Stephen Karpin szerint a mesterséges intelligencia és a stabilcoinok alapjaiban írják át a fizetési szokásainkat. S mint, ahogy a vállalat cégtörténeti cikkében is írtuk: a Visa éppen újra feltalálja önmagát (sokadszor), hogy a jövő „AI-ügynökeinek” is ők legyenek a bankkártyája.

A mesterséges intelligencia eddig leginkább okos csevegőpartnerként vagy kreatív asszisztensként volt jelen az életünkben, de a Visa szerint hamarosan a pénztárcánkat is kezelni fogja. Stephen Karpin, a Visa ázsiai és csendes-óceáni térségéért felelős elnöke a Fortune-nak adott friss interjújában vázolta fel a fizetési óriás jövőképét. A stratégia két pillérre épül: az úgynevezett „Agentic Commerce”-re (ügynök alapú kereskedelem) és a stabilcoinok gyakorlati alkalmazására.

Az Agentic Commerce

Karpin rámutatott a jelenlegi technológia egyik legnagyobb korlátjára: a chatbotok remekül ajánlanak termékeket vagy terveznek utazást, de a „fizetés” gombot még mindig nekünk kell megnyomni. A folyamat itt megakad. (Még jó! AI ügynökök már a böngésződben is, de ez miért nem jó neked (még))

A Visa víziója szerint ez hamarosan megváltozik. A vállalat olyan protokollokon dolgozik, amelyek lehetővé teszik, hogy az AI-asszisztensek önállóan, de biztonságosan bonyolítsanak le tranzakciókat a nevünkben. Ez az Agentic Commerce, amiről már a Minneren is írtunk az Y Combinator trendjei kapcsán: autonóm szoftverek, amelyek nemcsak tartalmat generálnak, hanem végre is hajtanak tevékenységeket.

Van egy kötelezettségünk a fogyasztók, a szabályozók és a partnerek felé: bármilyen rendszert is vezetünk be, annak sziklaszilárdan biztonságosnak kell lennie. A chatbotok ma még csak beszélgetnek. Holnap már ők fogják lefoglalni és kifizetni a repülőjegyünket.

– hangsúlyozta Karpin. Ennek érdekében a Visa egy új „bizalmi protokollt” fejleszt, amely hitelesíti az MI-ügynököket a kereskedőknél, hogy a kereskedő tudja: a vásárló mögött valódi fedezet és szándék áll, nem egy elszabadult bot.

Nem ez az első alkalom, hogy a Visa rendet vág a káoszban. Ahogy azt a Világmárkák Cégtörténete sorozatunk Visa részében részletesen bemutattuk, a cég alapítója, Dee Hock egy „chaordic” (káosz és rend határán lévő) szervezetet álmodott meg. Az 1950-es, 60-as években a hitelkártya-piac vadnyugat volt: bankok ezrei küldtek kéretlen kártyákat postán, óriási volt a csalás és a zűrzavar. A Visa (akkor még BankAmericard) hozta létre azt a közös nyelvet és hálózatot, ami egységesítette a rendszert. A párhuzam: akkor a bankok és a papíralapú tranzakciók káoszát kellett digitalizálniuk. Most a kriptovaluták és az AI-ügynökök digitális káoszát kell egy biztonságos, szabályozott mederbe terelniük. A Visa nem a „kártyát” akarja menteni, hanem a bizalmat a tranzakcióban.

Piaci adatok és a stabilcoinok 

• 4700% – Ennyivel ugrott meg az AI által vezérelt kiskereskedelmi aktivitás az elmúlt évben a Visa adatai szerint.
• 85% – A vásárlók ekkora része számolt be arról, hogy az MI javította a vásárlási élményt.
• A GKI kutatása szerint a magyar cégek többsége még csak „figyeli” az AI-t, de a marketingben és ügyfélszolgálaton már nálunk is zajlik a forradalom. Az „ügynökök” megjelenése lehet a következő nagy ugrás, ami a beszerzést automatizálhatja.

A beszélgetés másik központi eleme a blokklánc technológia volt. Míg a kriptovaluták piaca gyakran volatilis, Karpin szerint a stabilcoinok (olyan digitális eszközök, amelyek árfolyama például az amerikai dollárhoz van kötve) elérték azt az érettségi szintet, ahol valós gazdasági problémákat oldhatnak meg.

A Visa a napokban indította el új kísérleti programját, amely lehetővé teszi, hogy az alkotók és a gig economy (alkalmi munka) dolgozói közvetlenül a digitális tárcájukba kapják meg a kifizetéseiket stabilcoin formájában (például USDC-ben). Ez különösen a határokon átnyúló utalásoknál jelent forradalmi gyorsulást: a hagyományos bankrendszer 2-3 napos átfutása helyett másodpercek alatt érkezik meg a pénz.

Miért Ázsia a kísérleti terep?

Nem véletlen, hogy Karpin Ázsiából irányítja ezeket az innovációkat. A régió a világ legszéttöredezettebb, mégis leginnovatívabb fizetési piaca. A QR-kódos fizetések (Scan to Pay) és a „szuperapplikációk” (mint a WeChat vagy a Grab) elterjedtsége miatt az ázsiai fogyasztók sokkal nyitottabbak az új technológiákra, mint nyugati társaik.

A Visa tervei szerint az első „Agentic Commerce” kísérleti programok 2026 elején indulnak el élesben az ázsiai-csendes-óceáni térségben.

Milyen kérdéseket tehetünk fel mi magunknak? 

• Készüljünk-e az automatizált vevőkre? Ha webshopod van, hamarosan nemcsak emberek, hanem AI-k is böngészni fogják. Optimalizáltad már az oldalad strukturált adatokkal, hogy egy AI is „értse”, mit árulsz?
• A fizetés láthatatlanná válik? A trend egyértelműen abba az irányba mutat, hogy a fizetési folyamat teljesen beolvad a háttérbe (lásd Uber, vagy a jövőbeni AI vásárlások).

+1 Ne temesd a „régi” szereplőket: Sokan jósolták a Visa halálát a kripto megjelenésekor. Ehelyett ők építik meg a hidat a régi és az új világ közé. Ez egy klasszikus „adaptálódj” lecke minden cégvezetőnek.

Olvasnál még a témában?

• Munkaerőfelvételi boom a big techben: Zuckerberg vs. Steve Jobs taktikája
• Stabilitás, óvatosság, MI – ezzel foglalkoznak most a hazai cégek
• A figyelem és a fogyasztói elköteleződés újfajta mérései
• Hogyan futhat ki egy profitábilis cég is a pénzből? Cashflow és tőketervezés

Forrás:
Fortune, Minner

Fotó:
Google Gemini