotok az, hogy átnézzétek az oktatási szerződést, és írjátok alá, ezután már kezdjük is.
Nem vitték túlzásba a szerződést, inkább csak formaiságnak tűnt első ránézésre. Aztán jobban átolvasva látom, hogy az elején ingyen fogok dolgozni, és erre a pappírra hivatkoznak.
Körülnéztem, és látom, hogy a többiek szeme is elkerekedett, és gondolom bennük is több kérdés felmerült. Az interjún milliós fizetésekről volt szó, itt pedig lényegében ingyen munkáról írnak. Valószínűleg nem mi voltunk az első ilyen csapat, mivel Róbert egyből közbe is szólt:
– Láttátok a jutaléktáblázatot és a karrier tervet? Szóval egyszerű, ha behoztok összesen 3 ügyfelet, összességében minimum 10 millió forinttal akkor alkalmazottak lesztek, 110 ezer forint nettó fizetéssel. Ezen felül a jutalék táblázat szerint a tranzakciók után is kaptok fizetést, azaz jutalékot.
Róbert annyira határozott volt, hogy mindenki aláírta az oktatási szerződést. Ha, nem akarok maradni, akkor csak vissza kell adnom az oktatási anyagot, meg a többi papírt, kontaktlapokat, ügyféllapokat… Nem is gondolkodom rajta, maradok, hátha tanulok valamit nemcsak a tőzsdéről, hanem az értékesítésről is, mert amit kint hallottam az nem volt semmi.
Egy hónap alatt csak behozok 10 millió forintnyi ügyfélállományt. Ránéztem az órára, és már tíz órát mutatott, egy óra csak erre ment el.
– Az oktatás tematikáját olvashattátok az aláírt szerződésben. Tehát ma a tőzsdéről fogunk tanulni délelőtt, délután pedig már az értékesítésbe is belekóstolunk. Holnap pedig már gyakorlunk is.
Egy tíz perces szünet következett, aki akar lemehetett dohányozni, én nem dohányzom, de én is elindultam a többiekkel, kíváncsi voltam a többiek mit gondolnak erről az egészről.
Mind a négyen beszálltunk a liftbe. Én akartam kérdezni először, de megelőztek.
– Sziasztok, még egyszer bemutatkoznék, Koller Dániel vagyok, a Corvinus Egyetemre járok, és mellékállásként szeretnék a brókerkedni, mert mindig is érdekelt a tőzsde. Láttátok mennyire telefonálnak bent, vagyis hallottátok? Ezt kell akkor nekünk is csinálni? – Dániel egyidős lehet velem, picit alacsonyabb volt, mint én, kb. 170 centiméter magas, fekete haját középen felzselézte, és ő is öltönybe jött, mint mindannyian. Nem az a vékony testalkatú volt, de nem is kövér.
– Én Aczél Tamás vagyok, most végeztem a Budapesti Gazdasági Főiskolán. Valószínűleg igen, mondta is, hogy holnap már gyakorlunk, nem hiszem, hogy a tőzsdei pozíciók felvételét fogjuk gyakorolni, inkább a telefonálást. – mondtam.
– Az én nevem Fehér Péter, fiókvezető voltam egy banknál. Bevallom nem pont erre a munkára gondoltam. Az is igaz, hogy mit várjon az ember, amikor csak úgy felhívnak, még csak nem is küldtem be az önéletrajzom. Azért még várok, az oktatási szerződés nem kötelez semmire. – Péter idősebb volt, mint mi, kb 35 éves körülinek néztem, de a haja már kezdett őszülni, valahogy őt inkább valamilyen vezető pozícióban képzelném el, jó persze valahol el kell kezdeni.
– Szerintem mindenkit így hívtak fel, én sem adtam be az önéletrajzom, csak felötlöttem több állásportálra. – mondtam
Miközben az önéletrajzos dolgot beszéltük már le is értünk az irodaház bejáratához, vagyis a D épület bejáratához, ahová az oktatásra mentünk, melyet az udvarol tudtunk megközelíteni. Tehát, a D épület előtt a dohányzásra kijelölt hely felé mentünk.
– És te mivel foglalkozol?- Kérdezte Dániel a negyedik „társunkat”. Mindannyian férfiak voltunk, így belegondolva egy ilyen munkát nem is vállalna el egy nő. Vagyis ki tudja, fent a cégnél láttam egy fiatal lányt, aki bent ült az irodában, és telefonált, még nem beszélgettem vele, lehet nem is az a feladata, ami nekünk lesz majd.
