Az elemzői várakozásoknak megfelelően a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 15 bázisponttal csökkentette a jegybanki alapkamatot, így az most 1,50%-on áll. Ez volt a negyedik kamatcsökkentés az idén márciusban bejelentett új ciklusban.
A piaci szereplők várakozása szerint a mai lépés után a jegybank szünetet tart a kamatcsökkentési ciklusban, ezért a kamatszint leghamarabb az ősz folyamán csökkenhet ismét.
A jegybanki stáb márciusban 3,2%-os GDP-bővülést, illetve 0%-os inflációs mutatót várt az idei évre vonatkozóan; míg 2016-ban 2,5%-kal nagyobb GDP-t, illetve 2,6%-os pénzromlási ütemet jelzett előre.
Várakozásunk szerint a globális kötvénypiacokon kirajzolódó hozamemelkedés, illetve a lassan felívelő inflációs folyamatok nyomán az MNB stábja is növeli majd a 2015-ös inflációs prognózist, ami kivárásra késztetheti a jegybankot. A szüneteltetés mellet szól az is, hogy az amerikai jegybank részéről (Fed) számos befektető kalkulál szeptemberi kamatemeléssel, ami szintén óvatosságra inti a hazai grémiumot.
A további kamatvágás lehetőségét egyébként az adja, hogy a jegybanki alapkamat szintje jelenleg már nem előrejelző a kötvénypiaci hozamok kapcsán. A jegybank nemrég bejelentett önfinanszírozási programja jelentős többletkeresletet generált a DKJ-k piacán (3-12 hónap futamidő), miközben a globális hozamemelkedés a hosszabb(3-10 év futamidő) kötvények piacán eredményezett jelentős hozamemelkedést.
Ezen folyamatok miatt a jegybanki alapkamat szintje másodlagos tényezővé vált, ami azt jelenti, hogy ennek esetleges őszi csökkentése a gazdasági folyamatokat, kötvénypiaci hozamokat, illetve a forint kurzusát csak mérsékelten érintené.
Milyen alapkamatot várnak a pénzpiaci szereplők?
Az elmúlt hónapok jegybanki kommunikációja és a globális tendenciák tükrében a piaci szereplők már felkészültek az MNB kamatvágásaira, amit a pénzpiaci termékek árazása is tükröz (3×6 FRA). Ezek alapján a befektetők az ősz folyamán 1,3%-os jegybanki alapkamattal kalkulálnak, vagyis további monetáris lazításra rendezkedtek be idehaza.
Milyen tényezőket mérlegel az MNB a nyár folyamán?
Az európai hozamok az ECB márciusban megkezdett mennyiségi enyhítési ciklusa óta több hullámban emelkedtek május-június folyamán. A központi bank erre azzal reagált, hogy a júliusi-augusztusi likviditáshiányra hivatkozva megemelte a nyár előtti vásárlandó instrumentumok mennyiségét, ez világos üzenet volt arra nézve, hogy a monetáris enyhítésnek további tere nyílhat a kelet-európai országokban is.
A Fed június 17-i kamatdöntése kapcsán kiderült, hogy az amerikai jegybank leghamarabb szeptemberben indíthatja monetáris szigorítását, de számos érv szól amellett, hogy mindez majd csak decemberben indul el. Mivel a legutóbbi kedvező inflációs folyamatokat bőven ellensúlyozták a gyengébb munkaerő-piaci statisztikák és az első negyedéves, vártnál alacsonyabb GDP-adat; egyre inkább úgy tűnik, hogy az év nagy része az óvatosság jegyében telik majd.
Az európai és amerikai kamatkörnyezet mellett a hazai inflációs pályán bekövetkező változások a legfontosabbak a hazai kamatszint szempontjából.
Forrás: Bloomberg, Equilor
