A metrikák csapdája: miért árthat a cégednek, ha mindent mérsz az ügyfélélményből

A legtöbb vállalat több tucatnyi ügyfélélmény-metrikát követ, de alig néhányat használ a döntéseihez. Egy 14 előfizetéses szolgáltatót bevonó kutatást elemzünk, ami azt igyekszik megmutatni, hogyan lehet statisztikai alapon kiszűrni a felesleges mérőszámokat, és hogyan érdemes a megmaradókat az ügyfélút kulcspontjaihoz rögzíteni, hogy a mérés ne öncélú futószalaggá váljon.

A Gartner adatai szerint a nagyvállalatok átlagosan 50-nél is több CX-metrikát mérnek, és vannak olyanok, amelyeknél a szám 200 fölé szökik. Call center, chat, weboldal, e-mail, fizikai üzlet: minden csatorna hoz magával egy saját mérőszám-készletet, amit valaki, valamikor, valahol fontosnak érzett. A valódi probléma ott bujkál, hogy a mért adatok nagy részével a cégvezetők vagy elemzők egyszerűen semmit nem kezdenek…

Az általunk hozott MIT kutatás pontosan erre a jelenségre keresett statisztikai alapú választ.

14 előfizetéses szolgáltatócéget fogtak össze, akik együtt több mint 100 különböző CX-metrikát használtak. A kérdés borzasztó egyszerű volt: melyik ezek közül, ami igazán számít, és melyiket lehet tiszta lelkiismerettel kukázni?

A válasz egyébként sok cégvezetőnek nem olyan kényelmes: a mért metrikák jelentős része olyan kevéssé magyarázza a tényleges üzleti eredményeket, hogy a mérésük egyszerűen erőforrás-pazarlás. És ami ennél is rosszabb, gyakran elterelik a figyelmet azokról a számokról, amelyek tényleg mozgatják a lemorzsolódást, az NPS-t vagy a kapcsolatfelvételi arányt.

A tanulmány két konkrét módszert rak a cégvezetők kezébe. 

  • Az első statisztikai: regresszió-analízissel megmondja, melyik metrika magyaráz érdemben valamit,
  • a másik pedig az ügyfélút konkrét pontjaihoz rögzíti a megmaradókat, hogy a mérés mindig egy konkrét ügyféldöntéshez szóljon.

Az eredmény? A 14 bevont cég mindegyike legalább egy metrikát ki tudott dobni, négy cég pedig hármat is. A post-trial meetingeken a leggyakoribb mondat így hangzott: 

A CX-metrikák túlburjánzása, avagy hogyan gyűlt össze ez a sok minden

Mielőtt a megoldásra ráugranánk, azért előbb tegyük fel a kérdést, hogy hogyan jutottunk ide? 

Hogyan lett egy átlag vállalatnál 50, 80, 200 CX-metrika?

  • Jött egy új csatorna, jött hozzá egy új KPI. 
  • Valaki a konferencián hallott egy menő új mérőszámot, a következő hétfőn már a dashboardon volt. 
  • Egy konkurens cégről kiszivárgott, hogy ők így mérik az ügyfélelégedettséget, erre gyorsan mi is bevezettük. 
  • Az iparágban „így szokás”, tehát így lett.

Legalábbis a kutatás szerzői a 14 előfizetéses szolgáltatónál ezt a halmozódási mintát dokumentálták. A cégek együttesen több mint 100 különböző CX-metrikát futtattak párhuzamosan a call centerek, chatek, weboldalak, e-mailek és fizikai üzletek csatornáin. Amikor a kutatók csak a call centerre szűkítettek, akkor is összejött 13 olyan metrika, amit mindegyik cég hasonlóképpen definiált és mért. A napi, heti, havi, negyedéves és éves jelentések önmagukban egy kis hadseregnyi embert foglalkoztattak, anélkül, hogy bárki fel tudta volna tenni a kézzelfogható kérdést, hogy ebből mennyi termel valódi üzleti értéket.

És ezt a kérdést egy felelős cégvezetőnek legalább évente egyszer fel kellene tennie.

A problémára a rövid, statisztikai alapú válasz, ez:

A cégek gyakran azért gyűjtenek be egy metrikát, mert az iparágban ismert, vagy mert mások is mérik, és közben soha nem gondolják végig, hogy ez a szám egyáltalán releváns-e a saját ügyfeleiknek nyújtott élmény javítása szempontjából.

Ez a beismerés azért fontos, mert benne van a megoldás is. A cél egyáltalán nem az, hogy kevesebb adatod legyen. A cél az, hogy ami ott van, legyen is súlya. És itt jön be a történet izgalmasabb része: a módszertan, amivel a 14 cég végigcsinálta a ritkítást, és az a mátrix, ami a megmaradt metrikákat az ügyfélút konkrét pontjaihoz rögzítette.

Mit kapsz, ha Minner Előny előfizetőként olvasol tovább?

  • A kutatás teljes statisztikai eredményei: pontosan melyik 13 call-center metrikát vizsgálták, és mindhárom fő kimenetnél melyek voltak a legerősebb és leggyengébb prediktorok.
  • Végigvezetett metrika-ritkító folyamat, amit bármilyen iparág ellopkodhat magának.
  • A 3×3-as Customer Journey Mapping mátrix teljes kitöltése: mit érdemes mérni a tudás, attitűd és viselkedés fázisaiban, a vásárlás előtt, alatt és után.
  • A konkrét hibák, amelyeket a kutatók a 14 cég adataiban találtak.
  • Változáskezelési tanulságok: hogyan lehet optimálisan bevezetni egy metrika-csökkentést.
  • A módszer három rendszerszintű hozadéka.

Oldd fel a cikket és szerezz előnyt a piacodon!

A Minner Előny előfizetéssel még szakmaibb, gyakorlatiasabb, részletesebb üzleti tartalmak várnak rád. Csatlakozz a prémium tagsághoz, a Minner Előnyhöz azonnali, korlátlan hozzáférésért. A tagság díja: 7900 Ft/hó

Már tag vagy? Jelentkezz be az olvasáshoz! (Itt a FB, Google login is)

Olvasnál még a témában?

Fotó:
Canva, Flow

Kertvéllesy András
Kertvéllesy András
Négy ország felsőoktatási intézményeiben, három nyelven tanultam írni és olvasni. Hiszem, hogy a világ megismerésére az egyik legjobb módszer a színháztörténet és az önreflexió. Analitikus típus vagyok: szeretek többet gondolkozni, mint amennyi időbe kerül azt elmondani – remélem, hogy a Minneren, pont emiatt kerültök majd előnybe.

Kapcsolódó cikkek