– Ingatlanoztam, így értek az értékesítéshez, ugyanígy felhívtak, mint titeket, és gondoltam megpróbálom, Tóth Miklós a nevem. Ha, belegondoltok, 10 millió forintot kell behozni ahhoz, hogy fix bejelentett fizetésünk legyen. Ezt csak teljesítjük. Nem? Szerintem nem lehetetlen. – Őt 30 évesnek nézem, szemüvege és kecskeszakálla komolyságot ad neki. Belőle nem nézném ki, hogy nagy telefonáló mester lenne, elég halkan is beszél, igaz, hogy ingatlanozott, lehet van tapasztalata már ezen a téren.
Erre már nem sok reakció jött, mindenki egy picit feszült, vagy nem is tudom milyen érzés kavarog bennünk. Talán az, hogy nem erre számítottunk. Jó persze meg kell dolgozni a pénzünkért, de az elején ingyen dolgozunk, no meg elég stresszes lesz, telefonálni, vadidegennel beszélni… Huhh, a szünet gyorsan elrepült, így én is felfelé vettem az irányt.
– Na, ez az, mindenki itt van, akkor vágjunk is bele. Először tegye fel a kezét, aki már tőzsdézett, vagy valamilyen szinten kapcsolatba került vele – Kérdezte Róbert.
Rajtam kívül még Dániel tartotta fel a kezét.
– Jól van, sok újat nem fogtok akkor hallani, a lényeg úgysem az, hogy értesz a tőzsdéhez vagy nem. – Mi van? Gondoltam magamba, akkor most nekünk mi közünk van az egész tőzsdéhez, nem úgy volt, hogy az ügyfél kereskedik is, és mi segítünk neki?
– Kérdezhetek egyet? Róbert, amikor az ügyfél befizeti a befektetésre szánt összeget, utána hol kezd el kereskedni? Nekünk kell elhelyezni a pozíciókat a szoftverben? – ezt kérdezte Dániel,
szinte ugyanarra gondolt, mint én.
– Az oktatásnál azért is térünk ki a tőzsdére, mert az alapfogalmakkal tisztában kell lennetek, illetve a beszélgetés közben olyat is kérdezhet a leendő ügyfél, amire jó, ha tudtok válaszolni, igaz sok kérdésre a választ ki is tudjátok majd kerülni, ezt meg is tanítom majd nektek. A válaszom a kérdésedre az, hogy te csak, hogy is mondjam, megbeszéled vele, hogy valamelyik részvénnyel érdemes foglalkoznia, majd az ügyfél telefonon beadja az utasítást a kereskedő kollégáknak. Az ügyfelet te kezeled, te hozod be, te segítesz neki mindenbe, de a kereskedést a kereskedők végzik. Ezzel is megkönnyítik a munkádat, csak telefonálnod kell és a fizetést, no meg a jutalékot elkölteni. Stimm? Na, akkor folytassuk.
Eltelt félóra az alapfogalmakkal, illetve a tőzsde történelemmel, amit amúgy a Wikipédián is elolvashat az ember. Látszott mindenkin, hogy nem pörget fel senkit a tőzsde elmélet.
Na, végre! Valami történik – gondoltam magamban. Nyílik az ajtó nagy lendülettel, semmi kopogás vagy ilyesmi.
– Róóóbeert! Nem is mondtad, hogy ma oktatsz. – szól egy kicsit elnyújtva, picit nyálas arisztokrata hangon (nem raccsolva, inkább magasabb hangon) a körülbelül 170 cm magas, jól fésült, fekete hajú, többszázezer forintos öltönyben, 30-as éveiben járó férfi. Róbert azonnal felugrott, nagy lábaival csak úgy sasszézott a tárgyaló ajtaja felé. Azt is mondhatom, viccesen ment.
– Bemutatom a Trend Brókerház vezérigazgatóját, Palotai Andrást. Ő alapította ezt a céget, neki köszönhetitek azt, hogy most itt lehettek. – mindenkit végigmért a szemével. Látszik rajta, ő az a tipikus főnök lehet, akit utálnak az alkalmazottak. Alapból bunkónak tartom, hogy bejön és semmi köszönés, így belegondolva tényleg utálhatják.
– Üdvözlök mindenkit! Szerencsétek van, hogy Róbert tanít titeket, tőle minden tudást megkaptok ahhoz, hogy sok-sok pénzt kereshettek.
Most pedig egy kis szünetet tartunk, míg Róberttel kint beszélek. – Na, azért csak köszönt, nem hamarkodta el. Hamarosan ebéd, így gondoltam én bent maradok, de a többiek sem mozgolódtak. Az ajtó előtt beszélgetett a két főnök. Minden szót hallani lehet.
