A piacon jelenleg megfigyelhető feszültség, amelynek során a megrendelők tömegesen fogadják el az alacsonyabb költségű (vagy ingyenes), gyorsabban előállítható, ám sokszor sablonos vagy mérsékelt minőségű „AI-generált tartalmakat” (úgynevezett AI-slop), miközben a szakemberek éles kritikával illetik a megrendelői döntéseket, klasszikus diszruptív piaci dinamikát tükröz. Erre a helyzetekre adott hibás szolgáltatói reakciók, mint a megrendelők hibáztatása és az új technológia leértékelése, történeti távlatban szinte kivétel nélkül a piaci részesedés és a megbízói bizalom gyors elvesztéséhez vezettek.
- Megértem a szakikat: Támadják a területüket, szakértelmüket, olcsósítják a szolgáltatásukat.
- Megértem a cégeket, megbízókat: Ők egy problémát akarnak megoldani, amit az AI gyorsan és olcsón megcsinál.
Hogy lehet ebből jól kijönni szakértőként? Hogy tudsz felülkerekedni az érzelmeken és túlélni ezt az AI-slop cunamit?
(Láttad a borítóképet? Megtalálod a hibát rajta?)
Fejezd be azt, hogy támadod azt, akitől a pénzt várod
A piacon jelenleg tapasztalható feszültség mélyén egy alapvető észlelésembeli szakadék húzódik a megrendelők és a kreatív szolgáltatók között. A vállalkozások gyorsan felfedezték a generatív eszközöket a szövegek, grafikák és weboldalak előállítására, mivel az azonnali és elhanyagolható költségű eredményt hoz. Bár a piacon elterjedtek a gyenge minőségű, generikus tartalmak, a megrendelő úgy érzi, racionális üzleti döntést hoz, hiszen a saját szempontjából elvárt eredményt lényegesen olcsóbban és gyorsabban kapja meg.
Gyors, olcsó, most pont elég
A szolgáltatók jelentős része abba a stratégiai csapdába esik, hogy elkezdi támadni az AI-slop tartalmakat, azokat készítő cégeket és hibáztatja az ügyfelet. Ez a viselkedésmentalitás súlyos pszichológiai és üzleti hibákat von maga után. Amikor a grafikus, webfejlesztő vagy szövegíró morális vagy esztétikai alapon kritizálja az ügyfél által generált AI-tartalmat, az ügyfélben védekező reakciót vált ki. A megbízó nem azt fogja leszűrni, hogy a szakértő félti a márka minőségét, hanem azt, hogy a szolgáltató a saját túlárazott üzleti modelljét védi és lekezelően bánik vele. Ez a negatív élmény végleg a self-service AI-eszközök irányába tolja a megbízót. Nem fog kapkodni a szakértő segítségéért, mert úgy érzi, hogy nem éri meg, nem az ő pártján van. Nem a két szép szemedért fog üzletet kötni veled, akarnia is kell, úgy éreznie ő ezzel nyer.
A szakemberek hajlamosak a saját szakmai maximumuk alapján értékelni a minőséget, míg az ügyfél a piaci célnak való megfelelőség alapján dönt. Egy kisvállalkozás számára egy közepes minőségű, azonnal elkészült AI-grafika vagy szöveg nagyságrendekkel jobb megtérülést képviselhet, mint egy magas minőségű, de napokig-hetekig készülő és jelentős tőkét igénylő egyedi munka. Miközben mindenki arról beszél az idő pénz, a szolgáltatóknál lassúsága (érthető módon a minőség miatt) a piaci szereplők számára már nem elfogadható. A megbízó túlterhelt, azonnali megoldásokat akar, amire a piaci szereplők nincsenek felkészülve, az AI pedig gyors megoldást hoz. Ha a szolgáltató az értékét a végrehajtási órák számában vagy az elkészült állomány fizikai legyártásában határozza meg, a technológia elkerülhetetlenül versenytárs lesz a szolgáltatásban. Vajon azok a cégek, akik sok AI-slop-ot használnak ott tartanak, annál a szintnél, ahol fontos számukra a branding, egységes megjelenés? Lehet csak rossz célcsoportra haragszik az ügyfél?
Fontos a fenti témán túl, hogy mindössze 40 000 db magyar cég van, akik 9 fős létszámnál többen alkotják az adott céget. Ezzel szemben van 1,7 millió db 9 fő alatti vállalkozás. Piaci szereplőként túl szűk az a réteg, akit a minőségi, drágább grafikai szolgáltatással ki tudsz szolgálni annál, amire elsőre gondolnál (lásd itt).
