Ez már messze nem az a „kedves online könyváruház”, amit Jeff Bezos valaha a garázsából indított: a cég most egy óriási AI-offenzívát indít, hogy beelőzze a Google-t, a Microsoftot és a Metát. Amellett, hogy ez általános irány a Big Tech cégek között, a döntést több tényező is támogatja: a 2024 utolsó negyedévében elért 20 milliárd dolláros nettó eredmény, valamint az AWS üzemi marzsának 37% feletti szintje stabil anyagi hátteret biztosít – tehát az AMZN nem véletlenül nyúl ilyen mélyen a zsebébe. Ezek a fejlesztések hosszú távon jelentősen átalakíthatják a piacot, az iparágak működését, és végső soron azt is, hogy mi, mezei felhasználók hogyan fogunk dolgozni és vásárolni.

AMZN: történelmi mértékű profit

Az Amazon 2024 utolsó negyedévében rekordot döntött: nettó nyeresége 20 milliárd dollár lett, ami közel a duplája az előző év azonos időszakában elért 10,6 milliárd dollárnak. A bevételek éves összehasonlításban 10%-kal nőttek, és meghaladták a 187 milliárd dollárt.

• AI és felhő beruházások előtérben

Andy Jassy vezérigazgató bejelentette, hogy az Amazon 2025-ben várhatóan 100 milliárd dollár feletti tőkekiadással számol, elsősorban mesterségesintelligencia-infrastruktúra és felhőmegoldások fejlesztésére. Ez a lépés válasz a konkurensek, például a Google (Alphabet) és a Microsoft erősödő jelenlétére az AI-piacon

Bár a piacot enyhén elbizonytalanította, hogy az Amazon első negyedéves előrejelzése (2025 Q1) a vártnál gyengébb, és a részvényárfolyam 4%-ot esett a bejelentés után. A vezetőség részben az árfolyam-ingadozásokkal, illetve a 2024-es szökőévből eredő plusz nap hatásával magyarázta a visszafogott előrejelzéseket. Ugyanakkor Andy Jassy szerint a generatív mesterséges intelligencia piaca most tart a valódi bővülés előtt, és az AWS teljeskörű AI-palettájával (saját csipek, saját modellek, illetve több mint 100 külső modell integrálása) éppen ezt a folyamatos növekedést akarja meglovagolni.

Gondolj bele, hogy a harmad- vagy negyedosztályú konkurenciák mennyit tudnak AI-ra költeni, és mit érnek vele, ha az Amazon ekkora erőbedobással megy rá…

Big Tech cégek: Jevons-paradoxon

Tech fronton mindenki ugyanabban hisz: „ha olcsóbb lesz az AI, annál több helyen fogják bevetni”. Ez a Jevons-paradoxon – ugyanannyi pénzből végül több felhasználást generál, ez pedig még nagyobb bevételt hoz a felhőszolgáltatóknak. Ez magyarázza, hogy a cégek a kiadások növelésével párhuzamosan egyre nagyobb üzleti növekedést várnak. 

Most költs, később arass

Ki, hogy áll neki ennek a stratégiának?

• Meta: “százmilliárdok” hosszú távon
  • A vállalat a korábbi, 38–40 milliárd dolláros éves kiadásról 60–65 milliárdra emelte a 2025-ös előrejelzést.
  • Zuckerberg szerint, “év(tized)ekre” terveznek az AI-fejlesztések terén, és akár „több száz milliárd dollárt” is fordíthatnak a teljes AI-ökoszisztémára a jövőben.
  • A Meta rövid távon még nem tudott egyértelmű monetizációs modellt bemutatni, de az AI-alapú hirdetési eszközök gyors elterjedése (6 hónap alatt 1 millióról 4 millió hirdetőre bővült) a piac szerint jó irányba mutat.

• Alphabet (Google): 75 milliárd dollár, főleg AI adatközpontokra
  • A Google Cloud üzletág vezeti az Alphabet nagy AI-fejlesztéseit, ahol a felhőalapú AI-infrastruktúra „évi több milliárd dolláros” bevételt hoz.
  • Sundar Pichai (CEO) szerint a költségek csökkenése a keresletet még jobban fellendíti, ezért nem tartanak attól, hogy az esetleges árverseny vagy új piaci szereplők (pl. DeepSeek) elbizonytalanítanák a vállalatot.

• Microsoft: éves szinten 80 milliárd dollár AI-ra és adatközpontokra
  • A 2025-ös évre nagyjából 80 milliárd dolláros beruházásra készülnek, miután az előző években már több tízmilliárdot költöttek AI-fejlesztésekre.
  • A Microsoft „AI-üzletága” — amelybe az Azure AI szolgáltatások és különböző Copilot, generatív AI megoldások tartoznak — éves szinten 13 milliárd dollár körüli bevételhez ért el, részben az OpenAI-vel kötött megállapodásoknak köszönhetően.

