A Forbes 2015. májusi számában jelent meg egy cikk (vélemény) Berkovics Dalma neve alatt az Uber „közösségi” fuvarozó cégről. Az írásban több félreértés, félreértelmezés is olvasható. Sajnos ez is hozzájárul ahhoz, hogy néha a startupokat úgy közelítik meg, hogy rájuk nem vonatkoznak adott törvények, szabályozások… Lássunk is cikkből kiemelve pár részt (Berkovics Dalmától idézünk), és annak valós értelmezését.

Berkovics Dalma: „A közösségi autózás csak egy, a városi és távolsági közlekedés egyre diverzifikáltabbá váló lehetőségei közül. Jól kiegészíti a tömeg közlekedést, és alternatívát teremt annak, hogy saját autót tartsunk fent.”
Minner (vélemény): Az Uber nem közösségi autózás. Akkor lenne az, ha például az egy utcában lévő sofőr kiírná, hogy ő éppen adott helyre, megy és beszállhatok hozzá úgy, hogy a benzinpénzbe beleadok (ugyanabba az irányba megyünk, vagy vannak közös szakaszok az utazásunkban). Ezzel szemben az Uber-t én megrendelhetem, és én mondom meg hol vegyen fel, hová szeretnék menni. A sofőr profitorientált.

Berkovics Dalma:  „A leggyakrabban emlegetett kritika a céggel szemben, hogy az Uber sofőrjei nem felelnek meg a taxisokra érvényes szabályoknak. Nem sárgák, nincs taximéter, nem a szabott árakat alkalmazzák, és nem kell kiváltaniuk a taxis engedélyt. Igen, mert nem taxisok. Hogyan is lehetne és miért is kellene egy új, innovatív szolgáltatásra ráhúzni a régi nem rájuk szabott jogszabályokat.”
Minner: Attól nem innovatív valami, hogy értékelni lehet egymást (sofőröket, utasokat). Tény az, hogy globális cégről beszélünk, más üzleti, technológiai megoldásokat használnak, de ettől még adott szabályokat be kell tartaniuk. Ennyiből az a taxis is közösségi, akit valamilyen taxis applikációról rendelünk meg? Hát nem az. Sajnos a legtöbb startup ezt nehezen fogadja el. És a közösségi szó miatt félre értelmezik azokat. Az Uber autósai profitszerzés céljából lesznek sofőrök, és nem a közösségi élmény miatt, ez kőkemény üzlet. És erről pont Dalma is ír a cikkben, így cáfolva rá saját állításaira:

Berkovics Dalma: „Egyértelműen kiderült, hogy a sofőrök jövedelem kiegészítő tevékenységként, napi vagy heti pár órát dolgoznak az alapfoglalkozásuk mellett, és ezt is csak átmenetileg…. (későbbi bekezdésben): Az Uber havonta ötvenezer új „állást” hoz létre világszinten. Legalábbis így szól a hivatalos kommunikációjuk. Inkább úgy fogalmaznék, hogy lehetőséget teremt jövedelemkiegészítésre, hiszen nem stabil állásokról van szó, nem alkalmazotti státuszról és a vele járó juttatásokról.”
Minner: Itt Dalma szépen leírta azt, hogy keresetkiegészítésként lépnek be az Uberhez a sofőrök. Tehát akkor „beszállok a benzinbe” közösségi autózás érv meg is dőlt, hiszen a cél, hogy bevétele legyen a sofőrnek.  Mi ez, ha nem taxi? Vagy ennyiből a mostani sárga taxisok, akiket applikáción keresztül hívnak, ők mind közösségi autózást csinálnak? Hát nem.

Berkovics Dalma: „A közösségi fuvarozás jelenleg jogilag szürke zónában működik Magyarországon. De ahelyett, hogy a taxismonopólium kedvében próbálunk járni, a fogyasztó és az új generációs vállalkozók érdekeit kellene inkább szem előtt tartani. Ehhez olyan kereteket kialakítani, amelyek minimális adminisztráció mellett lehetővé teszik, hogy a sofőrök átlátható rendszerben és szabályok alapján tudják folytatni tevékenységüket.”
Minner: Ez a szabályozás már létezik, vagyis az Uber, mivel nem közösségi fuvarozás, ezért a taxirendelet rá és a sofőrökre is vonatkozik. Na, de nézzük meg egy kitalált cég alapján, mi is lenne az a közösségi autózás városon belül, ami már nem taxi.

Indulokamunkaba.hu (kitalált cég)
Az indulokamunkába.hu weboldalra feltöltheted, hogy mikor mész autóval munkába, mikor indulsz milyen útvonalon… Beírod, hogy hol lehetnek beszállási pontok, és leírod, így mennyit kell fizetni a benzinbe az utasodnak. Így a környékeden lévők ki tudják használni ezt. Ők a benzinbe szállnak be, te eleve ugyanabba az irányba mész, nem ők hívnak, hogy menj ide-oda. És te sem profit orientáltan végzed ezt a tevékenységet. A Blablacar.hu-hoz hasonló lenne, csak külváros-belváros szakaszra, vagy városon belüli „ajánlatok” lennének fent a weboldalon.

Fotó: sxc.hu
Forrás: Forbes/2015. május/14-15. oldal.