Van egy pont, ahol a klasszikus startup-logika egyszerűen elfárad. A termék akár jó is lehet, a csapat is összeállhat, mégis elakad a sztori. Ilyenkor többnyire az történik, hogy a piac figyelme már máshol van, miközben a vállalkozók jelentős része még mindig a régi ajtókon kopogtat.

Az Y-Combinator hosszú ideig egyet jelentett az indulótőkével, mentorálással és kapcsolati hálóval. Ma viszont egyre több vállalkozás indul el úgy, hogy a pénz csak később érkezik meg. Ami az elején valóban számít, az a figyelem. Ezt a logikát testesíti meg egy váratlan szereplő, a Bravo Network.

A Bravo eredetileg szórakoztatóipari platform volt. Reality műsorokat gyártott, karaktereket épített, történeteket mesélt el. Az elmúlt években azonban üzleti szempontból is átalakult. A képernyő nem csupán tartalmat adott a nézőknek, hanem egy kész piacot a szereplőknek.

A platformalapú vállalkozásindítás egyik kulcsa, hogy a disztribúció önálló versenyelőnnyé válik. A közönség megléte lerövidíti a piacra lépés idejét és csökkenti a kockázatot.

A közösség kiterjesztése

A Bravo esetében a vállalkozás gyakran nem a termékfejlesztéssel indul. A közönség már jelen van, a bizalom felépült, az érdeklődés folyamatos. A termék ebbe a közegbe érkezik meg, természetes kiterjesztéseként annak, amit a nézők addig is figyelemmel követtek. (Ha a „mi történik a néző fejében?” rész érdekel, ehhez van egy jó Minneres kapcsolódás a sztárimádat és influenszerhatás mechanikájáról: https://minner.hu/kevesbe-intelligens-aki-imadja-a-sztarokat-igy-mukodik-az-influenszer-marketing-is/)

Ebben az értelemben a Bravo egy modern, narratív alapú QVC. A hangsúly nem az azonnali eladáson van, hanem azon, hogy a nézők érzelmileg kapcsolódjanak egy életstílushoz. A termék ennek az életstílusnak a kézzelfogható formája.

Három példa a Bravo Network sikereire:

• Ezt a logikát jól mutatja Bethenny Frankel esete. A Skinnygirl Margarita nem egy klasszikus italpiaci innovációként jelent meg. A márka egy már ismert karakterhez, értékrendhez és hangulathoz kapcsolódott. A közönség pontosan értette, mit képvisel, ezért a termék gyorsan piacot talált. A későbbi, százmillió dollár feletti exit ennek a folyamatnak volt a következménye.

• Hasonló ívet futott be a Loverboy márka is. A Summer House műsorban szerzett visszajelzésekből látták, mivel rezonálnak a nézők. Az ital ötlete nem egy klasszikus piackutatásból született, hanem a közönség reakcióiból. A Loverboy így már a megjelenéskor releváns volt, és néhány éven belül több tízmillió dolláros árbevételt ért el.

• Illetve a szerző szerint Paige DeSorbo története még direktebb. A Daphne nevű loungewear és pizsama márka tudatosan épített arra a „lazy girl” imázsra, amelyet a műsorban kapott. A termékek napok alatt elfogytak, mert a célcsoport azonnal felismerte magát a márkában.

Ezek a példák első pillantásra celeb-sikertörténeteknek tűnnek (hiszen a platform műsor jellegű és reality beütése van, illetve hype, de ilyen stílusjegyek a kései cápák közöttben is megjelentek). Üzleti szempontból azonban sokkal inkább platformhasználati minta számít. A közös pont nem a hírnév, hanem az, hogy a piac már a termék megjelenése előtt létezett.

Reflexből felsóhajtani

„Oké, de ők celebek (vagy influenszerek, műsoroznak, ilyen itthon nincs, stb.).” Ez a mondat kényelmes, mert lezárja a témát. Közben elviszi a fókuszt arról, ami igazán számít: a platformról. A platform ugyanis nem díszlet. A platform infrastruktúra. Olyan, mint egy jó helyen lévő üzlethelyiség, csak digitális.

