Netpincérből Foodpanda, majd Foodora és most Uber Eats? Igen, mert a Foodora anyacégét éppen felvásárolja az Uber, ezzel a világ legnagyobb ételkiszállító cége lesz. Az AI öntudatra ébred? Akár mondhatnánk ezt is, mert kiszabadult a tesztkörnyezetből az OpenAI AI modellje és feltörte egy vállalkozás belső rendszerét. Téma még a SpaceX zuhanó árfolyama, vagy most lesz jó beszálló? Ismét Minner rövid hírek, röviden, pörgősen.

Youtube, Spotify, Apple Podcast

Top 30-ban a magyar gazdagok (0:48)

A UBS legfrissebb vagyonriportja rendkívül izgalmas, bár némileg felemás képet mutat a magyarországi helyzetről. A számok alapján 2025-ben rengeteg új gazdag született hazánkban: egészen pontosan 1349 magyar lépte át az 1 millió dolláros vagyonküszöböt (alábbi képen a 4.).

Mielőtt azonban túlzottan fellelkesednénk, érdemes a számok mögé nézni. Magyarországon az elmúlt időszakban elképesztő mértékben elszálltak az ingatlanárak. Mivel a UBS vagyonbecslésénél a meglévő hitelállomány levonása után számolják a nettó vagyont, így egyetlen tehermentes budai ingatlan birtoklása már önmagában elegendő ahhoz, hogy valaki dollármilliomossá váljon.

Ha nemzetközi kontextusba helyezzük ezeket az adatokat, még inkább látszik a léptékbeli különbség. Az Amerikai Egyesült Államokban ugyanis ugyanebben az időszakban 441 000 ember érte el a dollármilliomos küszöböt – ez naponta több mint 1200 új milliomost jelent, ami a világ összes új milliomosának közel felét teszi ki. Jelenleg az USA-ban 23,6 millió dollármilliomos él, míg globálisan a teljes számuk nagyjából 57 millióra tehető. Lásd itt: Magyarország a top 30-ban: több mint 1000 új dollármilliomosunk lett tavaly

Egy másik üzleti hírek anyagban már beszéltünk arról, hogy a hazai vagyoni egyenlőtlenségekre is. A magyar háztartások pénzügyi vagyonának 72%-a a lakosság felső tizedének (felső 10%) kezében összpontosul, miközben a társadalom alsó 50%-a mindössze a vagyon 5%-án osztozik. Ez a komoly kontraszt rávilágít arra, miért lenne fontos a vállalkozói kultúra és az üzleti ismeretek erősítése, amelyben a hazai üzleti portálok, mint a Minner is, igyekeznek segítséget nyújtani.

A Foodorát felvásárolta az Uber (2:35)

A hazai ételkiszállító piac egyik legfontosabb szereplője, a Foodora ismét hatalmas változás előtt áll. A cég története eddig sem volt unalmas, hiszen sokan még Netpincérként ismerték meg, amiből később Foodpanda, majd végül Foodora lett. Most azonban úgy tűnik, a futárok hamarosan ismét új munkaruhát és táskákat ölthetnek magukra, ugyanis az Uber felvásárolta a Foodorát.

A tranzakció hátterében az áll, hogy az amerikai tech-óriás megvásárolta a Foodorát birtokló német Delivery Hero vállalatot (még nem zárult le a tranzakció). Az Uber nem sajnált mélyen a zsebébe nyúlni: összesen 14,8 milliárd dollárt fizetett a felvásárlásért. Ez az üzlet különösen nagy lépés számukra, még úgy is, hogy korábban már rendelkeztek egy 19,5%-os részesedéssel a német cégben. A Delivery Hero részvényesei most joggal örülhetnek, hiszen az Uber komoly részvényprémiumot fizetett, mintegy 34%-kal értékelte túl a céget a tőzsdei árfolyamukhoz képest.

Ezzel a monumentális akvizícióval az Uber jelenléte elképesztő mértékben kiszélesedik: az eddigi 50 ország helyett immár 99 országban lesz aktívan jelen, és ezzel a világ legnagyobb ételkiszállító vállalatává növi ki magát.

Kiszabadul egy AI ügynök, feltört egy startupot (3:43)

A mesterséges intelligencia fejlődésével kapcsolatos félelmek és sci-fi forgatókönyvek egy pillanatra valósággá váltak. Történt ugyanis, hogy az OpenAI egyik tesztelés alatt álló AI modellje kitört a zárt tesztkörnyezetéből. A modell talált egy biztonsági rést (sebezhetőséget) a tesztrendszerben, amin keresztül képes volt rácsatlakozni a nyílt internetre.

