Aki mindenhez ért, az igazából semmihez sem? Specialisták vs polihisztorok

Dátum

Megosztás

Aki mindenhez ért, az valójában semmihez sem ért, vetette fel egy olvasónk nemrég. Valóban a specialistáknak kedvez a világunk és egyelőre a munkaerőpiac is, de nem biztos, hogy hátrány, ha valakinek egy területen belül széles spektrumú tudása van – főleg, ha vállalkozna is az illető. Nézzük, miért lehet előnyös a generalista tudás, és mire vigyázzunk, ha mi is modern polihisztorok vagyunk!

Generalisták vs specialisták

Tisztázzuk először, mit értünk a fogalmak alatt. Alapvetően a generalisták olyan szakemberek, akik nem egy szűk, niche területre hiperfókuszáltak, hanem egy területen belül széleskörű, bár nem túl mélyreható ismeretekkel rendelkeznek. Ennek az előnye, hogy gyorsan szednek fel új tudást, és könnyen alkalmazkodnak a változó helyzetekhez. Ők vesznek fel kevésbé szorosan definiált pozíciókat a cégekben, és gyakran kerülnek vezető pozícióba, mert könnyen együttműködnek másokkal, képesek a multitaskingra, és az átfogó alapszintű tudásuk miatt tudnak stratégiában gondolkodni. Pont annyira értenek mindenhez, hogy tudják, mit és kit kérdezzenek, hova vonjanak be specialistát. Tipikus generalista munkakör például az értékesítés, a projekt menedzsment, de akár a marketinges is. 

A specialistáknak ezzel szemben általában van egy szűken behatárolható szakterületük, amihez erős és tartós érdeklődés köti őket. Ezen a területen belül mélyreható tudással bírnak és kiváló problémamegoldók. A szakértelmük miatt jól meghatározott pozíciókat tudnak betölteni, és nagyon értékesek is a munkaadók számára. A specialistáknak általában hasonló feladataik és munkafolyamataik vannak nap mint nap. Klasszikus specialista példák a különböző mérnök és programozó pozíciók, de például egy szakorvos is specialista.

Melyik a “jobb”? És milyen szempontból?

Érezheted, hogy a fenti megkülönböztetés kissé erőltetett: a kettő között nincs ilyen éles különbség, például egy specialistának is valószínűleg van valamennyi ismerete a saját szakmáját övező területekről, sok generalista pedig belekényszerül, hogy szakterületet válasszon és abban elmélyedjen. Egy marketinges például lehet generalista, aki általános kivitelezést vállal, és niche feladatra fókuszáló specialista is.

Melyik mégis a jobb, ha munkát – vagy munkatársat – keresünk? A realitás az, hogy nagyon sokáig a specialisták világában éltünk: a felsővezetői pozíciókat ritkán nyitják meg generalisták előtt, a specialisták pedig jobb fizetést kapnak és kevesebb a versenytársuk

A munkaerőpiac azonban folyamatosan átalakul. Ezzel valamennyire már a Minneren is foglalkoztunk, de a munkavállalásban van jelenleg egy trend, ami a projektalapú munka felé tereli az embereket. Egyre nagyobb szerepet kap a gig economy, a haknigazdaság, amiben az emberek szabadúszóként vállalnak időszakos munkát, akár többet egyszerre. Fel kell készülnünk, hogy nemsokára munkáltatókból megbízók lesznek, munkavállalókból pedig megbízottak. Ha valaki így szeretne pénzt keresni, akkor széleskörű tudással több lehetőség lesz nyitott számára – a generalistáknak ez egy jó lehetőség a számos készségük kamatoztatására!

Ráadásul, ha nem alkalmazotti munkarendben, hanem vállalkozóként szeretne dolgozni valaki, vagy a főállása mellett mellékes bevételt termelni, akkor nem elég ahhoz érteni, amit csinálna: el is kell adnia magát, marketingelni, számlákat kiállítani és adminisztrálni, kapcsolatokat építeni. Hiába ért egy specialista jobban egy adott szakmai feladathoz, ha az a készsége hiányzik, amivel a lehetséges megbízói elé kerül!

