„Menj 300 métert, majd fordulj jobbra”. Gondolom nem kell bemutatni Andrist, vagy Dórit, akik a Waze beépített hangjai, és rengeteg autóban utaznak együtt a sofőrökkel. Reggelente látom, hogy sokan még a munkába is a GPS-szel mennek, pedig az útvonalat nem hiszem, hogy ne ismernék. De hogyan is kezdődött? Mi lett a régi fizikai GPS-ekkel? A Google meg a Waze mellett még labdába tudnak rúgni? Van ebben még pénz? És, ha igen mennyi? Ennek néztünk utána.

GPS kezdete 

Még én is emlékszem a papíros megoldásra, és nagymamám útmutatására nagypapám felé, amikor mentünk autóval Görögországba. A magyar-szerb határt elhagyva minden táblánál a “Nis felé kell menni” mondat hangzott el tőle. Ma már nosztalgiázunk ezzel az emlékkel, nevetünk rajta, viszont ez volt nekünk akkor a navigáció. Vagy felmentünk pár nappal az indulást megelőzően az Útvonaltervre, vagy próbáltuk megoldani papírtérképpel, ha eltévedtünk. 

A GPS-t megelőzően a papírtérképek mellett próbálkoztak mással is a gyártók. 1971-ben például egy kazettás megoldással kísérleteztek, viszont nem hozta meg nekik a sikert, mivel a technológia nem volt pontos. Ez fix útvonalakat tudott, mivel előre be kellett programozni, és a jármű sebességéből számolta, hogy mikor kell fordulni, és merre, amelyet az autó hangszóróin keresztül jelezte a sofőrnek. Az akkori technológiát a Volkswagen készítette, amely 32 kilométeren 27 métert tévedett összesen – ez akkor nagyon pontosnak számított. 

Az 1990-es években viszont áttörés volt a piacon, megjelentek az első tényleges GPS-ek: olyan rendszerek, amikben az eszközök műholdakra csatlakoztak, és ez alapján tudták megmondani, hogy éppen merre járunk. Az első ilyen navigációs eszközt nem engedhette meg mindenki magának, mivel átszámítva nagyjából 1,7 millió forintnak felelt meg az ára. Ettől kezdve azonban a magáncélra alkalmazott navik gyártása és forgalmazása feltörekvőben volt. 

A piacra nagyobb gyártók is jöttek létre, akik látták az üzleti lehetőséget, így a TomTom, a Mio, iGO és a Garmin is beszállt a GPS gyártásba. Egymásra licitálva újabbnál újabb funkciókkal ellátott navigációkat dobtak piacra. 

A GPS navik kitörése és hanyatlása

A GPS alapú navigációk feltörése tehát elkezdődött a 90-es évek végén, 2000-es évek elején, viszont nem csak ők forradalmasítottak, hanem a Google is. 2004-ben felvásárolt egy Where 2 Technologies nevű céget, akiknek volt egy kezdetleges térkép programjuk. Ezt, és több más programot (például ZipDash-t, akik forgalomelemzéssel foglalkoztak)  felvásárolva a Google 2005. február 8-án bejelentette, hogy elindult a Google Maps. 

Gondolom sejted, hogy hova akarok kilyukadni. Ezzel az új funkcióval a Google egy olyan áttörést ért el, amit a GPS gyártók nem tudtak, vagy nem is igazán akartak. Sokkal nagyobb piac volt nekik a fizikai terméket eladni, mint szoftvert fejleszteni. Az első android alapú okostelefonokon már a Google Maps előre telepítve volt. 

Kis kitekintés: A Waze, amit szintén használunk manapság 2006-ban indult el, FreeMap Israel néven. Eredetileg ez csak Izraeli térképpel működő app volt, és kizárólag héber nyelven volt elérhető. 2008-ban Waze lett, és elkezdte a térhódítását a világban. 2013-ban felvásárolta a Google a céget, így ma már egy adatbázisból dolgozik a két applikáció. 

Manapság pedig azt látod, ezt a két appot használja a sofőrök döntő többsége.

Kivétel ez alól azok, akik az autóba épített GPS-t használják.

És hol vannak a nagy GPS gyártók? Mit csinálnak ma?

Látva, hogy a piacot már nem ők uralják, hanem az applikációk, elkezdtek a nagyobb cégek elindulni a termékfejlesztés útján. Volt, akik célcsoportváltással, volt akik egy teljesen új üzletággal próbálkoztak, nézzük, hogy ki merre ment:

• TomTom: 2024-ben jelentette be, hogy több személyes navigációt nem árul az USA-ban. Ez nagy piac, ahonnan ők kivonultak, lehet, hogy nem véletlenül. Úgy látják, hogy a személyes készülékeket forgalmazni nem éri meg, célcsoportváltással motorosoknak, kamionosoknak kezdték el a termékeket fejleszteni. 
• Mio: Náluk elérhető még a GPS készülékek pár darabja, viszont manapság a “világ legjobb fedélzeti kamera gyártójaként” hivatkoznak magukra. 
• Garmin: Na ők teljesen átpozicionálták magukat. Ugyan adtak ki új navit az elmúlt időben, viszont ezt nem az autósokra specializálták. Ez a termék különleges helyzetekre való GPS, mint például az offroadozás, terepezés. Emellett okosórákat gyártanak még.

A magyar GPS: NNG

Itthon is van nagy navigációs cég, az NNG Kft. Tudod, Balogh Petya volt cége.. Ha így nem is ismerős, akkor lehet, hogy az iGo nevű app már többet mond – ezt ők fejlesztették. Több iGo applikációt készítettek, még ingyeneset is a 10 éves születésnapjukra (igen, nekem is megvolt az az app, iGo 10 néven futott). Régebben fizikai termékeket is forgalmazta, Navon néven, és iGo futott rajtuk, viszont a Google nekik is feladta a leckét. Jelenleg több neves partnerrel együtt fedélzeti computerekhez a szoftvert adják, többek között a Mazda, Dacia, Volkswagen és még sokan mások is az ő technológiájukat használja. Gondolj bele: az NNG még mostanáig is 20 milliárdos éves bevétellel operál. Ha ragaszkodtak volna az eredeti termékükhöz, nem tudom, hogy léteznének-e még. 20 milliárd forint éves forgalmat tud felmutatni, és bár 2022-ben -420 millió forint volt a vesztesége, előtte éven ugyanekkora forgalom mellett 1,5 milliárd forint nyeresége volt a cégnek.

Mi ebből a tanulság? 

Lehet, hogy nagyon jól megy a piac, amin éppen a terméked értékesíted, viszont nem biztos, hogy ez mindig így lesz. Fontos, hogyha a piacod épp változáson megy keresztül, legyen alternatívád. Ritka az olyan termék, amit egy generációváltás, vagy éppen a technológiai újítások ne tépáznának meg, főleg, ha olyan szektorban vagy, mint a tech. Fel kell ismerni, ha változik a világ (manapság egyre sűrűbben, gyorsabban), és ehhez nekünk is igazodnunk kell. 

Forrás: Totalcar

Olvasnék még hasonlót:

• Vállalkozási ötletek 2024 – Mi valóban trendi ötleteket találunk. Piacképes ötletek
• Hogyan veszíts el 20 millió dollárt 1 hónap alatt? – Béna márkamegújítók
• A Microsoft lett a világ legértékesebb cége. Hogyan jutottak el idáig?

Fotó:  Sandra Tan / Unsplash