Ezért ne jelentsd be előre a bónuszt a csapatodnak [kutatás]

Dátum

Megosztás

Munkaadóként sokat kell foglalkoznod a csapatod motivációjával, és eszedbe juthat, hogy a céljaik eléréséért ajánlj fel pénzbeli bónuszt nekik. A kutatások azonban azt mutatják, hogy ezzel ellentétes hatást is elérhetsz! Ebben a cikkben egy érdekes statisztikát mutatok be neked, illetve alternatívákat, hogyan lehet mégis jutalmazni a munkavállalókat.

A kézzelfogható jutalmak csökkentik a motivációt

Edward Deci és kollégái 128 motivációt vizsgáló kutatás eredményeit hasonlította össze egy komplex metaanalízis során. Azt találták, hogy a külső ösztönzők (legyenek azok dollárok vagy pillecukrok) következetesen negatív hatással voltak a kísérletek résztvevőinek belső motivációjára. És ami igazán érdekes: a negatív hatás kiemelten erős volt, ha a feladat alapvetően érdekes és élvezetes lett volna!

Továbbá, ha a jutalmak kézzelfoghatóak és előre láthatóak (ha az alanyok előre tudják, mennyi plusz pénzt kapnak), a belső motiváció 36%-kal csökken. A kutatók ezért arra a következtetésre jutottak, hogy azok a stratégiák, amik elsősorban külső jutalmakra összpontosítanak, komolyan veszélyeztetik a belső motiváció csökkenését.

…kivéve, ha tényleg rossz a meló

Egy kis kitétel az eredmények mellé: ugyan a külső ösztönzők rontják a motivációt a kreativitást igénylő, érdekes, alapvetően akár élvezetes feladatoknál, de van arra is bizonyíték, hogy az érdektelen, unalmas, repetitív feladatoknál a pénzjutalom növelheti a motivációt. Tehát a fentieket a munkakörökhöz viszonyítva vedd figyelembe! A szükséges rossz feladatoknál beválhatnak a bónuszok.

Bónuszok a Minner Hírszemlében

A bónuszok és motiváció kérdésköréről egy korábbi Hírszemle podcast adásban beszélgettünk. Hallgasd meg, mit gondoltunk a témáról (a lejátszó a releváns résznél fog elindulni):

A Hírszemle adáshoz kapcsolódó jegyzetet itt találod: Bukás az orosz McDonald’s klón. Gyerekkel mindent el lehet adni? Hírszemle

A podcast beszélgetésben Milán felvetette, hogy ha elér a fizetés egy olyan szintet, amivel az alkalmazott jól meg tud élni, akkor olyan hatalmas bónuszt nem lehet adni, amitől jelentősen tovább nőnének az életkörülményei. Donát emlékeztetett minket, hogy a karácsonyi bónuszok kapcsán is beszéltünk erről: az előre ismert, rendszeres bónusz amire számít a munkavállaló, az nagyon gyorsan beleépül a mindennapokba, elkezd vele számolni az ember, és a kellemes meglepetésből és jutalomból egy alapvető elvárás lesz.

„Ha tudod, hogy minden karácsonykor, vagy januárban kapsz egy 13. havi bért, azt már szeptemberben elköltötted egy új hűtőre.” – mondja Donát. „De amikor bejelentik, hogy elmarad, akkor fél évig fogsz minden reggel rosszkedvűen bemenni dolgozni.”

A baj az, hogy a legtöbb cégnek nincs is más az eszköztárában amivel motiválni tudni, mint a bónusz. Nincs cégkultúra, sem az a tudás a vezetőknél, hogy amúgy adott munkavállaló mit igényelne egyáltalán hogy jól érezze magát. Aki régóta menedzser vagy cégvezető, annak nehéz is beleélnie magát a munkavállalók mindennapjaiba, mitől lesz valaki motivált és csinálja meg amit kérnek tőle – vagy akár azt is, amit nem kérnek, de megtalálja a munkát, mondja az adásban Milán.

