Jó ötlet, jó menedzsment, jó terv. Ez kell a sikerhez!

Dátum

Megosztás

A fenti gondolat a Foxpost alapítójától származik. Sőt, azt is mondja, hogy még tőke sem kell hozzá, mert ha a fenti három megvan, a tőke megtalál minket! Mi sem bizonyítja jobban az állítását, mint az, hogy 9 év alatt a hazai csomagautomaták piacának egyik legnagyobb szereplője lett, majd a kilencedik év végén eladták a céget (a startupok stratégiája: exitre, cégeladásra játszanak). Úgy gondoltam, hogy bontsuk elemére a kijelentését, mert ebből sokat tanulhatunk; jó támpontot adhat nekünk a sikerrecept megtalálásához.

Tartalom alapozó, a fent mondat teljes kontextusban, Foxpost sztori

A Foxpost egykori alapítója, vezérigazgatója Bengyel Ádám a következőt monda: „Egy nagy cég létrehozásához nem kell pénz, a tőke a legkevésbé. Annyi szabad cash van a világban, hogy csak egy jó ötlet kell, egy jó menedzsment és egy jó üzleti terv és lehet pénzt találni a megvalósításra.”

A Sikeres cégek rovatban feldolgoztuk a Foxpost sikersztoriját. Youtube-on itt éred el, vagy szövegesen itt.

9 év alatt egy izgalmas stratégiával úgy felskálázták a céget, hogy 2023-ban már 8 milliárd forint fogalmuk volt.

Jó ötlet

A jó ötlet nem az, hogy neked van egy jó ötleted. A jó ötlet akkor valósul meg, amikor az ötlet találkozik a piaci igénnyel, vagyis létrejön az úgynevezett product-market fit, ami magyarul termék-piac illeszkedést jelent. Ekkor erős keresletet tudunk elérni a piacon; a vásárlók mondhatni önként és dalolva jönnek hozzánk.

Kulcselemek, hogy kiaknázzuk ezt a tényezőt:

Probléma- vagy igényközpontú megközelítés. Nem az ötlet vagy termék a kiindulási pont, hanem egy probléma vagy igény, amire épül maga az ötlet. Ez azért előnyös, mert mindig az adott problémát vagy igényt vizsgáljuk, és ehhez igazítjuk kínálatunkat a piac változásaihoz. Ha csak a termék- vagy szolgáltatásötletből építjük a vállalkozásunkat, nem leszünk rugalmasak, és nem fogunk tudni alkalmazkodni a változásokhoz.

Piackutatás – Megismerni a célközönséget és a piacot. Így nem erőltetjük rá a saját megoldásunkat a piacra, hanem meghallgatjuk, mire van szükségük. Erre egy kis megerősítés: a Hinge Research Institute kutatásának eredménye szerint azok a cégek, amelyek piackutatást végeztek, még ha csak alkalmanként is, több mint tízszeres növekedést értek el éves szinten (év/év alapon), és a profitráta átlagosan 27%-kal magasabb náluk.

MVP – Minimum Viable Product, azaz minimálisan működő termék vagy szolgáltatás piacra dobása. Mondhatjuk úgy is, hogy tesztelés. Érdemes a startupoktól átvenni azt a gyakorlatot, hogy folyamatosan teszteljük az új termékeket, szolgáltatásokat, megoldásokat a piacon, de ezt kicsiben tegyük, egyszerűsített ajánlattal vagy szolgáltatásokkal, akár csak egy szűk kör számára. Ebből kiderül, hogy érdemes-e nagyobb léptékben belevágni, vagy sem. Merjünk eldobni dolgokat!

#példa:

Az Antavo egy jó példa a jó ötletre magyar startup, nagy márkák az ügyfelei). Anno a piaci igények alapján egy e-mailre épülő hűségprogram megoldást dobtak a piacra. A célcsoportot megfigyelve rájöttek, hogy váltaniuk kell a nagy márkákra, akiknek egyedi rendszereket építenek az alap megoldásukat használva. Ezért fontos a piaci illeszkedés. Ők itt pénzt, piacot találtak. Ez a váltás azt eredményezte, hogy éves 3 milliárd forint forgalma van a cégnek, 400 millió forint profit mellett. Lásd itt a teljes sztorijukat: Sikeres cégek Antavo története.