A Clayton Christensen által megfogalmazott disruptív innovációs elmélet különbséget tesz a fenntartó (sustaining) és a felforgató (disruptive) innováció között. A fenntartó innovációk a meglévő piacon belül fejlesztik a termékeket és szolgáltatásokat a legigényesebb, legmagasabb profitmarzsot biztosító ügyfelek számára. Ezzel szemben a diszruptív innováció az alacsony szegmensben (low-end disruption) vagy új piacok megnyitásával (new-market disruption) lép be. Kezdetben a diszruptív technológia a fősodorbeli elvárásokhoz képest gyengébb minőségű, ám lényegesen olcsóbb, egyszerűbb és hozzáférhetőbb.
Az elismert piaci szereplők hajlamosak figyelmen kívül hagyni ezeket a belépő megoldásokat, mivel alacsony profittartalmuk miatt nem illeszkednek a meglévő üzleti modelljükbe.
Amint azonban a diszruptív technológia eléri az úgynevezett „épp elég jó” (good enough) teljesítményszintet, a piaci többség elhagyja a drága, túlkvalifikált szolgáltatókat, átírva a teljes iparági struktúrát.
Mindössze 30 percre van az ügyfél attól, hogy jobb grafikát, szöveget készítsen
Egy közösségi média posztban leírtam véleményemet (amit ezután sokan osztottak, felhasználtak), hogy mindössze 30 percre van attól egy kisvállalkozó, hogy például „elég jó” grafikát, közösségi média posztot, szöveget készítsen AI-slop helyett. Ezt persze lehet nemsokára megoldják az AI-ok, és jön az „éppen elég jó” már szinte azonnal, de sok esetben ezt lehet nem fogja megtalálni a cégvezető, megbízó, annak munkatársa. Jelenleg is 30 percre van attól az ügyfél, hogy jobb grafikát, szöveget, videót készítsen.
Mi hiányzik? A kontextus, a grafikai tudás, szakértői tudás. Amit pont a megbízottól tudna összeszedni a cég. De ő éppen támadja.
DIY weboldalépítők (Wix, Squarespace) kontra webfejlesztő ügynökségek
A 2010-es években a vizuális kódmentes (no-code) platformok megjelenése lehetővé tette a kis- és középvállalkozások számára, hogy havi pár dolláros (pár ezer forintos) előfizetési díjért hozzanak létre működő weboldalakat. Az egyszerű bemutatkozó weboldalakat készítő szabadúszó webfejlesztők piaca drasztikusan szűkült. Itt még csak nem is a WordPress volt a diszruptív, hanem a Wix (havidíj, nincs kód, frissítenek mindent a háttérben).
Ezt persze kevésbé éreztük itthon, mert a KKV kevésbé beszél nyelveket, így a Wix használata sokak számára nyelvi korlátba ütközött, így lett népszerűbb a WordPress. Hazai piacon inkább ez volt diszruptív, hiszen a fejlesztők „spagetti kódként” hivatkoztak a WordPressre, míg az ügyfelek ilyen weboldalt akartak. Miért? Mert tapasztalták, látták azt, hogy ennek nagyon könnyű a felülete, „könnyű módosítani”, míg az egyedi fejlesztésű rendszereket ettől függetlenül nem jól csinálták meg a fejlesztők, új funkciókért imádkozni kellett, és sok esetben a fejlesztőcéget elérni lehetetlen volt. Üzleti környezetben ez túl sok kockázat, és inkább választották a spagetti kódos rendszert, a WordPresst.
Hasonló dolog játszódott le, mint most: az ügyfél nem értette miért támadja a webfejlesztő amiatt, hogy WordPresst választja.
Nemzetközi piacon a Wix, Squarespace, WordPress hatásra reagálva azok a webes szakemberek élték túl a diszrupciót, akik felhagytak a tiszta HTML, CSS és egyszerű WordPress sablonok értékesítésével, és átálltak az üzleti eredményekre fókuszáló szolgáltatásokra: egyedi szoftverarchitektúrákra, komplex API-integrációkra, konverzió-optimalizálásra (CRO), funnel építésre és a felhasználói élmény (UX) mélyreható kutatására.