– Mennnnyien jöttek eel? – kérdezte András számomra még mindig furcsa kiejtéssel.
– Négyen vannak, amint láthatod, többen jöttek el, mint legutóbb. Úgy érzem maradni fognak.
A többiekre néztem, és láttam rajtuk, ők is hallják, a kintről beszűrődő beszélgetést. Szerintem ez nem zavart végül is senkit, mert már tudjuk, mire is számíthatunk a cégnél, vagyis inkább sejtjük, még sok minden áll előttünk. A beszélgetésük még tartott, és hirtelen megütötte a fülemet egy részlet:
– A múlt héten mennyi pénz érkezett be, új ügyfél? – kérdezte
– Várj, megnézem! 57 millió forintot utaltak be, 3 új ügyfél jött, kiutalás nem történt. – Mennyi? Gondoltam magamban, nem kevés pénz, milyen jól dolgozhatnak. Még anyukám mondta azt, hogy nincs az embereknek pénzük? Ha, beátlagolom három ügyfélre, az is tíz milliónál több ügyfelenként.
– Ez már kezdetnek jó, kedden, a meetingen átbeszéljük ezt is. Viktor merre van? Még mindig nincs az irodában? Szólj neki, hogy hívjon fel, amint beér!
Róbert visszaül a székébe, és úgy látom folytatjuk.
– Most már láthattátok a vezérigazgatót is. Neki nem csak ez az egy cége van, több érdekeltsége is van. Hol is tartottunk? Most nézem hamarosan dél lesz. Tudjátok mit? Addig is nézzünk rá a tőzsdére, lássatok valamit izgalmasat a tőzsdéből. Mondjatok egy céget, melyiknek nézzük meg az árfolyamát.
– Coca-Cola részvényét. – Szóltam én elsőkként, gondoltam aktivizálóm magam.
– Egyből egy külföldi részvény? A finance.yahoo.com oldalon nézzük meg a Coca-Cola árfolyamát, ezt írjátok fel, sokszor fogjuk használni. Ti is, amikor a reggeli meetingre felkészültök. A tickerje, vagyis a rövidített tőzsde kódja a KO. Látjátok azt is, hogy a New York Stock Exchangre, rövidítve az NYSE-re van bevezetve a részvény, ott lehet kereskedni vele. Ez persze nem jelenti azt, hogy mi ne vehetnénk a részvényből. Az árfolyam emelkedéséből és az eséséből is profitálhatunk. Látjátok az árfolyamot? Szinte el sem mozdult 40-44 dollár közötti sávból, ezt hívják oldalazásnak. Az elmúlt másfél évben nem tudott felmutatni nagyobb emelkedést, pedig folyamatosan termelte a hasznot és fizette az osztalékot. Látjátok a kis D betűket a grafikon alján? Minden negyedévben fizettek osztalékot. Akkor mire következtethetünk? Alulértékelt. Ezt már lehet is mondani az ügyfélnek. Mindenki ismeri a Coca-Colát igaz? Akkor a hívásnál könnyen át is tudod neki adni az információt. Ilyen egyszerű.
Itt már tanultunk is valamit, és ez jobban tetszett, mint az elméleti oktatás. Én eddig nem is tudtam, hogy az osztalékot is megkapjuk a Coca-Cola részvényeink után.
– Meddig mehet az árfolyama? A Pepsinek is van részvénye? Van olyan ügyfél a cégnél, akinek van valamelyik részvényből? – kérdezte Miklós.
– Mivel jó ideje oldalazik 20-30%-ot biztosan várnak az elemzők a részvénytől, elvégre a világ egyik legnagyobb cége, legismertebb márkája. A Pepsinek is van részvénye, azzal is lehet kereskedni. Az ügyfelek előszeretettel vásárolják ezeket a részvényeket, amiket blue chip részvénynek hívunk. Ezek nagy, erős, likvid részvények, és már régóta a piacon vannak. A befektetők ezért is szeretik őket, sokkal jobban kiszámíthatóbbak. El is ment az idő! Most ebédszünet 13:00-kor találkozunk. Amennyiben hozatok magatokkal ebédet, azt a konyhában elfogyaszthatjátok, a lift mellett jobbra van a konyha, vagy lemehettek a boltba vásárolni valamit, illetve több menüző is van a környéken. Siessetek vissza, mert délután a lényegre is rátérünk.
Látszott, hogy mindenki külön utakon indul. Nekem elég egy szendvics a közeli kisboltból, így én oda indulok.
