Kimész felmérni, leülsz egyeztetni, felveszed a telefont, sőt lehet már kivitelezés közben vagytok. És jön a mondat: az AI azt mondta, hogy ez másképp is megoldható.
Nem kérdez téged. Már állítja, hogy na de ez lehetséges!
Feltettük a kérdést a Minner Extrában, hogy nálatok előfordult-e már ilyen, mármint hogy ChatGPT-vel folytatott beszélgetés eredményével fordulnak hozzátok, vállalkozókhoz, kivitelezőkhöz. A szavazás eredménye elég egyértelmű lett:
- Igen, egyszer-kétszer: 65%
- Igen, és már rendszeresen: 15%
- Még nem, de érzem, hogy jönni fog: 5%
- Nem, és amúgy sem zavarna: 1%
Tehát nyolcvan százalék már benne van, és gyakorlatilag senki nem mondja, hogy hidegen hagyja. Ha pedig egyszer-kétszer előfordult már, akkor biztos lehetsz benne, hogy a helyzet egyre rosszabb lesz. Már ha nem készülsz fel erre.
Tudjuk, hogy a vállalkozói létben a legnehezebb a küzdelmes hétköznapokat rendszerezett sikerekre váltani. Épp ezért indítottunk közös programot a Kulcs-Softtal: a Minner hozza a bevált stratégiákat, ők pedig a technológiai hátteret. Ismerd meg, hogyan segíthetünk a vállalkozásodban.
Múltkor arról kérdeztünk titeket, hogy elkéritek-e a felmérési díjat. Abból az jött ki, hogy a kiszállást, a méricskélést, a fejben végigfuttatott számolást a vevők nagy része nem tekinti munkának. Akkor az volt a tét, ki fizeti meg az idődet. Itt az, hogy ki felel azért a tanácsért, amit az ügyfél végül követ. Illetve, mit lehet kezdeni a félreinformált ügyfelekkel, ha már a chatbot nem fog felelősséget vállalni a hamis információkért…
Nem veled vitatkozik
Idén publikáltak egy vizsgálatot tizenegy nagy chatbotról. Az jött ki, hogy a gép nagyjából a felével gyakrabban ad igazat a kérdezőnek, mint amennyire egy ember tenné, akkor is, ha a kérdés maga bicskanyitogató. Utána megnézték azt is, hogy reagálnak a userek. Egyetlen ilyen beszélgetés után a résztvevők kevésbé voltak hajlandók felelősséget vállalni, és jobban hitték, hogy nekik van igazuk. A hízelgő gépet ráadásul szimpatikusabbnak és megbízhatóbbnak találták. Nyilván.
Vagyis amikor az ügyfél bejön az „az AI azt mondta” mondattal, akkor egy személyre szabott, igenlő válasszal vitatkozol. Ha egyáltalán.
A másik fele. Egy szintén idei mérés tizenkét modellt kérdezett meg majdnem kétezer szakmai kérdésről úgy, hogy mindegyik írja oda a saját magabiztosságát is. A helyes és a rossz válaszaik magabiztossága között néhány százaléknyi különbség volt. Ennyi. De nagyjából ezt eddig is tudtuk, vagy sejtettük, a gyengébbek kedvéért:
A gép pontosan ugyanolyan határozott akkor is, amikor téved. Ezért érkezik hozzád biztosra az ügyfeled.
Na, ebből látszik, hogy a laikusnak nincs is mibe kapaszkodnia. Ha a gépet arra kéri, hogy találjon problémát, fog találni! Ha arra, hogy adjon olcsóbb megoldást, fog adni! A határ a csillagos ég! Nem azért hiszi el, mert hülye. Azért hiszi el, mert semmi nem jelzi neki, hogy most éppen nem kellene. Persze, oda van írva kisbetűkkel, hogya modell tévedhet, de na. Persze ennél illene körültekintőbbnek lennie az ügyfeleknek is…
„Ha az AI hibázik, akkor?”
A csoportban pont e fenti problémára tapintott rá egy kommentelő. Lsd.:
Ha a chatbot hibázik, akkor az van alá írva apróbetűvel, hogy hibázhat, és fontoljuk meg az ellenőrzést. Ennyi. Persze meg is érkezett erre a válasz, miszerint, az AI egy gép, és ha hallgatsz rá, a felelősség attól még a tiéd. De nem! Ez jelen esetben, amúgy a szakié sajnos, hogy megmondja ezt így vagy úgy nem lehet vagy miért rossz. Ez meg idő, pénz, fejfájás. Hülyeség. (Persze van, amikor jó lesz, erről később!) A „ChatGPT mondta” ma nagyjából ott tart, ahol a „bemondta a tévé” és a „megírta az újság”. Bizalomban is, valóságalapban is sokszor.