Kapcsolódó cikk ehhez a témához: Megtalálja a munkát az alkalmazott?! Gyakorlatias megoldások vezetőknek

Pénzjutalom negatív hatásai

Ha jobban megvizsgáljuk, a pénzjutalmak, főleg ha arra előre számítanak a munkatársak, többet ártanak mint használnak:

  • Az incentív jutalom hatása ideiglenes, csak akkor működik, ha folyamatosan adják. Egy nagyobb bónusz vagy drága jutalom esetén ez hamar költségessé válik a vállalat számára.
  • A külső jutalom olyan addiktív, mint a drog: ha hozzászokik az ember, akkor egyre gyakrabban és nagyobb adagokban lesz rá szükség ahhoz, hogy ugyanazt az eredményt elérjük vele. 
  • A bónusz külső motivátorként nem teremt személyes elköteleződést a cég vagy annak céljai iránt.
  • Ha a pénzjutalom limitált mennyiségben elérhető, vagy teljesítmény alapon valaki többet, valaki kevesebbet kap, az versenyhelyzetet teremt a munkatársak között, ami megöli a vállalat szempontjából hasznos kooperációt, együttműködést.
  • Ha a bónuszok fizetésbeli egyenlőtlenséget teremtenek a munkahelyen, az tovább növeli az irigységet és elégedetlenséget, az eredményesség rovására megy, illetve magasabb fluktuációhoz vezet.
  • A feladat elvégzéséhez kötött jutalom arra enged következtetni, hogy az a tevékenység nemkívánatos. 
  • Kiskapuk keresésére, akár csalásra ösztönözhet a pénzjutalom, csak az számít, nem maga a munka milyenje.

Lehet jól jutalmazni?

Ha szeretnénk a csapatunkat motiváltan tartani, nem kell teljes egészében elfeledkezni a bónuszokról. A jutalmazás működik, akkor, ha az véletlenszerű, és nem számítanak rá előre. Add meglepetésszerűen és csak azután, hogy az adott célt elérte, vagy feladatot végrehajtotta az illető. Érdemes ezt rendszertelenül, változó frekvenciával tenni, hogy ne alakuljon ki elvárás, illetve dicsérettel és kézzelfogható jutalommal felváltva díjazni a munkavállalók eredményeit. Ezzel a jutalmazás negatív hatásainak egy része elkerülhető, de továbbra is figyelned kell rá, hogy egyik csapattag se érezze egyenlőtlennek az elismerést, ne alakuljon ki irigység. 

Véletlenül se így csináld!

A HR portálon jelent meg egy érdekes hír, ami szerint egy amerikai vállalat rekordbevétel után sütivel szúrta ki a munkavállalók szemét. A Sephora észak-amerikai üzletága tavaly hatalmas rekordot döntött, 10 milliárd dolláros bevétellel büszkélkedhetett. A benchmark elérését a cég meghálálta, egészen pontosan 20 db (egy csomag) sütit kapott mindenki. Mindegyik címkén fellogózva látható, hogy 10 milliárd dollár forgalom. A HR portálon Kókai Róbert kiszámolta, hogy az észak-amerikai alkalmazottakat számolva ez 80 000 dollárjába fájt a cégnek. Érdekes számolással folytatta, méghozzá azzal, hogyha emiatt hagyja ott a céget egy munkavállaló, akkor annak pótlásának költsége (toborzás, betanítás…) az adott munkavállaló 6-9 hónapnyi fizetése. 

A sütibotrányról itt beszéltünk (a videó rögtön ezzel a hírrel kezdődik):

A fenti Hírszemle leirata, jegyzetei: Sütit kaptak bónuszként? A munkamánia olyan, mint a szerencsejáték-függőség. Nem kell ma már diploma?

Kapcsolódó tartalmak

Forrás: Harvard Business Review

Sólyom Eszter
Sólyom Eszter
A MinnerAkadémia színfalai mögött azon dolgozom, hogy a legfontosabb információk a lehető legjobb minőségben jussanak el hozzád. A Minneren előszeretettel írok cégkultúráról, társadalmi felelősségvállalásról, szervezetfejlesztésről.