Mit vihetsz el ebből MOST?

Lehet kell keresned még új terméket, szolgáltatást, vagy alakítanod kell a meglévőn. Egy meglévő cégnél, ha a jó ötlet pillért nézzük, akkor elegendő lehet az, hogy sokkal jobban foglalkozunk a termék (vagy szolgálatás)-piac illeszkedéssel. Tehát törekszünk, hogy olyan tevékenységet végezzünk, olyan ajánlataink legyenek, ami tényleg úgy megy át a vásárlókon, mint kés a vajon.

Mi segíthet ebben? Használd ezeket a Minner anyagokat:

Jó menedzsment

Már a szemléletmódnál, attitűdnél elválik az, hogy akár egyedül, akár társakkal de sikerre tudjuk-e vinni a cégünket. Sok vállalkozó belekeveri a cége működésébe az alkalmazotti, civil gondolkodásmódot. Vagy éppen hátráltatják őket a kognitív torzítások. Érdemes a témában elmerülni!

Kulcselemek, hogy kiaknázzuk ezt a tényezőt:

Attitűd, szemléletmód – Amikor azt mondja egy sikeres üzletember, hogy rengeteg üzleti könyvet olvasott, vagy önéletrajzi könyveket. Akkor ő nem magát az olvasásról beszél, hanem arról, hogy több száz üzleti könyv hozzájárul az üzleti gondolkodásod fejlesztéséhez. Amikor szembe találkozol egy üzleti döntéssel, szituációval, akkor a könyvek, előadások, podcastok által felvértezett új éned jobban döntést hoz. Apropó! Tudtad, hogy a Minner Előny előfizetésre mi úgy tekintünk, mint egy folyamatosan frissülő üzleti könyv? Nézd csak meg a cikkeket, videókat, podcastokat! Fizess elő egy folyamatos mindset robbanásra! Kattints ide!

Gondoskodás, big pictures, nagy kép meglátása: Sokszor abba a hibába kerülhetünk, hogy csak azt a szeletét nézzük a cégüknek, amiben komfortosan mozgunk. Ha egyébként is úgy tekintünk rá, mintha a gyerekünk lenne, akkor a „tékozló” gyerekünkről is gondoskodunk. Lásd a nagy képet, nézz be minden részlegbe. A legnagyobb kognitív torzítás, amit elkövethet egy cégvezető az életében az a CSŐLÁTÁS.

Döntéshozás – Te döntéshozó vagy! De miben is kell döntést hoznod? Például havonta döntést kellene hoznod, hogy elég a marketing büdzsé, vagy túl sok? A McKinsey kutatásából kiderült, hogy a vállalatok 90%-a lényegében ugyanazt a költségvetést tologatja évről-évre bármilyen részleget is nézzünk. Te átlagos cég akarsz lenni? A válasz egyértelműen nem! Tehát kell lista arról, miről is kell döntened, továbbá bevezetned azt, hogy foglalkozol is ezekkel és frissíted úgy, ahogy a céged éppen áll.

Ismerd meg a folyamatokat, kihívásokat a cégedben. A Kifli egykori hazai vezetője beült minden részlegre, szállított ki ételt, volt ügyfélszolgálatos…. Miért tette ezt? Hogy lássa adott területen a kihívásokat, felmérje mire megy el idő, mit kérhet számon vagy mit nem. Hogy hozol úgy döntést, ha nem ismered a cégedben lévő kihívásokat?

#példa:

A BiotechUSA esetében nagy váltás volt a menedzsmentben, amikor az új generáció átvette a céget. Az addigi fejnehéz céget – amiben a mikromenedzsment mindennapos volt – felváltotta egy tudatos működés. Ehhez feltérképezték a folyamatokat, megnézték hol és mikor kell döntéseket hozni, bevezettek menedzsment eszközöket. Ma nem lenne ilyen nagy nemzetközi piaci szereplő a cég, 84 milliárd forint éves forgalommal és 4 miliiárd forint nyereséggel, ha nem lépnek ebbe az irányba. A BiotechUSA sikersztorija itt a Minneren.