Itt jön be a személyes márka mint vállalkozói eszköz, mert a platformépítés sokszor valójában következetesség, pozíció és bizalom kérdése. Erről bővebben itt írtunk: https://minner.hu/cegfejlesztesi-otletek-27-nem-eleg-a-tehetseg-igy-epithetsz-sikeres-szemelyes-markat/ 

Aki ott van, ahol a figyelem eleve összegyűlik, az nem nulláról indul. Aki pedig nulláról indul, annak minden egyes lépés drágább és lassabb.

A legtöbb vállalkozás ma még mindig fordított sorrendben gondolkodik. Előbb készül el a termék, aztán indul a figyelemért folytatott küzdelem. A Bravo-modell arra világít rá, hogy a figyelem felépítése önmagában is stratégiai lépés, és sokszor ez nyitja meg az utat a termék felé. A kérdés ezért nem az, hogy képes vagy-e jó terméket létrehozni. Sokkal inkább az, hogy hol van már most a közönséged, és milyen problémákat, vágyakat vetítenek rád akkor is, amikor még nincs mit eladnod.

A magyar párhuzam. A Bravo-sztori látványos, de a mechanika itthon is ismerős. Nálunk ritkábban tévé adja a kezdőlökést, viszont léteznek olyan keretek, ahol a figyelem és a piacpróba összekapcsolódik. Ilyen kapaszkodó tud lenni pl. itthon a Brancs is, ahol elővásárlásos kampányon keresztül tudsz validálni. A lényeg itt nem a „közösségi hangulat”, hanem az, hogy az érdeklődés átmegy elköteleződésbe: az emberek előrendelnek, pénzt tesznek le, és ezzel valós piaci jelet adnak.

Emlékeztek a Minnerrel közös, induló vállalkozásokat bemutató formátumra, a Vállalkozók versenyére? Ezt érdemes lehet megemlíteni arra, hogyan tud egy médiaplatform nyilvánosságot, visszajelzést és későbbi kampánylogikát adni egy ötletnek. A tanulság itt az, hogy a platformépítés és a piacpróba nem külön projekt. Egy vállalkozói rendszer két része.

És amikor ebből üzleti döntést akarsz csinálni, előjön a matek: mennyit ér egy véleményvezér, mennyit fizetsz, és hogyan számolsz megtérülést. Ehhez itt egy Minneres kapaszkodó: https://minner.hu/mennyibe-kerul-egy-influencer-velemenyvezer-mennyit-fizessek-neki-hogy-megerje/

A legtöbben itt csúsznak el 

Kimondják, hogy „építek platformot”, majd pár hét után elengedik, mert nem jön azonnal a visszajelzés. A platformépítés viszont rendszer. Ugyanaz a fegyelem kell hozzá, mint a pénzügyekhez vagy a termékfejlesztéshez. És bárhogy is, de a végén be kell vezetned egy elköteleződést mérő lépést, ami túlmutat a lájkon.

Ez lehet Brancs-kampány, lehet saját előrendelés, lehet várólista egy konkrét ajánlattal. A lényeg, hogy a figyelem üzleti jelként is értelmezhető legyen. A kampány az a pont, ahol a piac visszaszól. Rövid idő alatt kiderül, érthető-e a probléma, elég erős-e a vágy a megoldásra, és hitelesnek tűnik-e, hogy te tényleg le is szállítod. A Bravo ezt a logikát epizódokra bontva futtatja le. A következtetés ezért kézzelfogható: a disztribúció a termék része, nem a végén rátett réteg. 

Ha ezt a két világot összerakod, akkor lehet egy gyakorlati mondatunk:
a platform a termék induló motorja.

Olvasnál még a témában?

• VEVŐSZERZÉS KOLLABORÁCIÓVAL – új vevők & több bevétel?
• Vállalkozás ötletek 2026: Adjunk el a gazdagoknak! Más út nincs?!
• Téged hogyan találna meg most plusz 100 millió forint?
• 20 000 tagú üzleti csoport. A legaktívabb üzleti közösség: Minner
  

Forrás:
Inc, Brancs, Vállalkozók versenye, Az első 100 vásárló megszerzése

Fotó:
Canva