Hónapokig ment a találgatás: elzavarja-e vagy legalábbis lassítja a Temut a 3 eurós vám, vagy marad minden a régiben. Ment a sajtóban, ment a webshopos csoportokban, és a Minner Extrában is forró téma volt. Július 1-je óta eltelt két hónap, és most megvan az első mért adat. A PwC Magyarország friss felmérése szerint a kereslet nem tűnt el a piacról. Egyszerűen átköltözött.

A második negyedévben nagyjából 750 ezerrel kevesebb csomag érkezett az EU-n kívülről, mint az elsőben. Ugyanebben az időszakban viszont több mint 1,25 millió darabbal nőtt az EU-n belülről érkező rendelések volumene. A forgalom egy része tehát európai raktárakba és más logisztikai csatornákra terelődött.

Na, de ebből mennyi jutott a magyar webshopoknak? Spoiler: nem sokkal több.

Előbb nézzük, mekkora a tét

Milán júniusban írta meg a PwC E-toplistáját: a magyar online termékforgalom 2025-ben 2092 milliárd forint volt, ennek közel 18 százalékát, a rendelések 24 százalékát külföldi kereskedők adták. A 375 milliárd forintos importforgalom több mint fele egyetlen céghez kötődött. A Temu magyarországi forgalma elérte a 195 milliárd forintot, több mint 13 millió rendelés mellett…

A szabály életbe lépése előtt ez még gyorsult is. 2026 első negyedévében a 4,4 millió magyar online vásárló 56 százaléka, nagyjából 2,5 millió ember rendelt külföldről. A Temu egyedül közel 5 millió rendelést regisztrált három hónap alatt, 92 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.

Sokan előrehozták a karácsonyt júniusra. Azok körében, akik ismerték a készülő szabályt és vásároltak külföldről, 30 százalék előrehozott több rendelést, további 18 százalék pedig legalább egy vásárlását még július 1. előtt lebonyolította. Az előrehozott rendelések 85 százaléka a Temuhoz kapcsolódott. 

Felszabaduló kereslet

A PwC szerint a kínai platformokról elmaradó rendelésekből elsősorban más nemzetközi szereplők profitálnak. Azok a vásárlók, akik az eredetileg a Temun kiválasztott terméket máshol szerezték be, leggyakrabban az Allegrót választották. Az eMAG-ot, az Alzát és a hazai webáruházakat is megelőzve.

„Az európai logisztikai háttér, a gyors kiszállítás, a széles választék és az előre látható végösszeg egyre nagyobb súlyt kap a vásárlói döntésekben. A hazai kereskedők számára a vám önmagában nem teremt kedvezőbb helyzetet. A verseny ma már egyre kevésbé országok, sokkal inkább különböző platformmodellek között zajlik” – mondta Cserjés-Kopándi Ildikó, a PwC szakértője.

Kis történelmi visszatekintés: nézd meg, mikor írtuk ezt le először. 2020 őszén, amikor a 22 eurós áfamentesség eltörléséről szólt a hír, a Minneren megjelent cikkben ott volt egy alcím: „Van megoldása a kínaiaknak: Európai raktárak”. Ugyanaz a dátum, július 1., ugyanaz az ígéret, hogy az európai kereskedők jobb helyzetbe kerülnek. Aztán jött a Temu.

Öt évvel később ugyanott tartunk, csak nagyobb tétben. A szabály országhatár mentén húz vonalat, a verseny meg raktárak és platformmodellek között zajlik.

Nincs előrelátás

„A vásárlók számára nem önmagában a vám összege meghatározó, hanem az, hogy előre látható-e a teljes fizetendő összeg” – fogalmazott Timár Szabolcs, a PwC szakértője.

