Ezek a KSH adatok nem néznek ki valami jól. A hazai vállalkozások méretbeli eloszlásában valami nagy gond van! Kérem az öveket becsatolni, mert a 0-9 fős vállalkozások száma 1 767 533 db, míg a 10 fő felettiek száma mindössze 40 958 db (!!!). Hol vannak a nagyobb cégek? Itt mindenki kisvállalkozó! Itt mindenki! Nézzük csak meg az ábrát, majd haladjuk meg saját magunkat!
És ebből mennyi az egyéni vállalkozó? Mennyi a Kft, részvénytársaság…?
A fenti adatok létszám alapján szörnyűek és még fogjuk őket elemezni, de adjunk más kontextust is a táblázatnak:
- Egyéni vállalkozó: 645 867 db
- Tovább önálló vállalkozók száma (egyéni vállalkozókon kívül): 669 231 db (KATA-sok, adószámos magánszemély… is ebbe a kategóriába tartozik)
- Betéti társaság: 72 577 db
- Korlátolt felelősségű társaságok száma (Kft.): 400 192 db
Az adatok alapján látható, hogy a kft-k nagy része is az 1-9 fős létszám-kategóriába esik és az önálló vállalkozások száma az EV-kel együtt meghaladja az 1,3 milliót.
A mikrovállalkozások országa vagyunk? Igen.
Termelékenység – a duális szerkezet hátránya
A magyar gazdaság duális szerkezete (vagy kettős szerkezete) azt jelenti, hogy a gazdaság két, egymástól élesen elváló szférára és teljesítményi szintre szakadt:
- A külföldi tulajdonú nagyvállalati szektor (multinacionális cégek): Tőkeerős, csúcstechnológiával és magas automatizációval működik, rendkívül magas a munkatermelékenysége, és szinte kizárólag exportra termel.
- A hazai tulajdonú mikro- és kisvállalkozási szektor: Tőkeszegény, alacsony technológiai és digitalizációs szinten működik, alacsonyabb a termelékenysége, és főként a szűkebb, alacsonyabb vásárlóerejű belső/helyi piacot szolgálja ki.
A magyar gazdaság felzárkózási dinamikájának és hosszú távú növekedési potenciáljának egyik legkritikusabb szűk keresztmetszete a kis- és középvállalkozási (KKV) szektor alacsony relatív termelékenysége és az úgynevezett hiányzó középréteg jelensége. Míg a külföldi közvetlentőke-befektetések által vezérelt nagyvállalati szektor nemzetközileg is versenyképes, addig a hazai tulajdonú KKV-k döntő többsége jelentős hatékonysági lemaradással küzd. A gazdasági felzárkózási pálya biztosítása érdekében elengedhetetlen azon strukturális, szervezeti és finanszírozási gátak azonosítása, amelyek megakadályozzák a mikrovállalkozások méretugrását és középvállalattá érésé.
#kutatás: friss Európai Bizottság-adatok alapján a magyar KKV-k egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott értéke 2024-ben körülbelül 27 400 euró volt, miközben az uniós átlag 54 000 euró körül alakult. Vagyis egy magyar KKV-ban foglalkoztatott emberre átlagosan nagyjából fele akkora hozzáadott érték jut, mint az uniós KKV-kban.
A termelékenységi szakadék hátterében az áll, hogy a mikrovállalkozások döntő része nem rendelkezik a méretgazdaságossághoz szükséges skálázhatósággal, és elsősorban a helyi, alacsonyabb árszínvonalú lakossági vagy szolgáltatási piacokat szolgálja ki. Ezzel szemben az exportorientált cégek képesek kihasználni a nemzetközi piacok magasabb marzsait és a technológiai transzfert.
Halál-völgyében van a 9 fős cég?
A cikk írása közben elgondolkoztam, hogy vajon ezt a kategóriát kell néznünk, vizsgálnunk ahhoz, hogy a fenti %-ok eltolódjon és létrejöjjön a középvállalkozó réteg?
Az üzleti szakkönyvek, kutatások is többször rávilágítottak már a bűvös 9 fős létszámnál található halál-völgyére. Ekkor jön el az a pont, amikor a cégvezető már nem lát rá mindenki munkájára, amikor már új cégstruktúrát kell létrehozni, új szerepköröket, a cég emberi erőforrás költségei magasak és a termelékenység nagyban meghatározza, hogy ki tud-e jönni ebből a völgyből. Nos itt a fenti adatok azt is mutatják, hogy a hazai piacon még nagyobb gond lehet, hiszen a 9 fő feletti cégek száma mindössze 40 000 db az összes 1,8 millióhoz képest.
De miért is nehéz itt a növekedés?
- B2B piacon nincs meg az a cégmennyiség, akiknek el tudna adni az ilyen piaci szereplő – hazai piac sajátossága (lásd fent az adatok)
- A gyorsan növekvő cégek tanulmányunkból kiderül, hogy a szervezetfejlesztésen kívül termék és szolgáltatás fejlesztést, sőt tevékenység tisztítást is kell eszközölni. A McKinsey adatai alapján a gyorsan növekvő cégek (top 25%) a forgalmának 36%-át, és a profitjának 31%-át teszi ki új termékek bevezetése!
- A Digimeter tanulmány rendre azt mérte, hogy a cégek 10-es skálán 2,6-7 pontot kaptak a digitális felkészültségre. 10 fő feletti cégek alig 20-30%-a használ vállalatirányítási rendszert, CRM rendszert.
- Az ilyen méretű cégek többsége még mindig fejnehéz, vagyis általában az alapító a cég ügyvezetője is, ezért valószínűleg az éves pénzügyi riport alapján tervez a cégvezető. A sikeres cégek rovatban bemutatott magyar cégek beszámolója alapján a havi (sőt heti) pénzügyi riport bevezetése után elindult a cég növekedése.
