Egy interjúban a Netflix társvezérigazgatója Ted Sarandos kerek perec kijelentette a Varietynek adott interjújában, hogy a moziknak leáldozott, lassan be is zárhatnak. A beszélgetés azzal is kezdődött, hogy akkor most a Netflix megölte Hollywoodot? Erre a cégvezető válasza az, hogy: „Nem, mi meg mentettük Hollywoodot„. Valahol igaza is lehet, hiszen munkát tudtak adni a filmkészítőknek, miközben a mozik előtt már nincsenek kígyózó sorok (itt főleg az USA-ra értik, de nálunk sem jobbak a számok). Vajon hogy tudnának ebből a gödörből kijönni a moziüzemeltetők? Vagy ez már olyan piac, ami egyszercsak földbe áll? Erre keressük a választ a cikkben. Miért is? Üzleti gondolkodóként olyan mintákat keresünk, amit később akár mi magunk a saját piacunkon tudunk alkalmazni. A moziknál éppen diszrupció zajlik, a streaming rombolja a piacot, a fogyasztók változó szokása is nehezíti a forgalom növekdését.

45-napos mozielőny, megváltozott szokások

A Netflix vezetője szerint a fogyasztók azzal, hogy nem ostromolják a mozipénztárakat jelzik, hogy a moziipar a 45 napos exkluzivitásból is visszavehetne. Tehát egy film a premierjét követően 45 nap múlva kerülhet csak be a streaming szolgáltatókhoz, vagy a TV csatornákhoz, ezt szeretnék csökkenteni. Mondja mindezt úgy, hogy van két mozija is a cégnek, a Los Angeles’ Bay Theater és a New York’s Paris Theater.
Ted úgy látja a fogyasztóknak egy régi beidegződés még, hogy nagy vásznon akarják látni a filmeket, de közben látszik, hogy nagy az igény az otthon kényelmében megnézni az új kasszasikereket. Szerinte a filmiparnak át kell alakulnia, új nézőpontokat behoznia. Itt arra gondol, hogy a filmipar rá akarja erőltetni az emberekre, hogy a moziban nézzék a filmeket, és nem úgy, ahogy azt a közönség akarja (értsd streamelve).
De ez a filmipar, a moziiparról ő nem beszélt, vagyis a moziiparnak eközben reagálni kell erre a megváltozott fogyasztói szokásra.

Amerikai Egyesült Államok mozipiac statisztika

Az USA 340 milliós lakossága 2015-ben nagyjából négyszer megfordult a mozikban, ez viszont 2024-re majdnem lefeleződött. Bár még így is arányában dupla olyan mértékben járnak moziba, mint a magyarok, ahogy azt majd látod a statisztikában.

Magyar mozipiac statisztikák

Az alábbi táblázatban azt látod, hogy mennyiszer jártak moziban a magyarok. Ebből látható, hogy 2018-2019-ben csúcson volt itthon a mozizás, pandémia miatt beesett, majd nem tudott visszatérni az előző időszak magas számaira. Pandémia óta természetesen növekszik, de a 2018-19-es időszakhoz képest nem mutatnak jól a számok.

A magyar piaci szereplők 2019 óta duplájára emelték a jegyárakat, természetesen ezen meg sem lepődünk a mai inflációs árak láttán, ám ez azt is jelenti, hogy egy 4 fős magyar családnak 17-20 000 forintba is kerülhet egy mozilátogatás, ha óvatosan vásárolnak a popcornból.

Az élmény nem változott, a fogyasztók igen, a jegyár magasabb. Itt még nagy gond lehet!

Mit lépnek a moziüzemeltetők?

Gondoltam összegyűjtöm a piaci reakciókat, amiből akár mi is adaptálni tudunk a saját piacunkra üzleti megoldásokat. Mit látsz majd? Érdekes ajánlatokat, látod azt, hogy mindent újra lehet csomagolni, nem állandó egy üzlet működése.

Az AMC mozihálózat havi előfizetést kínál, amiben 4 mozifilmet is meg tudsz nézni. De van kisebb előfizetési csomagjuk is, ami reálisabb lehet. Például heti egy film 14,99 dollárért/hó-ért.

Magyar példa: A Budapest Film Zrt. által üzemeltetett művészmozik (pl. Művész, Puskin, Toldi) kínálnak „Téli Mozibérletet”, amely 10 mozijegy áráért korlátlan filmnézést biztosít egy meghatározott időszakban, most éppen januártól-áprilisig. A normál Téli Mozibérlet 33 000 Ft-ba, míg a diák- és a nyugdíjasverzió 23 000 Ft-ba kerül. 

Cinema City VIP – Svédasztalos ételkínálat a film előtt és korlátlan étel és ital fogyasztás a mozifilm alatt. Jelenlegi ár: 10 500 Ft. Érdekes koncepció (legalább nem előfizetés), ahol próbálták a vacsorázással összekötni a mozizást, egyfajta teljeskörű programot ajánlva. Valahogy nem ebben látom a nagy kiugrási lehetőséget, bár tény az, hogy érdekes koncepció.

A forgalmazók, mozik szerepe megváltozott. Új szereplő a fogyasztó? Egy tanulmány egy olasz startup példáján azt kutatta, hogy nagy lehetőség van a közönség bevonásában. Akár élő kérdezz-felek szervezésénél, vagy maguk a nézőknél érjék el hogy terjesszék a filmet a közösségi médiában, szervezettebb közösségtalálkozók, közösségépítés, akár fórum. A szolgáltatók kevésbé használják ki a közösségépítést, e-mail marketinget, aktív moziba járókat nem kapják el. Eközben pont mennyi cikk szól arról, hogy a magányosság most mekkora üzlet. Akár új közösségi terekkel, más programokkal is kihasználhatnák az adottságaikat.

Egy frissebb 2024-es tanulmány arra világít rá, hogy itt is alkalmazni kellene az adatvezérelt ajánlási rendszereket (ahogy a Netflixnél vagy más streaming szolgáltatásnál), bevezetni digitális platformokat a moziknál, erősíteni a brand együttműködéseket. A mozik jó disztribúciós csatornák lehetnek merch termékek értékesítésénél. Utóbbinál egy kis Minner megjegyzés: A merch, ajándéktermékek értékesítéséből kiesnek a mozik, holott karácsonykor egy jó disztribúciós csatorna lehetne, sőt igazán nagy extra bevétele lehetne a moziknak. Ha lenne most egy merch shopom….

„Cinema on demand” – akkor indul el vetítés, ha megfelelő jegyeladás történik. Jó koncepció, bár kutatást kellene arra, hogy mikor döntik el az emberek, hogy moziba mennek. Ha több mint 50%-a a film indulása előtt 3 órával, akkor a koncepció nem jó. Főleg azért, mert ha népszerű a film, ott pedig úgy is előre elkapkodják a jó helyeket, már látszik megéri. Így akkor felesleges…

Forrás: HVG, https://variety.com/2025/film/news/netflix-ceo-ted-sarandos-movie-theaters-outdated-1236376565/
https://www.researchgate.net/publication/334447142_Digital_Transformation_and_Business_Model_Innovation_in_the_Film_Industry_The_Case_of_Moviedayit

Fotó: Canva