Milán mutatott a héten egy TikTok videót, ahol Karlo Production a Q Music Belgium csatornaigazgatójával beszélget a belga rádióképzési rendszerről. A beszélgetés után úgy döntöttünk a Minnernél, hogy érdemes alaposabban megvizsgálni: valójában milyen a helyzet a magyar média-utánpótlással, és mit lehet tanulni a belga modellből?

Miközben nálunk évente több száz média szakos hallgató kapja meg a diplomáját, valahogy mégis krónikus a hiány a jó rádiósokból, podcastkészítőkből, tartalomgyártókból. A válasz egyszerű: teljesen más rendszerben gondolkodunk a képzésről, mint amit a belgák csinálnak.

A magyar médiaoktatás legnagyobb paradoxonja, hogy miközben túlkínálatot produkálunk az elméleti tudásban, gyakorlati szakemberekből folyamatos a hiány.

Amikor az elmélet nem találkozik a gyakorlattal

Nézzük a számokat! Az ELTE kommunikáció- és médiatudomány alapképzése vezeti a rangsort évente 30-100 hallgatóval, 94,7%-os elhelyezkedési aránnyal. Szuper statisztika, nem? Csak egy baj van vele: nem túl sok köze van a gyakorlati rádiózáshoz, vagy tartalomgyártáshoz, és a legtöbb végzős nem a médiában helyezkedik el, hanem marketing, PR vagy egyéb kommunikációs területeken. És most persze mondhatjuk, hogy persze, rossz szakot nézünk, ez nem is egy tudományos szak feladata… Ok.

A Szegedi Tudományegyetem elektronikus média specializációja már gyakorlatiasabb rádiós és televíziós képzést nyújt, de ez is csepp a tengerben. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem közszolgálati médiaakadémiai alapítványa ingyenes sportkommentátor és kameraman képzéseket hirdet, azonban ezek volumene korlátozott. A TV2 Akadémia 450.000 forintos műsorvezető-továbbképzése hat hónapos hétvégi program, még ha csak objektívan is nézzük ezt (miért ne tennénk), látszik, hogy próbálják pótolni a hiányt, de ez inkább tűzoltás, mint rendszerszintű megoldás.

A legfájóbb pont: a Színház- és Filmművészeti Egyetem televíziós szakán évente csak 10-12 hallgató tanul. Tíz-tizenkét ember egy országra. Ez nem utánpótlás, ez túlélési minimum. Ez a felsőoktatási paradoxon nagy probléma: míg a kommunikáció- és médiatudomány az egyik legnépszerűbb társadalomtudományi szak, a gyakorlati szakmai készségek fejlesztése elmarad a piaci igényektől!

#mindeközben Az NMHH 2024-es adatai szerint 5,5 millió magyar hallgat napi szinten rádiót, átlagosan 4 órán keresztül. Stabil piac, mégis hiányoznak a jó szakemberek.

És így a hallgatói szokások és szépen átrendeződés alatt vannak: a görbék életkor szerint aggasztó trendet mutatnak, a 15-17 évesek csoportja jelentősen lefelé tér el a többitől, míg a 60 év felettieké felfelé. A reggeli csúcsidő (8 óra) után pedig fokozatos csökkenés következik, ami csak az egész órás hírek idején törik meg.

Látszik és érezzük is, hogy a fiatal generáció életritmus és médiafogyasztási mintái alapvetően különböznek az idősebbekétől, de ez ha nem történik változás a piaci szereplők részéről, akkor hosszú távon veszélyezteti a hagyományos rádiózás jövőjét.

Mi teszi különlegessé a belga modellt?

Amit a videóban láthattunk, az pontosan az, aminek hiánya a magyar rendszer Achilles-sarka: a Q Music Academy valóban gyakorlatias, iparági szereplőkkel szorosan együttműködő képzési modell. Nem órákban gondolkodnak, hanem projektekben. Nem vizsgákban, hanem valós műsorokban, podcastokban, tartalomgyártásban.

A belgák megértették azt, ami nálunk valahogy elkerülte a figyelmet: a média nem elméleti tudomány, hanem mesterség. És a mesterséget csinálás közben kell megtanulni, gyakorló szakemberektől, valós körülmények között. Az autodidakta tanulás ezért gyakran hatékonyabb Magyarországon: sok sikeres műsorvezető és tartalomgyártó saját tapasztalatok alapján tanult, mert máshogy nem tudott.