- A cégvezető kisebb vállalkozás esetében a munkaidejének 95%-át napi teendők elvégzésével tölti, míg a halál-völgye kilépését követően ez átalakul (vagy éppen amiatt). A munkaidejének 68%-át a napi egyeztetések, teendők, operatív irányítás teszi ki, míg 32%-ban a cég stratégiai dolgaival, tervezéssel foglalkozik. Bővebben erről a NAGY DOBÁS cikkünkben olvasható.
Árelőny aztán hátrány – Az egyetlen marketing eszköz?
Több ezer vállalkozóval dolgozunk együtt, így tudjuk azt, hogy minden az ár körül forog. Mintha csak az alacsony árak győznének.
Szinte az az egyetlen „marketing” eszköz itthon az ár.
Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy addig árelőnyben van az egy fős vállalkozó, amíg egyedül csinálja a vállalkozását, sőt ezt támogatja az alanyi mentes áfázás is. Ahhoz, hogy felvegyen új embert emelnie kell az árait is, máris hamar átlépi a jelenlegi 20 millió forintos alanyi mentes áfa határt. Máris nincs árelőnyben, stressz, kevesebb bejövő megrendelés, és inkább hagyja is a növekedést. De jó is volt egyedül!
Kinek adsz el? Mindenki ugyanarra a 40 000 cégre lő?
Az árverseny egy másik aspektusa, hogy vajon megfelelő célcsoportnak, megfelelő méretű cégeknek adnak-e el a vállalkozások. Belsős üzleti körökben többször is visszatérő gondolat az, hogy lényegében mindenki ismer mindenkit itthon. Ugyanaz a néhány ezer vállalkozó jár a konferenciákra, ugyanaz a néhány ezer cég vándorol egyik marketingügynökségtől a marketingügynökséghez. Bár több százezer Kft-ről írtunk feljebb, de a tőkehiánnyal küzdő cégek cash flowja ki van centizve, nem tudja semmi sem fűteni a piacot. Emiatt azok töredékével tudunk számolni egyszerre, mint megbízó.
Ezt a témát azért is hoztam be, mert sok olyan cég, szolgáltató van, kik méretben lehet fölé lőnek annak, amit kiszolgálnak. Persze álom, hogy mindig nagy cégeknek adjunk el, de a fenti adatok alapján a kis cégekre szabott ajánlatok új piacot nyithatnak meg. Vagy a másik megoldás lehet a szűkebb szegmens kiszolgálása, így személyre szabottabb megoldást nyújtva.
Hitelből tartjuk életben az életképtelen cégeket
Az erős megfogalmazás mögött sajnos szomorú tények vannak.
A hitelezési és támogatási rendszereknek komoly gazdasági kockázatai is vannak, ha azok nem a termelékenység növelését, hanem a puszta felszínen maradást finanszírozzák. Az elemzői diskurzus kiemelten figyelmeztet a zombivállalkozások fennmaradásának veszélyére. A tartósan alacsony hatékonysággal működő, piaci alapon életképtelen cégek mesterséges életben tartása olcsó, támogatott hitelekkel torzítja a piaci versenyt. Ez a struktúra elszívja a szűkös munkaerő-kapacitást és a tőkét a dinamikusan növekedni képes, innovatív vállalkozások elől, ezzel aggregált szinten visszafogva a teljes nemzetgazdasági termelékenységet.
Világbank felmérései szerint globálisan a formálisan működő mikro-, kis- és középvállalkozások mintegy 40 százaléka hitelkorlátozott, azaz nem jut a növekedéséhez szükséges külső finanszírozási forrásokhoz.
Magyarországon a KKV-szektor hitelezését és beruházásait jelentős mértékben az állami és jegybanki támogatott konstrukciók határozzák meg. A vállalati hitelállomány növekedési üteme uniós összevetésben az EU-átlag felett alakult, és az új, nem folyószámla-jellegű hitelszerződések több mint egyharmadát támogatott konstrukciók, így a Széchenyi Kártya Program tették ki. A termelékenység alacsony szinten áll az EU-s átlaghoz képest, míg a vállalati hitelállomány magasabban van az uniós átlagnál.
A tőkehiány csapdája – a növekedés gátja:
Elmúlt időszakban sokat foglalkoztunk a tőkehiánnyal küzdő magyar vállalkozásokkal. A gyors piaci szondázást követően kijelenthetjük azt, hogy:
Egy rossz hónap akár félévet is visszavet egy cég növekedéséből.
Merre tud tovább menni egy magyar cég? Van kiút ebből
Sokan várják a pályázati pénzek megérkezését is, ám a fenti adatokból is kikövetkeztethető, hogy sok vállalkozás sajnos nem fog pályázati forráshoz jutni. Ebből a tőkehiányos helyzetből, vagyis amikor a pénzügyi tőke korlátozott mértékben áll rendelkezésre, be kell vonni egy másik tőkét. A szellemi kapacitást, vagyis az agyunkat.
Már 522 cégvezetővel összefogtunk és egy új, egyszeri díjas klubot indítottunk. Az alapja 52 üzleti hack, üzleti megoldás, amit a magyar vállalkozók rövid időn belül be tudnak építeni a cégükben. 0% elmélet, 100% gyakorlat. Továbbá a klubban mondhatni végtelen mennyiségű segítséget kapnak a magyar vállalkozások.
Te benne leszel az első 1000 cégben, akik kihasználják ezt a lehetőséget? Csatlakozz a 8-as klubhoz! Kattints ide
Forrás: KSH – 2025
McKinsey
Fotó:Canva