A könyvkészítők is már átélték: A Gutenberg-forradalom és a kéziratmásolás átalakulása
A 15. század közepén Johannes Gutenberg mozgatható betűs nyomtatása nem csupán lecsökkentette a könyvkészítés költségeit, hanem alapjaiban bontotta meg a monostorok és egyetemek információ-monopóliumát. A nyomtatás megjelenését követő első évtizedekben a minőséggel kapcsolatos elégedetlenség általános volt: a kódexmásoló írnokok a nyomtatott könyveket a kézműves művészet elértéktelenedésének tekintették. A hivatalos és nagy tekintélyű dokumentumokat évszázadokkal később is büszkén kézzel írták a prémium jelleg és a hitelesség kifejezésére.
Az új technológia emellett jelentős mennyiségű gyenge minőségű, szenzációhajhász kiadványt, például boszorkánypereket tápláló röplapokat hozott létre, bizonyítva,hogy a technológia demokratizálódása nem garantálja a tartalom minőségét. Ugyanakkor az írnokok azon része, amely nem a másolás mechanikus fizikai munkájára, hanem a szerkesztésre, a szövegkritikára, a könyvkiadásra és a könyvtárszervezésre összpontosított, a kibővült tudásgazdaság kulcsszereplőjévé vált.
Korábbi diszrupció és arra való piaci reagálás, jó gyakorlatok
| Disrupciós hullám | Elértéktelenedett feladat (Kommoditizált mag) | Hibás szolgáltatói reakció | Győztes adaptációs stratégia |
|---|---|---|---|
| Gutenberg-nyomda | Kézi szövegmásolás, kódexírás | Nyomtatványok leértékelése, esztétikai felsőbbrendűség hangoztatása | Elmozdulás a szerkesztés, kiadás és szövegkritika felé |
| Desktop Publishing | Manuális szedés, tördelés, lemezvilágítás | A szoftveres grafika kritizálása, a megrendelő szakmai lenézése | Átpozicionálás márka- és stratégiai tanácsadó ügynökséggé |
| Gépi fordítás (MT) | Szószintű alapfordítás, műszaki szakszöveg fordítása | Árháború vállalása, a gépi fordítás teljes elutasítása | MTPE munkafolyamatok elfogadása, átállás transzkreációra |
| DIY Webépítők | Egyszerű sablonos bemutatkozó oldalak fejlesztése | Kódmentes platformok szidása, a kliens technikai ignorálása | Komplex integrációk, UX-kutatás és CRO értékesítése |
| Generatív AI / Stock | Általános illusztrációk, egyszerű stúdiófotók | Generált képek megszégyenítése, elzárkózás a digitális manipulációtól | Hitelességi forrás biztosítása, kreatív irányítás és élő események |
Szakértőként változtass a kommunikációdon!
Néhány jó gyakorlat a kommunikációdban, ügyféllel való együttműködés során:
A megrendelővel való kommunikációban a szolgáltatóknak fel kell hagyniuk a technológia kritizálásával, és át kell térniük egy strukturált értékpárbeszédre. A professzionális szolgáltatóipari tapasztalatok alapján a következő kommunikációs sorrend alkalmazása javasolt az ügyféltárgyalások során:
- A munka átalakulásának elismerése: Nyíltan kommunikálni kell az ügyfél felé, hogy a mesterséges intelligencia automatizálta az alapszintű vázlatolást és a fizikai kivitelezés jelentős részét, ami gyorsabb átfutást tesz lehetővé. Bíztatni, támogatni, hiszen ő lesz majd az ügyfeled, aki még éhesebb lesz.
- Az ügyfélre gyakorolt hatás meghatározása: Rá kell mutatni, hogy a technológia révén az alapelemek olcsóbbá és hozzáférhetőbbé váltak, így a megbízó kísérletezési kockázata csökkent.
Valójában most van szezonod? Igen!
Sokan úgy látják, hogy most ér véget a piacuk, erre a cégek most ízleltek bele abba, hogy végre gyorsan készítenek például közösségi média tartalmat, képet. Több ügyféltől is hasonló válaszok jöttek, amikor megkérdeztem, hogy vajon a mennyiség miatt lett jobb eredménye és nem a grafikák minősége miatt. Naponta posztol AI-val vs hetente – két hetente tesz ki tartalmat között óriási különbség van. Többször került az emberek. elé. Na most ez a cég most fog ebbe belelendülni, most érez rá az ízére, keres pénzt is, lesz miből fizetnie szakembert.
Azt mondod, hogy: „de a vevők, akik ilyet látnak elfordulnak”. Éttermesek, edzőterem tulajdonosok, masszőrök jelezték vissza, hogy lehet 1-2 embernek nem tetszik, de sok esetben ők nem is lennének ügyfeleik, vendégeik. Emelkedő érdeklődőszámról számoltak be azok, akiknél a tartalom, poszt, hirdetés mennyiségében is volt változás (AI-slop tartalmat tettek ki).
