Theranos: egy véresen komoly startup átverés

Carlos Slim, a világ leggazdagabb embere, a Walmart alapítói, Rupert Murdoch médiamogul, mi a közös bennük? Ők mind és még sok más világhírű befektető, kockázati tőkealap, politikus biztosított támogatásáról egy fiatal vállalkozót, aki egy forradalmi egészségügyi szolgáltatás ígéretével a fél világot megszédítette, dollár százmilliók elégetése után azonban jött a feketeleves.

A vérvétel nem könnyű, annak sem, akinek semmi problémája nincs a tűvel. El kell menni egy orvosi rendelőbe, gyakran sokat kell várni, majd attól függően, hogy pontosan milyen és hány vizsgálatra van szükségünk, akár hosszú percekig ülhetünk egy helyben, mire minden fiolát megtöltenek. Ha rosszul viseljük, mint például jelen cikk szerzője, akkor ezután még hosszasan ülhetünk ugyanott, a jó szándéktól vezérelve néha még akkor sem engednek felkelni, amikor már semmi bajunk.

Arról nem is beszélve, hogy aki valamilyen súlyos betegségben szenved és rendszeresen van szüksége vérvizsgálatokra, annak különösen kellemetlen lehet a sok véradás, ami egy legyengült szervezetnek csak plusz terhelést jelent.

Erre a problémára jelentett zseniális megoldást Elizabeth Holmes terméke, az Edison, egy gép, ami az ujjbegyből vett alig néhány cseppnyi vérből betegségek hosszú sorát lett volna képes diagnosztizálni az ígéretek szerint, ezzel óriási értéket adva az egészségügynek, százmilliók életét megkönnyítve.

Az Edison.

Persze aki kellő kritikával, gyanakvással szemlélte a therapy, vagyis terápia, illetve a diagnosis, vagyis diagnózis szavakból házasított brand életét, az már az első években felfedezhetett jónéhány furcsaságot, a baj az, hogy ilyen nemigen volt.

A Theranos a befektetők oldaláról a kapzsiság, hiszékenység és a nettó butaság meséje, a betegek részéről a remény, hit szépsége, az alapítók pedig komoly pszichés problémákról, személyiségzavarokról és számító aljasságról tettek tanúbizonyságot.

Elizabeth Holmes első hallásra kissé furcsa, egy fiatal nőhöz képest meglepően mély hanggal, magabiztosan beszélt egyre sokasodó alkalmazottaihoz, a munkanap vége felé elfáradva azonban előfordult, hogy egy sokkal természetesebb, szokványos női hangon szólalt meg.

Önmagában az, hogy elváltoztatott hangon beszélt TV interjúkban, és tárgyalásokon még nem lett volna különösebben nagy baj, saját bevallása szerint attól tartott, hogy fiatal kora és lányos hangja miatt nem veszik komolyan. De ez mégiscsak egy jel, egy a sok közül, amire senki sem figyelt.

A Theranos bemutatkozó oldala már csak a way back machine, egy letűnt webhelyeket archiváló ingyenes szolgáltatás segítségével tekinthető meg, első látásra nincs is rajta semmi meglepő, tényszerűen mutatja be a gépet, a technológiát, mindazt, ami pofátlan hazugságnak bizonyult.

A technológia ugyanis nem csupán nem működött, de egész egyszerűen nem is létezett. A cég 2003-tól egészen 2018-ig, Holmes letartóztatásáig tartó ámokfutása során sok ezer betegtől kapott vérmintáit klasszikus laborvizsgálatokkal vagy sehogy sem elemezték.

A jelentések, a visszaérkező diagnózisok pedig vagy légből kapottak voltak, vagy simán felcserélték két beteg adatait, ezzel nem kevés stresszt, nem ritkán életveszélyt okozva.

Voltak például felgyógyult rákbetegek, akik a Theranos vérvizsgálata szerint riasztóan magas értékeket kaptak a daganatok kapcsán, az első összeomlás, a család értesítése után beszéltek orvosaikkal, akik hagyományos laborvizsgálatokkal megállapították, hogy továbbra is egészségesek.

Pályafutása csúcsán kilenc milliárd dollárra értékelték a céget, Holmes becsült vagyona pedig megközelítette az ötmilliárdot. Persze mindkettő kavicsként zuhant a nullára 2018-ban, évekig tartó vergődés, hazugságok sokasága után.

A bírósági tárgyalások még zajlanak, Holmes és társai csalás, összeesküvés vádjával néznek szembe, szakértők szerint a most 35 éves nő akár húsz évnyi szabadságvesztést is kaphat.

A csapnivaló “technológia”, a túlmelegedő alkatrészek, szétrobbanó vérminták, akadó fogaskerekek, hamisított adatok mellett volt valami, amiben Holmes ördögien ügyes volt. Ez nem más, mint az imidzs- és brandépítés, a tökéletes karakter életre hívása és hosszútávú fenntartása.

Otthagyta a Harvard egyetem orvosi karát, elmondása szerint azért, “mert nem volt szüksége” az ott tanultak jelentős részére, illetve “követni akarta az álmait”. Ha jobban megnézzük az egyik fenti fotóját, jól látszik a fekete garbó, ami sokaknak lehet ismerős.

Bizony Steve Jobs öltözködését követte, sőt, olyannyira próbálta utánozni a híres tech mogult, hogy még a marketing megbeszéléseket is szerdára tette, ugyanúgy, ahogy az egykori Apple vezér.

Tény és való: sok kimagasló sikereket elérő tech vállalkozó hagyta ott a felsőoktatást, a baj csak az, hogy ez szinte minden területen működhet, az informatikában különösképp, az orvoslásban viszont egyáltalán nem.

Az orvostudomány hosszú évek alatt megszerzett elméleti és főként gyakorlati tudáson alapszik, elképzelhetetlen, hogy valaki önállóan létrehozzon egy új diagnosztikai eszközt az egyetem elvégzése nélkül.

Az informatikában ez azért működik, mert egy tehetséges ember egy laptop, és internetkapcsolat segítségével szinte bármit meg tud tanulni, ami egy szoftver megírásához kellhet.

Holmes szociopátiás csaló volt, akinek kezelés járt volna, nem a rivaldafény. Valamiért mégis másfél évtizedig húzhatta színjátékát, tetemes anyagi kárt és kis híján emberéleteket követelve.

A története örök tanulság: ami túl szép, hogy igaz legyen, az általában nem igaz, különösen fontos ez a befektetések világában.

Pedig a botrányhősnő egykori tanára korán figyelmeztetett: ennyire kis vérmintával az ígért nagyszámú vizsgálat lehetetlen, a világ azonban nem rá, hanem Bill Clinton korábbi elnökre figyelt, aki kerek szemekkel ölelgette Holmes-t.

Érdekel még ilyen sztori? Akkor ezt olvad el: A közösségi irodák bukása. A WeWork sztori

Fotók: The New York Times, USA Today, The Mercury News
TechCrunch/Flickr

Köszi, hogy olvasol! Gyere vissza többször is! Sikeres 2020-at!

Újságíró, vállalkozó, a Kriptopénz ABC című, a HVG Könyvek gondozásában megjelent kriptopénz, blokklánc témájú ismeretterjesztő kötet szakmai szerkesztője, társszerzője, olyan nagy sikerű webes vállalkozások alapítója, mint a Ducitárs.hu, vagy a SkypeSuli.hu.