• A Qmusic csatorna 2008 óta működteti a Q-academy projektet (nem külsős intézmény), amely rendszeresen lehetőséget ad fiataloknak, hogy meghallgatás és szelekciós folyamat után belső képzést kapjanak rádió DJ-ként. 
• Azt adja, amit az egyetemi oktatás nem tud: valós piaci tapasztalatot, azonnali visszajelzést és garantált karrierutat. A jelenlegi Qmusic műsorvezetők közül többen ennek a képzésnek köszönhetik állásukat.
• A képzésben résztvevők gyakran éjszakai műsorok vezetésével kezdenek, majd fokozatosan haladnak előre. Gyakorolnak, élőben. Hello!
• Olyan emberek tanítanak, akik maguk is használják azokat a platformokat, amiken a jövő médiája zajlik. Amíg a magyar médiaoktatásban a Facebook még mindig „új média”, addig a belgák már a következő generációs platformokra képeznek szakembereket.

Ne felejtsük el, hogy a tehetséggondozás közvetlen összefügg a piaci sikerrel. A fiatalok bevonása nem költség, hanem a versenyképesség alapja.

Politikai dimenzió

Nem kerülhetjük meg ezt a témát, ha a magyar médiaoktatás problémáit akarjuk megérteni. A jelenlegi médiahálózat évek óta stratégiai átalakításon megy át: a hagyományos sajtótermékek helyét fokozatosan átveszi a hatékonyabb és olcsóbb közösségi média. Az állami médiaszervezetek, köztük az MTVA tehetséggondozó programjai politikai lojalitást várnak el. És ezt a fiatal tehetségek megérzik. A Mérték Médiaelemző Műhely kutatása szerint ez a rendszer kevés teret hagy a plurális, független médiaoktatásnak.

Az eredmény? Az Engame Akadémia 2025-ös kutatása szerint a magyar diákok 60%-a a hazai politikai és társadalmi környezet miatt választja a külföldi továbbtanulást. A 2023/24-es tanévben már 17.500 magyar diák tanult külföldön és ez jelentős forrás elszívás a kreatív szektorokban is.

És sajnos ezt az állami intézményektől független, alternatívát kínáló felnőttképzési lehetőségek sem nagyon mentik meg:

• A Corvin Rajziskola 589.000 forintos online tartalomgyártó képzése vizuális fókusszal
• a HIDRA Felnőttképző Központ influencer tanfolyamokat kínál
• A SKVOT social media manager és podcast indítás kurzusai minőségi tartalmat ígérnek, de ezek elszigetelt kezdeményezések.

A MOME Open tartalomgyártási evolúciós kurzusa kiemelkedik színvonalával, a Star Network YouTube oktatása 10 éves tapasztalattal rendelkezik, de mindkettő kisléptékű. A képzések szétaprózottsága miatt a hallgatók nem jutnak el a minőségi programokhoz.

Mit lehetne tenni?

Alapvető rendszerváltozásra van szükség a magyar médiaoktatásban, akár állami intézményes megoldásokra, akár piaci kezdeményezésekre gondolunk. Konkrét akciótervet mindkettőre lehetne alkalmazni.

• Iparági-oktatási partnerségek kialakítása a Belgium Q Music Academy mintájára. A piaci szereplőknek aktívan részt kell venniük a képzésben.
• Digitális kompetencia központú curriculum bevezetése, ami ötvözi a hagyományos rádiós-TV-s ismereteket a podcast, streaming és social media tartalomgyártással.
• Regionális média inkubátorok létrehozása vidéken, állami és EU-s támogatással. Helyi tehetségeknek gyakorlati tapasztalatszerzési lehetőség politikai nyomás nélkül.

Végső soron a politikai befolyás csökkentése nélkül a magyarországi média-utánpótlás problémája nem oldható meg fenntarthatóan. De amíg erre várunk, addig is sokat lehet tenni. A videó után elkezdtünk gondolkodni: mi lenne, ha itthon is létrejönne egy Q Music Academy típusú kezdeményezés? Magánkezdeményezésként, piaci alapon, valós szakemberekkel, valós projektekkel…

A piac megvan, a szükséglet megvan, csak a megfelelő rendszer hiányzik. És talán pont ez az a terület, ahol egy jól felépített vállalkozás óriási változást hozhat, miközben üzletileg is sikeres lehet. 

Olvass tovább!

• Rúzsbár és webshop: átalakulóban a szépségipar, helyi szereplők előnyben?
• Megéri elindítanod neked is egy podcastot? Interjú a leendő műsorvezetőddel – VIDEÓ
• Podcast marketing: Inspirálj, taníts, légy hatással! – VIDEÓ
• Kifejezetten fiataloknak szóló autósiskolát indított a debreceni fiatal vállalkozó – Kirakat podcast

Forrás:
ELTE, U-Szeged, Felvi, TV2 Akadémia, MTVA, KSH, NMHH, TikTok/Karlo Production

Fotó:
Envato License