Leültem az irodaházhoz közeli padra, hogy elfogyasszam az ebédem. Közben azon járt az eszem, hogy vajon milyen egy vadidegent felhívni. Menni fog? Tudni fogom csinálni? Kár is morfondírozni rajta, délután sokkal többet tudok majd az egészről. A szendvics elfogyasztása után egyből fel is indultam az oktatás helyszínére, hátha látják a lelkesedésem.
Az irodába felérve egy eddig ismeretlen állt velem szemben.
– Szia, csak nem oktatáson vagy? Én Viktor vagyok. – aha, szóval az a Viktor, akit a nagyfőnök, Palotai András is keresett.
– Szia, Aczél Tamás vagyok, igen arra jöttem.
– Már meg is ebédeltél?
– Igen, feljöttem, átnézni eddig mit tanultunk
– Cigizel? Gyere le velem. – Végül is mi veszteni valóm van? Legalább barátkozok. Viktor nem öltönyben volt, vagyis zakó nem volt rajta, sőt a nadrágja sem öltönygatya volt, inkább pamutnak nézném. Nem az a kimondottam bróker kinézete volt. Vöröses rövid haj, magassága átlagos. Kedvesnek tűnt, de egy kis simlisség látszott az arcán.
– Nem cigizek, de lemegyek veled. – mondtam.
– Miért jöttél brókernek? Mit csináltál eddig?
– Felhívtak, ezért jöttem be. Mindig is érdekelt a tőzsde, gondoltam kipróbálom magam. A főiskolán most végeztem, így kézenfekvő volt, hogy megragadom a lehetőséget. És te? Mióta vagy itt? Sok ügyfeled van? Nehéz volt őket meggyőzni? Milyen hamar jött be az első ügyfeled?
– Én már a kezdetektől itt vagyok, azt hiszem másfél éve. Régebben is bróker voltam, így nem volt nagy kihívás számomra, leültem és felemeltem a telefont. Vagyis, én annak a híve vagyok, hogy kevesebb hívás, de az legyen sikeres, kialakítottam régebben a kapcsolati körömet, őket hívom. Így hamar lett ügyfelem is, miután idekerültem 1-2 hét alatt már be is utaltak néhány 10 millió forintot. – A beszélgetés közben már leértünk a dohányzóhelyhez. Viktor beszélgetés közben a kezével hadonászott, én még így nem láttam embert beszélni. Minden egyes szóhoz volt valamilyen kézmozdulata, mint egy karmester.
– Értem, és az ügyfelekkel tőzsdézel is? Adsz nekik tippeket?
– Tippeket nem adhatunk, csak elmondjuk melyik részvény jó, melyikbe lehet fantázia, úgy is ő dönt. Hetente beszélek velük. Tudod, a piac nem alszik, folyamatosan mozog. Számoltatok már mennyi jutalékod lesz?
– Nem, ott még nem tartunk, csak a tőzsdei háttér infókat néztük át eddig, most jön az értékesítés része. 10 millió forint után már szép kis jutalékom lehet?
– 10 millió? – Viktor felnevetett. – Ha, csak az lesz a célod, semmit sem keresel. 100-200, sőt 300 milliós ügyfélállománynál már szépen keresel, havi szinten akár milliós fizetésed is lehet. Sőt, mellette cseppen innen-onnan egy kis apró. Majd beavatlak, ha bejön az első ügyfeled. És eddig tetszik, amit láttál?
– Sokat még nem tanultunk, de azt hallottam, hogy kint az értékesítők ügyesen beszélgettek az ügyfelekkel, vagyis leendő ügyfelekkel.
– Amit te hallottál az még csak úgynevezett kontaktolás.
Felhívjuk az egyik üzletembert valamelyik adatbázisból, és bemutatjuk, mivel foglalkozunk… Ezt fogjátok most délután tanulni?
– Igen, igen, vagyis az értékesítést vesszük, szóval igen.
– Sok sikert akkor, gyakorolj majd sokat, mert a telefonbeszélgetés közben érezni fogják, hogy kezdő vagy! Ez az én tippem.
Viktoron látszik, hogy érzi a telefonálást. Bevallom, én félek felhívni vadidegeneket, mi van, ha épp rosszkor hívom, meg miért is várnák az én hívásomat, egy kis zöldfülűre ki hallgat, és főleg ki bízná rám a pénzét? Valahol el kell kezdeni, de eléggé félek. Ezeket az aggályaimat inkább nem is mondom, sietek vissza az oktatásra, most jön az egyik legfontosabb rész.
