A távmunkáról szóló vita évek óta ugyanazon két oldal között zajlik. Az egyik a rugalmasságot és a tágabb merítést hirdeti, a másik a céges kultúrát és a kontrollt félti, és visszaterelgeti az embereket az irodába. Az amerikai nagyvállalatoknál most épp a második tábor van többségben: az Amazon öt irodai napot ír elő, a Meta és az Apple legalább hármat. Pont ezért tűnik kakukktojásnak a Zillow, az Egyesült Államok legnagyobb online ingatlanpiaca, amelyik tudatosan „remote-first” modellben működik.
Miért? A vezetése szerint ez épp a toborzásban fizetett a legtöbbet: ma már mind az 50 államban van alkalmazottjuk, míg korábban csak néhányban. Szerintük, ha a munka nincs helyhez kötve, az egész ország a merítésed, nem csak a központ ingázótávolsága. Plusz a relokációért sem kell ráfizetned.
Na, de mit mondanak itthon? Ha valaki otthonról is tud dolgozni, annak hamarosan már nem is kell, mert az AI majd megcsinálja.
Figyelem, ennél árnyalatlanabb narratívát már rég hallottam!
Amit szabadságként árulnak, az kitettség is
A recruiTECH-HRTECH egyik előadója, Gaál Norbert (AI-Budapest) egyszerű mércét javasolt egy állás AI-kitettségére: el lehet-e végezni otthonról?
Ha igen, akkor a kitettség nagyjából tízből kilenc.
Logikus? Figyelj. Egy AI-ágensnek annyi kell, hogy hozzáférjen az adatbázisaidhoz: ha eléri a CRM-et, az Excel-fájlokat, a prezisablonokat, tud előszűrni és prezentációt vagy sales-tervet összerakni, akkor a meló jó részét már elvégzi. Mert végülis ez ilyen egyszerű, nem?
A remote-munka ígérete az volt, hogy a munka függetlenedett a helytől. Ugyanaz a függetlenség viszont azt is kimondja, hogy a munka leírható, dokumentálható, fájlokba és folyamatokba zárható. Ami pedig fájlokba zárható, azt egy gép is mozgatja. A „bárhonnan elvégezhető” és a „bárki, akár egy gép is elvégezheti” ugyanannak a tulajdonságnak a két olvasata. A rugalmasság, amit a HR-osztályok jó pár éve béren felüli juttatásként árulnak, közben csendben kitettséggé is vált. Legalábbis ez ennek a narratívának az alaptézise.
A 12-18 hónap, amit óvatosan érdemes kezelni
Gaál szerint az AI ugyanolyan általános célú technológia, mint az elektromosság vagy az internet, és épp robbanásszerű fázisban van. A jóslata szerint a következő 12-18 hónapban az információfeldolgozó munkák átalakulnak. Ha pedig már információfeldolgozás, akkor a forrás kontextusára is érdemes ránézni: egy AI-cég társalapítójának szakmai és üzleti érdeke is, hogy ezt közvetítse. Láttunk erre a napokban példát, pl. a bocsánatkérő Sam Altman esetében…
Ami fix. A kódolásnál a változás már mérhető: ha a trend tartja magát, az informatikai kód ötödét belátható időn belül AI-ágensek állítják elő, a mostani négy százalék helyett. Innen kétféle jövő ágazik el. Az egyik a klasszikus Jevons-paradoxon: ha az erőforrás, jelen esetben a kód, olcsóbbá válik, a kereslet nemhogy esne, hanem ugrik, és soha ennyi fejlesztőre nem volt szükség. A másik forgatókönyvben a globálisan nagyjából egymilliárd információ alapú munkát végző ember egy része fölöslegessé válik. Hogy melyik nyer, azt ma senki nem tudja megmondani, és aki azt állítja, hogy tudja, az általában elad valamit. Erről a Jevons-logikáról a szoftvergyártás kapcsán korábban részletesen írtunk.
Ezzel az egész remote work-kitettség narratívával az a probléma, hogy a logika valójában nem az „otthonról végezhető” munkáról szól, hanem egy szűk alfajáról, ahol a teljes deliverable annyi, hogy „nyiss meg egy adatbázist és gyárts belőle egy PPT-t vagy sales-tervet”. Ezt aztán visszafelé kiterjeszti az ÖSSZES otthonról végezhető munkára. Csakhogy otthonról dolgozik az online support, a tárgyaló, az SEO-s, a kreatív tervező, a kapcsolattartó menedzser is, és az ő melójuk nem csak „CRM-lekérés plusz prezi”. A „remote-olható” és a „CRM-ből legenerálható dokumentum” két különböző halmaz, így ez nem sokkal több mint torzító heurisztika.
De van egy másik csúsztatás is: ha az otthoni meló a kitett, abból az jön, hogy az irodás valamiért más (lenne?). Csakhogy 2026-ban az irodai jelenlét menedzsmentdöntés, nem a munka természete. Két könyvelő, ugyanaz az Excel, egyik a konyhaasztalnál, másik a nyolcadikon: a mérce szerint az egyik 10-ből 9-es kitettségű, a másik meg mennyi? Vagy mindkettő ugyanannyira kitett, és akkor a helyszín irreleváns, vagy a „kitettség” nem az automatizálhatóságot méri, hanem a céged home office-politikáját. Az irodaháború arról szól, hol a szék, az AI-t meg pont ez nem érdekli.