Csakhogy ezt a vevő nem így éli meg. Ő egy tiszta, jól megfogalmazott, magabiztos választ kapott, ingyen, két másodperc alatt. Te meg utána jössz egy bonyolultabb, drágább és lassabb igazsággal. Sorry, not sorry!
Mibe kerül ez neked?
Sokba, nem annyiba mint a saját hülyeséged, de sokba, főleg ha a saját károdon tanulsz, mint egyik csoporttagunk.
A történet vége nyilván pénzről szól, nem elvi vitáról: a kétkörös grafikai javításból négy-öt kör lett, az ügyfél garanciálisan javítandónak vesz olyat, ami nem volt a specifikációban és amit az ő saját újabb ötletei alapján már háromszor átalakítottak, és a végén körülbelül száz óra veszteség marad a cégnél. Plusz az ezerhétszáz emailre elment idő. Persze, maga a cégvezető ismerte el, hogy sok volt a red flag, amiket nem vettek észre vagy épp elengedtek, úgyhogy most ebből ő is tanult…
De itt jön be, amit feljebb említettem: az AI soha nem mondja azt, hogy nincs több feladat. Mindig van még egy ötlet, még egy opció, még egy „és mi lenne, ha”. Egy ember, egy jó projektvezető tudja, hogy hol a határ. Az ingyenes ChatGPT nem, s egy agyon skillezett verzió meg valszeg nem annál az ügyfélnél lesz, aki így viselkedik. De írjatok, ha ilyen volt!
Miért csinálja ezt egyáltalán?
Egy hazai egészségügyi mérés szerint az emberek harmada azért használ AI-t, hogy célzottabb kérdésekkel érkezzen a szakemberhez. Egy másik harmaduk, főleg a fiatalok, pedig azt mondja, hogy nem kap elég mély magyarázatot attól, akihez fordul. Ez még csak nem is az AI iránti rajongás vagy túlzó használat jele, tök oké!
Tehát az ügyfél nem téged akar lecserélni. Azt akarja megérteni, amit nem magyaráztak el neki. És ha nálad nem kapja meg, ott van helyetted egy türelmes, kimeríthetetlen, mindig ráérő valami, ami soha nem néz rá az órájára, vagy kezeli úgy mint egy “hülye ügyfél”. A szaki szava már nem szent! És ez lehet, hogy valahonnan, a rossz tapasztalatokból is alakult így! Erről mindjárt részletesebben.
Mit lehet ilyenkor neked csinálnod?
Berakom ide a kedvenceimet, és úgy, hogy azért lássatok három különböző perspektívát is.
- Az első a visszakérdezés. Egy adatgyűjtéssel foglalkozó szakembernél (a konkrét szitu piackutatás, versenytárs felmérés volt) a megrendelő az AI-tól a saját kedvére való, de hamis számokkal érkezett. A szaki nem a saját adatáról kezdett vitatkozni. Megmondta, hogy ő hivatalos forrásból dolgozik, és megkérdezte, a másik szám honnan van. Kielégítő válasz nem jött, ezzel a kérdés eldőlt.
Ez azért működik, mert a legtöbb AI-válasz előbb bukik el a forráson, a dátumon vagy azon, hogy melyik országra vonatkozik, mint szakmai tartalmon. És ezt bizonyítani lehet az ügyfél előtt anélkül, hogy az egóját bántanánk. Ugyanő tette hozzá azt is, hogy ilyenkor nagy a kísértés a másik válaszra: „akkor minek kellek én, írasd meg a chatgpt-vel”. Nem szabad, de érthető… - A második a szétválasztás. Az általános válasz rendszerint rendben van, a te dolgod megmutatni, hol törik meg az ő konkrét esetén. Nevezd meg, amit a gép nem láthatott. Az építőipari felmérés megfogalmazásában a chatbot nem látja, milyen állapotban van a fal, és mi van a burkolat alatt. Minden szakmának megvan ennek a saját változata, és általában ez az egyetlen mondat, ami leállítja a vitát. Persze, kérdezheted, hogy na de most miért kell neked magyarázkodnod, egy hülye géppel szemben… Nézd, nincs jó, vagy könnyű válaszom erre, ha a konkurencia tájékoztatna jobban mint te, s javítaná az ügyfélélményt, akkor azzal sem versenyeznél? Ki kell találni, hogy te ezzel, hogyan tudsz a legegyszerűbben lépést tartani, vagy leválasztani magadról a felesleges köröket.
- Na és erre van itt a harmadik lehetőség. Az AI-verseny. Persze ki mástól, ha nem Rovó Viktortól. Nézd, az ő ügyfele minden módosítási körben kétoldalas AI-üzeneteket kezdett dobálni (IT, webshopok, ismerheted a rovo.hu-t). Erre ő rákötötte a saját, felturbózott AI-jára, és hagyta, hogy a “két gép” elbeszélgessen egymással. Az ügyfél boldog volt, ő közben tök mást csinált, a fejlesztés elkészült, és a négyszáz új igény, ami közben becsúszott, hidegen hagyta. Ahogy írta: volt tokenje a hétre elég.