– Most, hogy mindenki visszaérkezett, kezdjünk is bele. Látjátok mi ez? Ez, egy telefon! Ezzel fogjátok megkeresni az első milliótokat. Egy eszköz, amit csak használnod kell, beütni a számokat és megszólalni. A telefonálásnál egy előre megírt szöveget fogtok használni, ezt kell felolvasni, vagyis ehhez kell igazítanod a beszélgetést. Mindenkinek adok egy ilyen scriptet, olvassátok el. . – mondta Róbert. Picit ismerős ez a monológ, mintha valamelyik bróker filmből idézne, de lehet csak rosszul emlékszem. Mindegy is, inkább figyelek, nem kalandozok el.
A script vagyis inkább leírás így néz ki:
Kapcsolatfelvétel
1. Bemutatkozás
- Név, cégnév (titulus), köszönés
- VÁRSZ, KÖSZÖNJÖN, BEMUTATKOZZON
2. Cégről 2 mondat. Kik vagyunk mi, mi a profilunk
Kifogásokat kezelned kell! (néhány példa):
nem érdekel:
– Ezt teljes mértékben megértem, (elhiszem) hiszen nem adtam önnek semmilyen információt, amiért érdekelné.
– Ezt teljes mértékben megértem, hiszen nem áll a rendelkezésére megfelelő információ. Pontosan ezért hívtam.
Megnyugtatod.
nem érek rá, nincs időm, tárgyalok: – Ha már felvette a telefont, bizonyára van 2 perce, figyeljen!
nincs pénzem:
– Nézze XY úr, látom fontos önnek a pénz, ezért térjünk rá vissza kicsit később.
– Azért hívtam, hogy küldjek önnek egy cégbemutatkozót, amely teljesen ingyen van, milyen e-mail címre tudom küldeni?
3. Milyen tapasztalata van befektetés, tőzsde terén?
- Igen: Pozitív, negatív, vagy vegyes?
- Milyen piacon, milyen befektetéssel foglalkozott eddig? (USA, Európa, részvény, deviza, nyersanyag)
- Egyedül vagy brókerrel kereskedett?
4. Hívásom fő oka, hogy küldjek önnek egy bemutatkozót (információs anyagot) a cégünkről. Milyen e-mail címre tudom ezt megtenni?
Kifogás:
nem kérem, ne küldjön semmit: – nincs mitől félnie, ez egy ingyenes bemutatkozó anyag, ha érdekes az ön számára csak akkor beszélünk róla, Rendben van?
5. Ezt a mai nap folyamán át fogom küldeni önnek.
Egyéb kérdések:
Az Önök cégének mi a fő profilja? Mióta foglalkozik ezzel? Hány főt tud foglalkoztatni? Mióta van a szakmájában…
6. Elköszönés, lezárás: Akkor a megbeszéltek szerint átküldöm a bemutatkozó anyagot. Minden jót, viszont hallásra! (leteszed a telefont, mielőtt válaszolna)
———————————————
Egyszer átolvastam, és azt éreztem, hogy ez nem is bonyolult, ez menni fog nekem is.
– Ennyire lehet irányítani a beszélgetést? Így fognak reagálni az emberek a telefonban? – kérdezte Dániel, ő korombeli, és éppen a Corvinusra jár.
– Egy séma kell, amin elindulsz, és igen irányítani lehet őket, persze egyéb kifogásaik lesznek, és minden beszélgetés más, neked kell hozzá igazodnod. – felelte Róbert.
– Tíz hívásból mennyi ember adja meg az emailcímét? – Miklós feltette azt a kérdést, ami bennem is felmerült.
– Ezt majd később megtudod, elmondom azt is majd, mikor vagy jó, és mikor teljesíted az elvárt számokat. – Picit titokzatosnak éreztem Róbert reakcióját, mintha nem akarna rá válaszolni, nehogy megtudjuk.
– Egy házi feladatot kell készítenetek a script alapján. Írjátok saját névvel egy kitalált beszélgetést, ezt gyakoroljátok otthon, baráttal, ismerőssel, bárkivel. Holnap ezt fogjuk gyakorolni párban, hangosan, sőt még telefonon is. Ha, nincs több kérdés, akkor befejeztük mára, ti is pihenjetek. És gyakoroljatok otthon. – Szép kis oktatás, a délutánt meg se tartotta rendesen. Odaadott egy papírt, és azzal elintézte a délutáni „oktatást”. Ennek ellenére örülök, mert hamarabb hazaérek, és egy-két dologra rá akarok keresni, és a házit is jól meg akarom írni.
Figyelem! Itt a sztori vége. A miértről itt olvashatsz: Ezért nem lettem bestseller író! Mi lesz a Vigyázat Brókerek könyvvel?
