Múltkor derült ki, hogy két magyar tiktoker összesen 25 millió forintot keresett a platformon, nem vallotta be, sőt a bevételt a gyerekeik bankszámlájára utaltatták. A NAV kiszűrte őket persze és most fizethetik a büntetést… Nos, ez is egy módja a mellékes keresetnek.
És ez önmagában talán nem meglepő (meg lehetne helyes is), ugyanis Európában a felnőtt lakosság 44 százalékának van valamilyen mellékjövedelme, átlagosan havi 890 euróval. De, hogy csinálja ezt jól az európai?
A mellékjövedelem és a passzív jövedelem témájával azért érdemes komolyan is foglalkozni, mert rengeteg a félreértés és a félreértés drága. Nem csak a NAV-os lebukás értelmében. Kajak, sok ember úgy hiszi, ha nem a munkáltatótól kap pénzt, hanem mondjuk egy szolgáltatótól, mint a Tiktok, youtube, vinted… akkor nem kell leadózni.
De akkor milyen lehetőségeink vannak? És amúgyis: mi a különbség mellékes és passzív jövedelem között?
Ingatlan, osztalék, online kurzus – mi ebből valóban passzív?
A „passzív jövedelem” az utóbbi évtized talán egyik legvonzóbb és legfélreértettebb fogalma a vállalkozói térben. A kommentekben visszatérő lista ismerős: ingatlan bérbeadás, osztalékportfólió, online kurzus, affiliate marketing, digitális termék. A közös bennük az ígéret: egyszer megcsinálod, aztán folyik a pénz.
Az „osztalék és kamat passzív jövedelem” például elterjedt félreértés. Az amerikai adóhatóság pl. – ahol a fogalmat egyáltalán jogi értelemben definiálják – az osztalékot és a kamatot nem sorolja a passzív jövedelem kategóriájába. Az ő rendszerükben ezek „portfolio income” külön kategóriájának részei. Passzívnak az ingatlan bérbeadást és az olyan üzleti részesedést tekintik, ahol nem veszel részt aktívan az üzemeltetésben.
Ingatlan? Az ingatlan bérbeadás nem igazán passzív. Egy átlagos bérbeadó havi 50 órát tölt bérlőkereséssel, karbantartással, ügyintézéssel! Ez évi 500 óra felett van, ami éppen az a küszöb, amelytől az IRS „materiális részvételnek” tekint egy tevékenységet. Az online kurzus és az affiliate marketing lehetnek idővel részben önfenntartók, de(!) az odáig vezető út nem az. A forgalom felépítése, a tartalom elkészítése, a platform kiépítése komoly előzetes befektetés időben és pénzben. Ahogy egy pénzügyi tervező fogalmazott: ha tényleg passzív lenne, ahol a pénz anélkül folyik be, hogy bármit csinálsz, mindenki csinálná. Mondjuk sokan csinálják is (YT, influenszerek), de attól ez még nem passzív, max. alacsony (és silány) energiabefektetésű.
Van 24 milliód? Az már lehet passzív
A legközelebb a valódi passzivitáshoz az osztalékportfólió áll (és itt most nem jogi értelemben): ott valóban minimális az aktív munka a vásárlás után. De ahhoz, hogy ez havi 100 ezer forintot hozzon, 5%-os hozamot feltételezve 24 millió forint tőke kell. Ezt a 24 milliót valahonnan aktívan meg kell keresni. Nemdebár?
A passzív jövedelem tehát valójában a már megszerzett tőke munkája. Ha nincs tőkéd, akkor a passzív jövedelem nem lehetőség, csak egy újabb kurzus ígérete.
#kutatás Európában 2026-ra a felnőtt lakosság 44%-ának van valamilyen mellékjövedelme, átlagosan havi 890 euró értékben. Az esetek nagy többsége aktív: futár, szövegíró, tanácsadó, kézműves, alkalmi bérmunka. Nem passzív, hanem a főállás mellé szervezett, rendszeres, bejelentett aktív munka.
Ez az arány Magyarországon valószínűleg töredéke. A szokásos magyarázat az adminisztráció és a bürokratikus teher. Ezek valós tényezők, de nem magyarázzák meg a lényeget. Az akadály legtöbbször nem a rendszer, sokkal inkább az elvárás (a magas elvárás!). Aki passzív jövedelmet keres – ahol egyszer kell dolgozni, aztán megy magától –, az vagy nagyon sok tőkével indul, vagy nagyon sokat vár. Aki aktív mellékest keres, az elindít valamit.
Plusz: a mellékjövedelem-kommentekben visszatérő „megoldás” az MLM, ami éppen a passzív jövedelem ígéretével dolgozik, csak nem mindegy hogyan, kivel és mennyire eredményesen… A Milán írt erről egy cikket, itt elolvashatod: Miből lehet passzív jövedelem? Ötletek
Mellékesként igen
A mellékjövedelem tehát nem passzív, de ez nem is jelenti, hogy lehetetlen vagy, hogy bele kell halni. Az európai 44% nagy részének aktívsága is csak ennyit jelent: elkezdtek csinálni valamit a főállásuk mellett, rendszeresen, bejelentve. Nem várták meg, amíg meglesz a 24 milliós portfólió.
Mit csinálnak?:
- Tartalomkészítés / social media – 35% (videó, poszt, creator)
- E-kereskedelem – 27% (Etsy, eBay, saját bolt)
- Gaming / streaming – 24%
- Grafikai tervezés – 14%
- Szabadúszó munka – írás, fordítás, webfejlesztés, tanácsadás
- Virtuális asszisztens
- Fizikai szolgáltatások – futár, háziállatok, autómosás, takarítás
#kutatás Az átlagos ráfordított idő: heti 8 óra. És az emberek 54%-a heti 5 óránál kevesebbet tölt a mellékesével. Na bumm. 890 euró.
A Minnernél ezt próbáljuk támogatni évek óta a Mellékes rovatunkkal: ötletek, konkrét lépések, valós példák azoknak, akik elindulnának. Nem passzív, oké, de látod, igazából semmi sem tisztán az. Ha most állsz itt, hogy „oké, de hogyan kezdjem el?”, itt van néhány kiindulópont a Minnertől:
- Mellékes üzleti ötletek, marketing, így indulj el – a Mellékes rovat főoldala, konkrét ötletekkel és cikkekkel
- Havonta 200 000 Ft mellékes. Így vágj bele! – ha azt keresed, hogy reálisan mire számíthatsz
- Mellékes vállalkozás indításának lépései – MinnerAkadémia – ha végigszeretnéd csinálni, lépésről lépésre
Legfrissebb anyagunk a témában: Miből lehet passzív jövedelem? Ötletek – elemzés, példák, havi 100 ezerre levitt határ.
Forrás:
HVG, Index, European Business Magazine, IRS Publication 925, Eric Roberge
Fotó:
Envato License
