Július 15-én a Stripe és mellette az Advent International nevű befektetői cég 60,50 dollárt ajánlott egy PayPal-részvényért, összesen kicsivel több mint 53 milliárd dollárt, fele-fele tulajdonlásra, 50 milliárd dollár lekötött banki hitellel a háta mögött. A bejelentés napján ez 28 százalékos felár volt a piaci árhoz képest. Ha összejön, a fintech-szektor eddigi legnagyobb felvásárlása lesz.

De lehet-e?

Július 20-án a PayPal igazgatósága elutasította, mondván, kevés. Ugyanis nyolc nappal később megjelent a féléves gyorsjelentésük és a részvény felment 58,63 dollárra, amivel ugyanaz a 60,50 dolláros ajánlat már csak 3 százalékos felárat jelentett. Egy olyan üzletnél, ami két kontinensen legalább másfél évnyi versenyhivatali eljárást jelent, ennyiért senki nem ad el egy céget. 

A kérdés viszont az, hogy miért ér egyáltalán 53 milliárd dollárt egy cég, aminek épp a legjövedelmezőbb üzletága a leggyengébb. És mit akar vele a Stripe?

Mit mond a gyorsjelentés?

A PayPal legjobb marzsú üzletága az, amikor a vásárló a webshop pénztárában a PayPal-gombra kattint, mert ott a cég a saját felületén, a saját felhasználójával dolgozik. Ez a szegmens 2 százalékkal nőtt, de Enrique Lores vezető csak úgy fogalmazott, hogy “stabilizálódott”, ami nem túl bíztató, vagy növekedésre okot adó nyilatkozat, miközben az Apple Pay, a Google Pay, a Shop Pay és a Klarna sorban viszi a fizetési felület részesedését…

A többi szám ennél jobb: 

• 1,38 dollár nyereség részvényenként a várt 1,28 helyett, 
• harmadik negyedév egymás után a várakozás felett, 
• 486,4 milliárd dollár átfutó fizetési forgalom, 10 százalékos növekedés.
• A legtöbbet érő lépés viszont az volt, hogy felemelték az egész évre adott saját előrejelzésüket, miközben korábban lapos évre készültek.

Lores márciusban vette át a céget, előtte hat évig a HP Inc. vezére volt, és ott hardvergyártóból csinált előfizetés-alapú vállalatot. Ugyanezt a receptet hozta ide és áprilisban három üzleti egységre szervezte a PayPalt:

• Az első a Checkout Solutions & PayPal, vagyis a “fizetőgomb” üzlete, amiről fent beszéltünk. 
• A második a Consumer Financial Services & Venmo, ahol a Venmo önálló egységet kapott azzal a kimondott céllal, hogy szélesebb fogyasztói pénzügyi platform legyen belőle. 
• A harmadik a Payment Services & Crypto, ide került a háttérben futó kereskedői feldolgozás és a kripto-üzlet. 
• Emellett májusban leépítette az állomány ötödét, mintegy 4760 embert. Erre még visszatérünk.

Érdekesség, hogy a PayPal saját gyorsjelentése szerint az a felhasználó, aki nem csak pénzt küld a Venmóval, hanem a Venmo bankkártyáját is használja, kilencszer annyi bevételt hoz a cégnek. A Venmo 2013 óta a PayPal tulajdona.

Kis hal nagy hal?

Melyik melyik? Nézzük csak: A Stripe 2025-ben kb. 1,9 billió dollár forgalmat dolgozott fel, a PayPal 1,8-at, tehát forgalomban a Stripe már nagyobb! Ami náluk kicsi, az a mérleg: nincs tőzsdei részvény, amivel fizethetnek, ezért kell melléjük befektetői partner és banki hitel.

Tehát mi kell nekik, ha forgalomban már nagyobbak? Hát, az a 439 millió felhasználó és fizetési fiók, ami a PayPal keze alatt van. Miért? Mert két olyan váltás van folyamatban, amitől ez a fiókállomány többet ér, mint amit a mai forgalma mutat.

1. Stablecoinok. Ez olyan kriptovaluta, ami nem árfolyamnyereségre való: az a célja, hogy stabilan egy dollárt érjen, ezért a kibocsátó tartalékot tart mögötte, jellemzően dollárbetétet és rövid lejáratú amerikai állampapírt. És ezek sokkal gyorsabb, gördülékenyebb fizetési folyamatot eredményeznek, mint a klasszikus kártyás fizetések (engedélyezés, kereskedő, bank, interchange…stb.). Egy stablecoin-átutalás egyetlen tranzakció egy elosztott nyilvántartásban, ami másodpercek vagy percek alatt véglegesül, és nem kell hozzá a bankközi lánc.
   
   Egy megkötés van: a be- és kiszállásnál, amikor pénzből lesz stablecoin és vissza, továbbra is bank kell. Épp ezért vásárolta meg a Stripe a Bridge nevű céget, ami idén februárban feltételes amerikai banki engedélyt kapott.