A „képezhető munkaerő” ígérete, és ami kényelmetlen benne
A tágabb keretet Rózsai Rezső, a KPMG magyarországi vezérigazgatója adta a konferencia nyitóján, a cég 1350 cégvezetőt megkérdező „CEO Outlook” felmérésére hivatkozva. A kép óvatosan derűs: a globális gazdaságba vetett bizalom pandémiás mélyponton, a saját cégbe vetett bizalom viszont magas (79%), és a vezetők többsége már lejjebb húzta a növekedési terveit, miközben három évre még így is bővülést vár.
#kutatás A KPMG „CEO Outlook” szerint a vállalatvezetők háromnegyede stratégiai prioritásként kezeli az AI-t, 83 százalékuk a beruházásai több mint tizedét erre fordítja, és a többség három éven belül megtérülést remél. Kísérletezés helyett pedig már hatékonyságot várnak.
HR körben sokat idézett mondat: a piac már nem a kész, jól képzett munkaerőt keresi, hanem a képezhetőt és átképezhetőt.
De ez azért kétélű, nem? Persze, a konkrét tudás féléves lejáratú lesz, a tanulási képesség nem. De a képezhető munkaerő dicsérete egyúttal annak a beismerése, hogy a munkáltató maga sem tudja pontosan, mire képez… Olyan készségeket vár, mint a digitális jártasság, a problémamegoldás, a kritikus gondolkodás, az érzelmi intelligencia, és kiemelten a stresszkezelés, és ezek pont azért kerülnek előre, mert maga a cél is folyamatosan változik. A stresszkezelés sem véletlenül csúszott fel a listára: ha egy szervezet egy éven belül harmadszor írja át a folyamatait, akkor a dolgozó szűk keresztmetszete egy idő után már nem a tudása lesz, hanem az idegrendszere.
Három fal, egy kérdés
Szedjük csak össze, hogy akkor most mi is a helyzet. Háromféle munkaerő-csoport van, és mindegyik valamilyen nehézséggel küzd.
- Remote.
Amíg a Zillow ezt versenyelőnyként éli meg, a magyar cégek jó része máig messziről kerüli a home office és a távmunka szavakat. Azt a merítés-előnyt, amiből az amerikaiak profitálnak, itthon sokan kulturális reflexből hagyják veszni.
- AI, automatizáló folyamatok.
Ami épp az otthonról is végezhető, információ alapú munkát célozza először, és ebből Magyarországon különösen sok van: irodai, adminisztratív, SSC-jellegű pozíciók tömege.
- Külföldi munkaerő. Ipar, logisztika, termelés.
Ez pont most válik élessé. A választások utáni szabályozási tervek között szerepel az Európán kívüli, harmadik országbeli vendégmunkások új belépésének korlátozása, és a befektetéshez kötött „Golden Visa” konstrukció megszüntetése. Cziczárdi Györgyi relocation szakember szerint a részletek még homályosak, de a piac számára már most látszik, hogy szigorodó környezetre kell készülni. Ez főleg azokat a cégeket érinti, amelyek az utóbbi években ipari, logisztikai vagy termelési pozíciókba építettek harmadik országbeli munkaerőre. Erről pont sajtóközlemény is érkezett: A vendégmunkás-stop könnyű ígéret, a megvalósítás rugalmasabb munkaerőpiaci modellt igényel
Ha a magyar cégvezetők egyre nehezebben engednek el embereket a térben, egyre olcsóbban helyettesíthetik őket géppel, és egyre nehezebben hozhatnak be újat a határon túlról, akkor? Mindhárom irányból szűkül a mozgástér, és a régi reflex, hogy „majd felveszünk valakit”, egyre kevésbé kapaszkodó.
Mi marad, ha a hely már nem számít?
A kézenfekvő válasz az lenne, hogy digitalizálj és spórolj a béren. A források viszont épp ennek a kényelmes következtetésnek mondanak ellent. Ha a munka helye már nem oszt-szoroz, mert otthonról is megy, és onnantól az AI is elvégzi, akkor a verseny tárgya átcsúszik arról, hol ül a dolgozó, arra, hogy ember és gép együtt mennyi értéket termel. De ugyanezek a szakértők azt jósolják, hogy épp az emberek menedzselése fog felértékelődni, mert egy átalakulást a szoftver nem visz végig egy csapaton, azt egy vezető teszi.
Minél inkább automatizálható a munka jó része, annál többet ér az a néhány dolog, amit nem lehet fájlba zárni: hogy valaki képben tartsa az embereket, miközben körülöttük harmadszor írják át a folyamatot. A Zillow vezetése is azt mondta, hogy a remote-first cég igazi munkája a kultúra újraépítése volt, mert magától nem áll össze. Lehet, hogy a következő évek vezetői feladata pontosan ez lesz, csak egy nehezebb verzióban: kultúrát építeni ott, ahol a csapat egy része már nem is ember.
Hogy ez sikerül-e, arról egyelőre épp annyit tudunk, mint a 12-18 hónapos jóslatról.
Olvasnál még a témában?
- Az 5 legnagyobb szervezetfejlesztési és HR hiba, amit a kisvállalkozóknak el kell kerülniük
- Valódi szervezetfejlesztés és HR az első alkalmazottól – KKV szinten is! [Frissítve]
- Az intrapreneurship segíthetné innovációban a KKV-kat, vállalkozásokat. Teret adunk az alkalmazottnak [kutatás]
- Hogyan elemezzem a cégem? Így derítsd ki, hogy mit kell változtatni. Gyorsan növekvő cégek…
Fotó:
Canva, Flow