Persze, ilyen szempontból Viktor egy elég haladó felhasználó. Mi kell mindehhez? E-mailedet összekötni az általad preferált AI platformmal, stílus beállítások, skillek, mindez ráhuzalozva a CRM-edre vagy rendszeredre ahol a jegyzeteid, projektjeid vannak…stb. Illetve azért neki vasból vannak az idegei, tényleg nem igazán érdekli a sok hülyeség.
Közben viszont pontosan megmutatja, mi ellen kell védekezni. Az ügyfél sokszor nem a szakmai igazságot keresi. Azt keresi, hogy végigmondhassa. Ha ezt elvégzi helyetted egy gép, akkor a te órád felszabadul arra, amiért fizetnek.
Érdekes egyébként, hogy a szavazásban ketten saját válaszlehetőséget is beírtak, és pont a két szélsőséget. Az egyik, hogy “ha nem hallgat rám, akkor egy erősebb AI-val bizonyítom be, hogy igazam van”. A másik, hogy “ha nem hallgat rám, akkor minek bízott meg, csináltassa az AI-val, én megyek a következő munkára”.
A jó, a rossz és a csúf szaki
Avagy minden éremnek három(?) oldala van.
Erre egyébként van egy érdekes kutatás is. Egy sokszor megismételt kísérletsorozatban laikusokat és hivatásos elemzőket hasonlítottak össze. Az derült ki, hogy a gép tanácsát mérhetően a szakértők utasítják el erősebben, nem a laikusok. A végeredmény pedig az lett, hogy a laikusok pontosabbak lettek a profiknál. Tehát az full valid, hogy lesznek olyan megrendelők, akik bizony tényleg értelmesek, felkészültek, nem az extrák miatt jártatják a szájukat, hanem bizony azért mert valami nem okés! Plusz, amikor legyintünk az ügyfél AI-válaszára, akkor van rá esély, hogy nem a szakmai tapasztalatunk beszél, csak egy reflex. Mint a reflex, hogy az AI slop egy szar, sokszor igen, amikor meg észre sem veszed, akkor meg nem?! Na érted.
De amúgy, ha meg egy szakember bevallja, hogy AI-t használ a munkájához, akkor kevésbé hozzáértőnek, kevésbé megbízhatónak és kevésbé empatikusnak ítélik, és kevesebben mennek hozzá. Az ügyfél, aki ugyanazt a gépet használja, semmilyen árat nem fizet érte… Az említett építőipari felmérésben egyébként a szakemberek több mint harmada maga is használ AI-t.
Na, s akkor?
Az a jelenség, hogy „az AI azt mondta”, nem fog eltűnni. Egyre több lesz belőle, és egyre pofátlanabb formában.
Amit viszont választhatsz, az az, hogy vitatkozol vele, vagy használod. Mert az az ügyfél, aki utánanézett, legalább gondolkodott a munkádon. Aki nem kérdez semmit, az vagy mindent elhisz, vagy már el is ment máshova. A csoportban volt erre egy fordított példa is, egy termékfejlesztő mérnöktől. Nála az ügyfelek rendszeresen AI-jal kezdik el megcsináltatni a munkát. Eljutnak valameddig, a gép elakad, a képek szépek, műszaki tartalom nincs mögöttük. Őt ez egyáltalán nem zavarja, mert munkát ad, és kap egy kész projektdokumentumot, ami mentén el lehet kezdeni beszélgetni. Bumm.
Minek vitatkoznál ha el is kérheted a briefet? A gép mindenre tud választ, arra is amire nem (ha érted mit mondok). Csak a következményeket nem vállalja. Azt továbbra is te írod alá.
Nálad hogy megy ez? Csatlakozz a Minner Extra csoportunkba és mondd el te is!
Miért találnád fel újra a spanyolviaszt, ha mások már kitaposták az utat? A Kulcs-Soft és a Minner közös célja, hogy a tudást és a technológiát összekapcsolva segítsenek a fejlődésben. Építs tapasztalatra, és indítsd a rendszered a MINNER kuponkóddal! Kattints ide!
Olvasnál még a témában?
- „Nekem ennyi elég!” Akarunk-e egyáltalán növekedni? Kis és egyéni vállalkozói élet
- „Nem hülyültem meg, hogy fizessek a felmérésért.” Na de akkor ki fizeti meg a kisvállalkozó idejét?
- „A cash és az antikrisztus” – tényleg ennyire rossz a bankkártyadíj?
Forrás:
Minner Extra, HVG, PwC, Minner
Fotó:
Flow