Ha összeadjuk a terveiket, akár 300–325 milliárd dollár is mehet 2025-ben AI-fejlesztésekre, ami körülbelül 46%-os növekedés a 2024-es adatköltésekhez képest (!!) – és ez csak a “nagy négyes”, nem országokról vagy kontinentális erőkről beszélünk (pl. EU)…

Ha emlékeztek még, erről a jelenségről korábban is írtunk, hiszen nagyon is hasonlít a dotcom korszakra, így itt újra említésre méltónak tartom: “Bár a minta hasonló, azért fontos azt is kiemelni, hogy az internet – lufi ide vagy oda – valóban megváltoztatta a világunkat, a piaccal együtt. Bár a dot-com cégek eltűntek, maga az internet nem tűnt el. A dotcom korszak első fél évtizedében a technológiai vállalatokba ölt pénz megteremtette azt az infrastruktúrát és gazdasági alapot, amely lehetővé tette az internet éretté válását kézzelfogható, fizikai módon.” Olvassátok el újra az egész cikket itt.

Adatközpontok: az AI jövő letéteményesei

Az AI nemcsak “programozózseni” kell legyen, hanem bizony eszi a vasat és az energiát is. A generatív modellek hihetetlen számítási kapacitást követelnek: speciális GPU-k, processzorok, szerverfarmok, hűtési rendszerek és iszonyúan stabil áramellátás kellenek. Épp ezért nem elég “szobányi” szervereket telepíteni – inkább “városnyi” adatközpontok épülnek, a tetejükön akár saját erőművekkel.

Világszerte közel 12 ezer adatközpont működik, és több mint 5300 csak az Egyesült Államokban. A big tech gyakorlatilag leuralja ezt a piacot, és nem állnak meg:

• Az OpenAI és az Oracle közös “Stargate” projektje 500 milliárd dollárt (!) tervez újabb amerikai adatközpontokra költeni – ezt Trump elnök is büszkén támogatja

Ezek a brutálisan nagy költségek és fejlesztések alakítják az AI jövőjét. Ha nem lenne ennyi vas és infrastruktúra, nincs ChatGPT, nincs generatív AI, de még IoT és felhőszolgáltatás sem ezen a szinten. Itt dől el, ki tudja kiszolgálni a klienseket, akár kkv-kat, akár enterprise-t, és milyen áron…

Na, de hol van az EU?

Értelemszerűen, az Egyesült Államokban zajló AI forradalomból az EU sem szeretne kimaradni… Jó reggelt! Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pár hete bejelentette az InvestAI nevű projektet, amely 200 milliárd eurós kerettel – ebből 20 milliárdot „AI-gigafactory”-k létesítésére szánnak – igyekszik Európát az AI-korszak élvonalába emelni. A terv szerint négy hatalmas, nyílt és kooperatív szemléletű AI-központot hoznának létre, hogy ne csak a legnagyobb szereplőknek legyen hozzáférésük a legfejlettebb rendszerekhez.

Bár az eddig felsorolt big tech cégek beruházásaihoz képest ez az összeg nem tűnik oly soknak, és némiképp mutatja az EU lemaradását, ugyanakkor az elgondolás von der Leyen szerint hozzá fog járulni, hogy Európa saját megoldásokkal is versenybe szálljon, és a kisebb szereplőknek is teret adjon.

AI forradalom minden fronton

Az Amazon 100+ milliárdos AI-bejelentése csak a jéghegy csúcsa. A Meta, a Google és a Microsoft is hasonló összegeket említ. Közben az EU is beszállna 200 milliárd euróval, hogy Európa se maradjon le. A verseny persze megy tovább, hogy mekkora részt harapnak majd ki a startupok, a nyílt forráskódú megoldások (pl. kínai DeepSeek) és a “kisebb” újítók (pl. francia Mistral).

Egy dolog biztos: a mesterséges intelligencia a következő években még inkább beférkőzik a hétköznapokba és az üzleti életbe. A Big Tech vállalatok (és most már az EU is) olyan adatközpontokat építenek, amik sosem látott számítási kapacitással fognak szolgálni. Hogy ez a gyakorlatban milyen tempóban és milyen áron valósul meg, és hogy a kisebb játékosok mennyire tudnak érvényesülni, az még kérdés…

Olvasnál még a témában?

• Az AI-tól a vállalati költségvetésekig: befektetők jóslatai 2025-re
• AI számokban: több mint 1 millió ember fizet érte! De kik és mire használják?
• Mesterséges intelligencia a vadkeleten: Llámák, unikornisok és a magyar Kojot
• AI bevezetése a cégedbe? Itt a házifeladat!

Források:
Fortune, TechCrunch, BusinessInsider, YahooFinance, EU Official, Visual Capitalist

Fotó:
Envato License