A számok mögötte:

• a július után is aktív külföldi vásárlók 30 százaléka tapasztalt vagy várt többletköltséget, 
• 29 százalék szerint a termékek drágábbnak tűntek a korábbinál, 
• közel 24 százalék pedig azt érzékelte, hogy nehezebbé vált előre kiszámolni a végösszeget.
• Minden ötödik válaszadó szerint a külföldi webáruházak elvesztették a korábbi árelőnyüket.

A pluszköltség megjelenítése is össze-vissza megy. A július után vásárlók 42 százaléka már a fizetési folyamat során találkozott a vámmal, mások csak a rendelés leadása után szembesültek vele, egy részük pedig egyáltalán nem látott külön felszámított összeget. Van, aki beépítette a termékárba, van, aki EU-s raktárból teljesített.

Mi lett a temusokkal? A Temu-vásárlók 31 százaléka csak akkor rendel, ha a végösszeg a többletköltségekkel együtt is kedvező marad, 26 százalék tudatosabban tervezi meg a vásárlásait, 21 százalék lemond bizonyos termékekről, 16 százalék pedig gyakrabban hasonlítja össze a webáruházak ajánlatait.

A PwC szerint a vám elsősorban az impulzusvásárlásokat és a kis értékű rendeléseket foghatja vissza. Ez pont az a sáv, amiről Milán a Temu hirdetési dominanciáját mérő cikkben azt írta, hogy a Temu-hirdetések 80 százaléka 14 200 forint alatti termékeket céloz. A Temu túlélőkészletben pedig az volt a tanács, hogy a hirdetési büdzséd nagy részét told a 15-20 ezer forintos sáv fölé. A vám most ugyanezt az alsó sávot drágította meg. A kérdés az, hogy a te forgalmadból mennyi él ott.

Novemberben jön a következő kör

A júliusi vám hatását tovább erősítheti a tervezett uniós kezelési díj.

„A jelenleg elérhető információk szerint 2026 novemberétől az alacsony értékű, EU-n kívülről érkező küldeményeket várhatóan további pár eurós költség terhelheti, bár a részletszabályok még nem véglegesek” – hívta fel a figyelmet dr. Mák Dorottya Virág, a PwC adószakértője.

Az új díj megint a kis értékű, impulzív rendeléseket érinti majd, és megint abba az irányba tolja a platformokat, hogy EU-s raktárból, regionális teljesítési modellekkel dolgozzanak.

Na, és ha a júliusi kör tanulsága igaz, akkor októberben megint jön egy előrehozott rendelési hullám. Az a hullám ugyanúgy megy majd valakihez. Figyelsz erre?

Mi marad

A kutatás összegzése szerint ritkábban vásárolnak majd az emberek, de egy-egy rendelés előtt több ajánlatot hasonlítanak össze, és az ár mellett a szállítási időt, a logisztikai hátteret és a teljes költséget is mérlegelik. A július utáni időszakban mérséklődött a Temu használata, de az aktív külföldi vásárlók 54,4 százaléka továbbra is rendelt onnan. Közel minden ötödik vásárló arra számít, hogy a cég EU-s raktárakkal vagy az árba épített költségekkel alkalmazkodik.

Ki gondolta volna: vámmal nem lehet vevőt szerezni. Amit hozott, az egy tudatosabb vásárlói profil, aki mostantól mindenhol megnézi a végösszeget, és több helyen hasonlít össze, mielőtt fizet. Beleértve a tiédet is. Nem mellesleg sok esetben mindezt AI segítségével! (A vásárló már nem keres,  kérdez. Felkészült erre a webshopod?)

Te mit láttál a saját forgalmadban július óta?

Olvasnál még a témában?

• TikTok Shop Magyarországon: újabb piactér vagy Teleshop v2?
• Az új vevőid ügynökök. AI a webshopokban és bankokban is!
• Digitális fáradtság, avagy a vásárlóid már görgetni sem akarnak + retailtainment
• Ajánlás 2.0: A vevők egymást veszik rá a vásárlásra. 6+ példa a social proofra

Forrás:
PwC Magyarország, Minner

Fotó:
Google Flow