A vállalkozók modern polihisztorok

Klapka György mondta: Egy vállalkozónak jobbnak kell lennie, mint a jogásza, jobb könyvelőnek, mint a főkönyvelője, és jobb szakértőnek, mint a szakértője.

Nem véletlen, hogy a sokféle érdeklődéssel rendelkező generalisták körében elterjedt a vállalkozói lét: vállalkozóként nem teheted meg, hogy csak egy valamihez érts, hiszen több területen kell helytállni, és nincs két egyforma nap. Főleg, ha a biznisz beindul, akkor a cég fejlődése során egyre több új feladat és kihívás érkezik: a főtevékenység ellátása mellett megnő az adminisztráció, az ügyfélszerzés és megtartás, a csapatépítés és szervezetfejlesztés, az időmenedzsment. 

Tipikus jelenség, amikor valaki monetizálja a hobbiját, például valamilyen kézműves tevékenységet, és azt gondolja: “de jó, végre azzal foglalkozhatok amit igazán szeretek”. Majd amikor jönnek a megrendelések, koppan a vállalkozó, hogy a szeretett alkotó tevékenység alig 20-30%-a az idejének. A nagy részében pedig csomagol, postára jár, e-mailezik, adminisztrál, fotózik, tartalmat gyárt, hirdetéseket ír az illető.  

Jó a generalista a csapatban

El kell érni egy bizonyos cégméretet ahhoz, hogy jól meghatározott, specialista pozíciókat tudj meghirdetni, és a szakemberek idejét meg tudd tölteni. Amíg egy cég növekvő fázisban van az első pár alkalmazottal, addig olyan hektikusak tudnak lenni a mindennapok, ami egy specialista kollégának frusztráló is lehet. 

“Ne lepődj meg, ha egy álláshirdetésben azt látod, hogy egy svájcibicskát keresnek. Nehéz a cégvezetőknek, mert egy fejlődésben lévő cégben folyamatosan változnak a körülmények. Nem is igazán tudsz csak egy munkakörre felvenni valakit, mert lehet, hogy az ahhoz kapcsolódó feladatok alig egy pár órát tesznek ki a napban, de van sok más felmerülő, ad hoc teendő. Olyan alkalmazottakra van szükség, akik többféle kihívást is teljesíteni tudnak, több mindenhez hozzá tudnak szólni.” – mondja Mándó Milán a kérdésről. És valóban, a generalisták körében népszerű munkahelyek a pörgő, állandóan változó startupok. 

Aki mindenhez is ért, az semmihez igazán?

Mennyire igaz akkor a fenti gondolat, ami a cikket is inspirálta? Biztos, hogy nem írnám le a generalista embereket akár vállalkozóként, akár munkatársként. Hasznos, ha mindenhez értünk egy kicsit, mert átlátjuk a cég működését, stratégiáját. Tudjuk ellenőrizni az alvállalkozókat (vagy az AI-t), még akkor is ha nem vagyunk például marketing guruk. 

A szállóige azonban lehet nekünk fontos emlékeztető, hogy vonjunk be szaktudást, ha mi nem rendelkezünk vele. Generalistaként könnyű azt érezni, hogy mindenhez is értünk, amihez pedig még nem, az csak egy Google keresésre áll tőlünk. Vonzó, hogy “csináld magad” módon megoldjunk minden felmerülő problémát. Erre kezdőként, kevés büdzsével szükségünk is lesz. De vannak feladatok, aminek a házi sufnituningolásával a főtevékenységünktől vesszük el a fókuszt, holott azt egy szakember bevonásával kevesebb hibával, idő- és költséghatékonyabban letudnánk. 

Kapcsolódó tartalmak

Képek forrása: Canva

Sólyom Eszter
Sólyom Eszter
A MinnerAkadémia színfalai mögött azon dolgozom, hogy a legfontosabb információk a lehető legjobb minőségben jussanak el hozzád. A Minneren előszeretettel írok cégkultúráról, társadalmi felelősségvállalásról, szervezetfejlesztésről.