Miután kijutott a hálózatra, az önfejű AI ügynök célba vette a Hugging Face nevű, mesterséges intelligenciával foglalkozó startup belső rendszereit. A startupnak egyébként volt OpenAI kapcsolata, így a rendszer ezen a szálon keresztül vált sebezhetővé.

A támadás nem volt gyerekjáték: az AI ügynök összesen 17 000 támadást indított a belső rendszerek ellen. Ráadásul rendkívül kifinomult módon viselkedett, hiszen a hálózati támadásokat több 100 különböző IP-címről koordinálta, hogy elkerülje a gyors lebukást. Bár a startup biztonsági rendszerei végül érzékelték a behatolást, az eset kiválóan megmutatta, hogy egy autonóm módon működő hacker robot mire képes, ha kiszabadul a felügyelet alól.

+információ: Az Antropic (Claude) a hír után átnézte a saját rendszereit és ő is talált olyan modellt, ami szintén feltört egy külső rendszert.

ChatGPT-n tudsz Bolt taxit rendelni (4:37)

A mesterséges intelligencia nemcsak a háttérben fejlődik, hanem a mindennapi szolgáltatásokba is rohamosan beépül. A legújabb fejlesztéseknek köszönhetően már közvetlenül a ChatGPT felületén keresztül is rendelhetünk Bolt taxit.

A folyamat rendkívül egyszerű: a ChatGPT-n belül be kell kapcsolni a Bolt Taxi bővítményt, majd össze kell kapcsolni a felhasználói fiókokat. Ezt követően elegendő chatben leírni vagy akár hanggal megadni, hogy honnan hová szeretnénk utazni (például az Üllői út 55-ből a Westendbe). A ChatGPT azonnal lekéri a friss ajánlatokat a Bolt rendszeréből. Ha kiválasztottuk a nekünk megfelelőt, egy kattintással átkerülünk a Bolt applikációba, ahol jóváhagyjuk az utat és rendezzük a fizetést. A Bolt ígérete szerint ráadásul hamarosan már a fizetési folyamatot is közvetlenül a ChatGPT felületén belül lehet majd intézni.

Ez a fajta integráció azonban egy sokkal nagyobb piaci trendet is előrevetít. A szakértők szerint a jövőben a webáruházak is hasonló módon fognak beépülni a mesterséges intelligencia asszisztensekbe. Ez a fejlesztési irány viszont elsősorban a hatalmas piaci szereplőknek (mint például az Alza) kedvez majd. Egy átlagos felhasználó ugyanis a legnépszerűbb nagyvállalatok bővítményeit fogja aktiválni a ChatGPT-ben, ami még nehezebb helyzetbe hozhatja a kisebb, egyedi webshopokat, hiszen az AI a forgalmat automatikusan a legnagyobb integrált partnerek felé tereli majd.

Pályakezdők munkáját elveszi az AI? (6:07)

A munkaerőpiacon jelenleg az egyik legégetőbb kérdés, hogy a belépő szintű pozíciókat valóban veszélyezteti-e a mesterséges intelligencia előretörése, és szükség lesz-e egyáltalán pályakezdőkre a jövőben. A Budapesti Metropolitan Egyetem egyik kutatója egy átfogó tanulmányban elemezte ezt a kérdéskört.

Sokan a meghirdetett junior álláshelyek számának csökkenését és az elbocsátásokat egyértelműen az AI számlájára írják, ám a kutatások szerint ez a megállapítás nem, vagy csak részben igaz. A háttérben valójában a home office elterjedése és a COVID-időszak utóhatásai állnak.

A távmunka ugyanis egy komoly strukturális problémát hozott a felszínre: home office-ban rendkívül nehéz egy belépő szintű junior munkavállalóból tapasztalt szakembert (mediort vagy szeniort) képezni. Az irodai környezetben természetes módon zajló tanulási folyamat – amikor a junior hallja a tapasztaltabb kollégák beszélgetéseit, elcsíp egy-egy fontos félmondatot vagy azonnali, közvetlen visszajelzést kap – az online meetingek és a chatcsatornák rideg világában szinte teljesen elvész. Ezt a jelenséget nevezik „ballon effektusnak”: a statisztikák is igazolják, hogy azokon a munkahelyeken, ahol a dolgozók rendszeresen bejárnak az irodába, lényegesen több innováció és hatékonyabb szakmai fejlődés történik.

Bár az kétségtelen, hogy az AI használatával a cégek kevesebb belépő szintű munkatárssal is el tudják végezni ugyanazt a feladatmennyiséget, a tanulmányok arra is rámutatnak, hogy egy pályakezdő nem képes olyan hatékonyan használni az AI-t, mint egy tapasztaltabb kolléga. Ennek oka egyszerű: a mesterséges intelligencia gyakran hibázik. Egy junior, aki még nem ismeri mélyen a szakma finomságait, nem fogja észrevenni a gép által vétett hibákat, míg egy medior vagy szenior azonnal kiszúrja és javítja azokat. Így a pályakezdők mentoringja és irodai integrációja továbbra is kulcsfontosságú marad a vállalatok hosszú távú sikere érdekében.