A fenti ügyfél vállalkozása nem volt még azon a szinten, hogy kifejezetten foglalkozzon a brandinggel, grafikával, teljesen más üzleti kihívások voltak terítéken a cégnél (nem is ügyféljelölt a legtöbb grafukus számára). Most ez 1-2 éven belül változhat. Most lesz igazán éhes, mohó, mert látja ez működik, de pont elér egy szintet, ahol nem tud tovább nőni, kell a minőségibb kép, kell az arculat, kell a stratégia.
Az AI képgenerálás jobban veszélyezteti a Canva üzleti modelljét, mint egy szabadúszó grafikusét.
- A többletérték felmutatása: Egyértelművé kell tenni, hogy a felszabadult kapacitásban a szakember nem az alapszintű feladatokat végzi, hanem az ügyfél üzleti stratégiai céljaira, a konverzió növelésére, a márkabizalom kiépítésére és a hibák megelőzésére fókuszál, vagy egyéb általad kitalált üzleti modellben található értékajánlatra.
- Az értékalapú árazás illesztése: Át kell térni az óradíjas árazásról az értékalapú árazásra (Value-Based Pricing), ahol a megrendelő nem a végrehajtási órákért, hanem a megvalósult üzleti eredményért és a stratégiai biztonságért fizet
Havi 5-10 ügyfél miatt makacskodsz? Új üzleti modell, szolgáltatások
A technológiai váltást most a szabadúszók és a 2-3 fős mikroműhelyek érzik igazán a nyakukon. A nagyobb ügynökségek lassabbak, de van tőketartalékuk, magasabban kvalifikált ügyfelekkel dolgoznak együtt, vagy olyan cégekkel, amelyek már haladóbb üzleti megoldásokat keresnek. Ez az írás most nem nekik szól, és nem is az alkalmazottaknak, akiknek a mozgástere a cégvezetésen múlik. Hozzád szólunk, aki szabadúszóként vagy kis csapatként szolgáltatsz.
Több száz szabadúszóval és kisügynökséggel (2-3 fős) dolgoztunk már együtt az ajánlataik és üzleti modelljük újragondolásán a Minner tanácsadáson. Újra meg újra szembesültünk egy tipikus kognitív torzítással: a szakemberek a havi 5–15 ügyfelet egy óriási, kezelhetetlen tömegnek élték meg, és a „leterheltségre” hivatkozva nem mertek belevágni egy éles irányváltásba.
Pedig gondold végig: egy 500–1000 ügyfelet kiszolgáló vállalatnak valóban nehéz reagálnia egy diszruptív piaci helyzetre, mert egy nagy hajót nehéz elfordítani. Szabadúszóként a legnagyobb versenyelőnyöd az agilitásod. Nem kell átvilágítanod a teljes piacot.
Ha az AI elviszi a manuális munka 50%-át, hirtelen nagy kiesésnek éled meg. Nincs az országban havi 15 cég, akinek el tudnál adni más szolgáltatást (a piacodon belül)? Van! Szabadult fel időd, kell új ajánlat, akár új szolgáltatás, új üzleti modell.
10-15 ügyfélről beszéltünk, nem havi 500 megrendelőről. Ennél ideálisabb pozíció nincs az üzleti modell váltására.
Most várnád, hogy adjunk ötletet?
Ilyen könnyen nem úszod meg a gondolkodást! Tudod ez egy cikk, nem személyre szabott. tanácsadás.
Most kaptál két fontos üzenetet:
- Kommunikációban ne támadd az ügyfeled, megbízód, leendő érdeklődőd, mert pont elriasztod inkább. Bíztasd!
- Kis cégként ki kell tudnod találni olyan ajánlatot, szolgáltatást, amit el tudsz adni kicsiny kis hazánkban 5-15 ügyfélnek. Készülj fel az üzleti modell váltásra, új szolgáltatásokra máskülönben bedarál a piac.
Korábbi cikkünkben találsz kizökkentő ötleteket, üzleti modelleket. A szezonosnál biztosan el fogsz gondolkodni:
- Így keress jobban szabadúszóként. Üzleti ötletek, üzleti stratégiák, extrém ötletek
- Szabadúszóként bármit elvállalj vagy saját ajánlattal készülj? Milliárdos segít nekünk!
- Miért ne válthatna le az AI pont Téged? Hormozi tippek tartalomkészítésről
Fotó: Chatgpt