Két helyen foglalkoztunk mélyebben az attitűd kérdéssel:

Jó terv

A jó üzleti terv megléte egészen biztosan fontos. Itt egy bökkenő van. A legtöbb üzleti terv sablon pusztán egy összefoglaló, tények leírása és nem valódi terv. Ne ess abba a hibába, hogy kitöltesz egy általános üzleti terv sablont és azt mondod na én kész vagyok. Ahogy Balogh Petya mondja:

Az Excel tábla sok nullát elbír

Na igen ám, de az csak ott létezik, vagyis itt a sok millió vagy milliárd forint árbevétel, profit Mit is keresünk akkor tehát itt?

Kulcselemek a jó terv kialakításában:

Stratégia – Próbáld meg lebontani az előtted álló időszakot szakaszokra. Például

  • első szakasz 1 évig tart,
  • második szakasz 2-3 évig,
  • majd kezdődik a harmadik szakasz a 4. évben.

Itt varázsolod bele a stratégiát, hogy első szakaszban más lesz a működés, fókuszálás, akár még a termék (vagy szolgáltatás) struktúra, ajánlat is, mint a második szakaszban. Majd fejlődik a cég és jön a harmadik szakasz, és lehet ekkor éri el azt a tökéletes működést, amit te már első percben akartál volna, de a világ, az üzleti élet nem így működik, hogy úgy tudsz piacra lépni. A fent leírt megoldással kódolod bele a fejlődést a cégedbe és így fogsz jó terv alapján jól gazdálkodni az erőforrásokkal.

Működési terv – sikerrecept. Folyamatosan csiszolni kell egy olyan működési tervet, hogy tudjuk mit kell nap mint nap csinálni ahhoz, hogy sikert (növekedést, profitot) érjünk el. Akár ez teljesen úgy is megtervezve, hogy le van írva: és ezt és ezt kell tenni, ennyi órán át, mennyiségekkel, KPI-okkal (kulcs teljesítménymutatókkal).

#példa:

A Nexon vállalatnál az első időszakban, vagyis a piacra lépésnél a szoftver tökéletesítése volt a cél, amit ügyfeleik használtak. Aztán jött a második szakasz, amikor is erre építve elindították a bérszámfejtő szolgáltatásukat, vagyis a saját szoftverüket használták outsourceing szolgáltatásra. Ezután jött a harmadik szakasz, ahol is a felgyülemlett bérszámfejtő, adózási tudást cégen belül és cégen kívül is oktatási üzletágként adták. Ma a vállalat 7,1 milliárd éves forgalomnál és 955 millió forint nyereségnél jár éves szinten. A Nexon sikersztoriját olvashatod a Minneren, vagy akár videóban is megnézheted. Kattints ide!

Mit vihetsz el ebből MOST?

A stratégiai gondolkodással vértezd fel magad. Próbáld szakaszokra bontani az előtted álló időszakot (egy szakasz nem egy év, lehet több is), álljon össze a fejedben a nagy mesterterv!

Mi segíthet ebben? Használd ezeket a Minner anyagokat:

„Ez betalált! Van még ilyen anyagotok?”

Így érzed? Akkor javaslom a cikkben elhelyezett témákra rákattintani. De azt hiszem érdemes ideláncolnod a figyelmed a Minnerre, így adok még néhány javaslatot, amit meg kell nézned:

Fotó: Envato License

Mándó Milán
Mándó Milán
Azt az üzleti blogot írom, amit én is szívesen olvasnék. A célom, hogy nap mint nap benntartsalak az üzleti flowban, fenntartsam a lelkesedésed! 10 éve foglalkozom azzal, hogy vállalkozások működését fejlesztem, újítom meg. Imádom az üzleti statisztikákat, stratégiákat, kutatásokat és ezeket mind összekapcsolni. És ebben segítek neked a cikkekben, oktatásokban, sőt akár chaten is! Új témám lesz most a work-life balance, kiegyensúlyozott élet. Mert mindig kell valami új!