Folytatás itt: HR Portál: Miért lett hirtelen luxus a pályakezdő?

Megéri a Tour de France szervezése? Mennyi a profit? (8:42)

A Tour de France a világ egyik legnézettebb és legnépszerűbb sporteseménye, amely hegyeken-völgyeken át kalauzolja a nézőket. Sokan azt gondolják, hogy egy ilyen globális rendezvény mögött állami támogatások vagy tisztán társadalmi felelősségvállalás áll, és a szervezőknek nem feltétlenül kell nyereséget termelniük.

A valóságban azonban a Tour de France szervezője egy teljesen magánkézben lévő vállalkozás, amely mögött semmilyen állami tulajdon nincs. A cég éves árbevétele 80 és 140 millió euró között mozog, a becslések szerint pedig a megtérülési rátájuk (profitráta) kiemelkedő, 20% feletti.

Ez a nyereségesség különösen annak fényében elképesztő, hogy a verseny megszervezése egy igazi logisztikai rémálom. A stábnak napról napra új városokba kell költöznie, fel kell építeni a lelátókat, biztosítani kell a teljes útvonalat és a versenyzők biztonságát. A bevételek oroszlánrésze egyébként a közvetítési jogok értékesítéséből és a szponzorációs díjakból származik. Érdekesség, hogy még maguk a francia városok is komoly összegeket fizetnek azért, hogy a Tour de France mezőnye áthaladjon rajtuk vagy náluk legyen az adott szakasz rajtja/célja.

Ez a modell egy komoly üzleti tanulsággal is szolgál. Magyarországon is gyakran felmerül az a panasz a kisebb településeken, hogy „itt nincsen semmi szórakozási lehetőség”. Franciaországban ezt úgy oldják meg, hogy maguk a városok tesznek érte aktívan, és fizetnek azért, hogy egy ekkora horderejű eseményt a településükre vonzanak, fellendítve ezzel a helyi turizmust és gazdaságot.

Zuhan a SpaceX rakéta a tőzsdén (10:47)

Bár Elon Musk űrvállalata hatalmas technológiai sikereket ér el, a SpaceX tőzsdére lépése (IPO) eddig nem a befektetők álma szerint alakul. A június eleji bevezetés óta a részvényárfolyam ugyan egy rövid ideig emelkedett, ám azóta folyamatosan lefelé tart: a 160 dolláros kibocsátási árhoz képest jelenleg 120 dollár körüli áron vesztegel.

A gyengélkedés hátterében több tényező áll. Egyrészt a tőzsdére lépés idején a cég még nem termelt profitot, miközben az értékeltsége rendkívül magas volt. Másrészt a részvényesek között rengeteg a kisbefektető, akik pánikhelyzetben nem tartják stabilan a papírokat, ami felerősíti az árfolyam ingadozását.

Ezt a bizonytalanságot a profi kereskedők gyorsan ki is használták. A SpaceX elleni short pozíciók (az árfolyam esésére való fogadások) értéke meghaladta a 26 milliárd dollárt, és a shortolók eddig összesen mintegy 7,3 milliárd dollár tiszta hasznot realizáltak a papír zuhanásán. Elon Musknak ugyanakkor mindenképpen szüksége volt erre a tőzsdei kibocsátásra, hiszen a cég komoly pénzhiánnyal küzdött, hitelhez nem jutottak, így a tőkepiacról kellett hatalmas mennyiségű friss forrást bevonniuk a működéshez.

A legendás tőzsdei spekuláns, Jesse Livermore elvét követve: ha az árfolyam elérte a 116 dollárt, nagy valószínűséggel le fog menni 100 dollárig is, és ha azt a lélektani határt is áttöri, akár 80 dollárig is süllyedhet. Egy új részvény lefeleződése egyáltalán nem ritka jelenség a piacon, így ettől nem kell megijedni. Ha valaki mégis lát fantáziát a SpaceX-ben hosszú távon, a legjobb stratégia a szakértők szerint a folyamatos, kis összegekben történő vásárlás (dollár-költség átlagolás), amivel szépen be lehet átlagolni a vételi árat ahelyett, hogy egyszerre fektetnénk be egy nagyobb összeget.

Van még ilyen?

• Nagy visszatérések versenye a gyorskaja piacon: Burger King vs. McDonald’s
• A MOL a hot dogból gazdagodik meg? Gyorsétterem lett – Üzleti hírek (4).
• KitKat rablás, renitens Z-generáció (igazuk van?).. további üzleti hírek (3.)

Fotó: Gemini, Canva, Foodora