Miért érdekes ez? Tudniillik, a Stripe június 30-án egy Open USD nevű stablecoin-szövetség élére állt, és a Mastercard, a Coinbase, a BlackRock illetve maga a Visa is mellé állt, 140-nél több partnerrel, a Stripe pedig bevállalta, hogy ez lesz az alapértelmezett stablecoin a saját rendszerében. A Stripe-nak viszont nincs fogyasztói oldala, hiszen kereskedőknek ad fizetési rendszert, nem embereknek pénztárcát. A PayPalnak ez pont megvan: a PYUSD nevű saját stablecoinjuk kilenc blokkláncon fut, és 70 országban elérik vele a felhasználókat, PayPalon és Venmón keresztül. A Citi elemzői ezért írták, hogy a kettő együtt lenne az első olyan magáncég, ami a teljes láncot birtokolja: a tokenek kibocsátását és a mögöttük álló tartalék kezelését, az átutalást és a kereskedői elfogadást.

2. A másik ok pedig az, amiről januárban már írtunk: az AI-ügynökös vásárlás, amikor a Copilot vagy a ChatGPT nem linket ad, de egyből vásárolni is tudsz a felületükön bármilyen átkattintás nélkül (OpenAI végül amúgy ezt a tesztelést befejezte, annyira nem jött be). Ugyanis az a potokoll, amin ez a rendszer lehetséges bizony részben Stripe fejlesztés. Vagyis: ha az AI vásárol helyettünk, kinek a pénztárcájából fizet? Ezért kell nekik a PayPal.

A Visa nem véletlenül van ott

Most engedjetek meg egy kis kitekintést, ugyanis a VISA már története során kétszer eljátszotta, hogy egy kvázi versenytársa (rendszere) mögé beáll. 

A cégtörténetükben a legfontosabb fordulat épp az volt, hogy a 2000-es évek elején, húsz éven át tartó trösztellenes perek közepette, amikor a szabályozók már a modelljük szétszedésénél tartottak, védekeztés helyett, maguk nyitották ki a rendszert: feladták az egyesületi formát, elengedték a tagbankok kontrollját, és tőzsdére vitték a céget. Korábban, 1970-ben ugyanez történt, amikor a BankAmericard egyetlen bank termékéből bankközi hálózattá alakult. Ezekről részletesen sztoriztunk a fenti kék linkel jelölt cikkünkben.

Mindkétszer kontrollt engedtek el, és nagyobbak lettek tőle. Ahogy az egyik vezetőjük megfogalmazta: mi nem a Visa card vagyunk, hanem a Visa hálózat, mindegy, mi mozog rajta, pénz az pénz. A cégtörténet négy tanulsága közül a második pontosan ezt fogalmazta meg, hogy építs hálózatot, ne csak terméket, mert a Visa azért lett sikeres, mert másokat is beengedett a rendszerébe.

A PayPal ugyanezen a válaszúton az ellenkező irányba lépett: amikor jött a szorítás, nem kifelé nyílt, hanem befelé darabolt. Nézd meg újra a három egységet abban a sorrendben, ahogy egy vevő látja őket: az elsőben a lassuló fizetőgomb, a másodikban a fogyasztói pénztárca a Venmóval, a harmadikban a háttér-feldolgozás és a PYUSD. A cég tehát maga jelölte meg, mi az, ami kopik, és mi az, amiért érdemes fizetni. Kösz az árlistáért.

Ez az ajánlat volt a vége?

Valószínűleg nem. De az összevont cég évi kb. 3,7 billió dollár forgalmat kezelne, ami becslések szerint a globális online fizetések kétharmada, ezért a legtöbbet emlegetett engedélyezési feltétel az, hogy a PayPalnak meg kell válnia a Braintree-től. A Braintree a háttérben futó fizetési rendszerük, ezen mennek többek között az Uber és az Airbnb kártyás tranzakciói. Pont az üzletág, ami a Stripe-al versenyez.

És közben azért emelett is van verseny. Egyetlen nappal a PayPal gyorsjelentése előtt indult el Amerikában a Musk-féle X Money, 6 százalékos éves kamattal a bent hagyott pénzre, olyan betétbiztosítással, amit a PayPal és a Venmo alapból nem ad. Így most Musk épp azzal a céggel versenyez, aminek a ’90-es években ő rakta le az elődjét. A PayPal stablecoinjának állománya eközben 4 milliárd dollárról 2,7-re csökkent: az eszköz romlik, miközben az áráról alkudoznak… Meglátjuk.

Mindenesetre azt a kérdést vidd el magaddal, amit a VISA esetében beszéltünk: hálózat vagy-e vagy termék? Egy tízfős cég is lehet hálózat, ha mások az ő rendszerére építenek, ha a partnerei rosszabbul járnak nélküle, ha a folyamatuk egy darabja nála van, és nem tudják kiszedni onnan anélkül, hogy az egész működésüket át kellene alakítaniuk. Miközben egy nagy árbevételű cég is lehet puszta termék, ha bármikor kiváltható. A teszt egyszerű: ha holnap felkeresne valaki azzal, hogy megvásárolná a cégedet, mit vennének meg belőle darabban, és mit kellene kényszerűen otthagyniuk? Ha van olyan része, amit nem lehet leválasztani, mert nélküle az egész nem működik, akkor van hálózatod. Ha minden része külön beárazható, akkor termékportfóliód van.

Olvasnál még a témában?

• A Visa Asia elnöke: „Az MI nemcsak ajánlani fog, hanem vásárolni is”
• Világmárkák Cégtörténete #1: a VISA sztorija
• Engeded a vevőidnek, hogy chatbottal fizessenek? Így alakítja át az e-kereskedelmet az AI-checkout
• Az új vevőid ügynökök. AI a webshopokban és bankokban is!

Forrás:
Inc., Axios, Reuters, CoinDesk, Forbes, Tech Times

Fotó:
Envato License