A Harvard Business Review kutatásai szerint egyre erősebb a felhasználói igény arra, hogy egy alkalmazásban érjünk el többféle funkciót – a chateléstől a fizetésig. Ázsiában ezt a WeChat és más szuperappok már sikeresen valósították meg, így csökkentve az úgynevezett app-fatigue jelenséget, vagyis azt a fáradtságot, amit a sok különálló applikáció párhuzamos használata okoz. (Ja, meg persze így legalább egy helyen vannak mindenkinek az adatai… de most ez mellékes!)

Nyugaton azonban, eddig a széttöredezett piaci környezet és a bankkártyás infrastruktúra gátolta a hasonló megoldások kialakulását. Most Elon Musk próbálja átültetni az „egy app–mindent megold” modellt az X (korábbi Twitter) platformra, a Visa-val kötött együttműködés révén. 

Vajon sikerül-e adaptálni a már bevált ázsiai modellt a nyugati szabályozási és kulturális keretek között? És ha igen, mit jelent ez a szoftverfejlesztés és app-design jövőjére nézve, illetve milyen szerepet játszhat ebben a mesterséges intelligencia fejlődése?

Miért beszélünk egyáltalán “szuper appokról”?

A keleti piacokon óriási sikert futottak be a „mindent egyben” appok. Elég csak a WeChat példáját nézni: több mint 1 milliárd aktív felhasználó havonta, és egy olyan ökoszisztéma, ahol a baráti üzenetektől a közösségi posztokon át az ételrendelésig mindent elintézhetünk. Azért hívjuk őket „szuperappoknak”, mert egy alkalmazásban képesek lefedni sok-sok digitális igényt.

A HBR már 2023-ban jelezte, hogy a nyugati techóriások (Meta, Amazon, Google) is kísérleteznek a szuperapp-elemek bevezetésével. A kérdés, hogy a nyugati kultúra, a sokkal erősebb bankkártyás háttér és a szigorúbb adatvédelmi előírások mennyire engednek teret ennek. 

Ha egy app egyszerre képes kiszolgálni a felhasználói közösségi, fizetési és logisztikai igényeit, akkor az óriási adat- és ügyfélbázist is jelent. Ez alapjaiban változtatná meg a piaci erőviszonyokat, és akár új dimenziót nyitna a vállalkozásoknak is – gondoljunk csak arra, milyen egyszerűen elérhetnénk az ügyfeleket egy ilyen egybeintegrált platformon keresztül.

Ezért itt most érdekesnek is tartom megemlíteni, hogy a szuperappokkal egyidőben látunk niche platformokat is, amelyek egy adott közösségi réteget, témát szolgálnak ki, de ott bővítik funkcióikat:

• TikTok
  Egy ideig csak rövid videókról szólt, de ma már e-kereskedelmi funkciókat (TikTok Shop) és élő közvetítéseket is kínál, sőt influencer marketing platformot is. Így annak ellenére, hogy nem „mindent egyben”, mégis kényszeríti a vállalkozásokat, hogy jelen legyenek, mert itt vannak a fiatal felhasználók. (A Minner is winkwink.)

• LinkedIn
  Az üzleti közösség „kötelező” felülete lett: álláskeresés, személyes márkaépítés, szakmai kapcsolatok, csoportok, sőt már hirdetési és értékesítési funkciók is elérhetőek. Egy üzleti szereplő számára többé nem opció, hogy nincs fenn – szinte mindenki ott köt ki, ha szakmai networkingről van szó.

Látható tehát, hogy a niche, de bővülő funkciójú platformok is erős közösséget vonzanak, és ez ugyanúgy app-fatigue enyhítő hatású lehet az adott célcsoportnak. Bizonyos területeken, szakmai vagy demográfiai fókuszban ugyanis ezek az appok lényegében „szuperappnak” számítanak – mert megkerülhetetlenek. Legalábbis jelenleg.

Mitől vonzó a szuperapp-modell?

Ezek az appok nem véletlenül hódították meg Kelet-Ázsiát: egyszerre több fronton jelentenek óriási előnyt a felhasználóknak és a fejlesztőknek/üzemeltetőknek.

• Közös fizetési és adatplatform
  Sok kelet-ázsiai országban nem volt annyira erős a bankkártyás fizetési kultúra, mint mondjuk az USA-ban. Ezt a „hézagot” töltötték be a digitális pénztárcák: a WeChat Pay és az Alipay gyakorlatilag a készpénzes és kártyás fizetések alternatívájává vált.
  

Ebbe a modellbe könnyen és gyorsan tudnak beépülni különböző szolgáltatások. A közös platformnak köszönhetően minden egyes tranzakció, vásárlás, átutalás a szuper appon belül történik, így az alkalmazásnak hatalmas mennyiségű adata lesz a felhasználókról, és ebből személyre szabott ajánlatokat, hirdetéseket, extra funkciókat épít — nem csoda, hogy a nyugati szereplők (Meta, Amazon, Elon Musk X-je) is elkezdték keresni a módját, hogyan integráljanak minél több funkciót egyetlen platformra.

A felhasználók számára óriási előny, hogy nem kell öt különböző applikációban regisztrálni, belépni és frissíteni. Egy regisztrációval megkapják a közösségi élményt, a pénzküldési opciót, a szórakoztató funkciókat és az ügyintézés egyes formáit…

Ha a platformon töltött idő nő, kialakul egy erős “bezárt” ökoszisztéma-hatás

Ázsiában, főleg Kínában, a digitális szolgáltatásokra a lakosság eleve nyitottabb volt, az állami szabályozás pedig kezdetben kevésbé akadályozta az adatgyűjtést és a platformok növekedését. Ezzel szemben a nyugati országokban szigorúbbak a versenyjogi és adatvédelmi előírások (EU-ban GDPR, az USA-ban több állami szintű törvény), ami lassítja a szuper appok létrejöttét.

Miért nincs ilyenje a “hanyatló Nyugatnak”?

Mert csak az Apple App Storeban van 1,8 millió alkalmazás

Mégis, átlagosan csak 18 appot töltenek le az emberek, amelyek nagy részét nem is használják… A felmérések szerint, a letöltést követő 30. napon az iOS-appok 96,3%-a már inaktív. A felhasználók 70-80%-a szívesen váltana egy olyan platformra, ahol kevesebb belépés és kevesebb app-ugrálás kell.

Látszik, hogy más a digitális kultúránk, és nem csak az indie fejlesztők, de a nagy techcégek is több, elkülönült alkalmazásban terjeszkedtek (Facebook–Messenger, Instagram, Google–YouTube stb.), részben hogy ne kannibalizálják saját reklámbevételeiket, részben pedig a „feature-bloat”, vagyis a funkciók túlzsúfoltsága miatti felhasználói félelmeket elkerülve. Egészen mostanáig viszonylag kényelmes volt mindenkinek a több alkalmazás, de a piac átalakulóban van:

1. Egyre jobban látszik az a fájdalompont, amit a HBR is leírt: a felhasználók belefáradtak a rengeteg külön alkalmazás használatába, miközben a Big Tech vállalatok is az új bevételi forrásokat keresik a telített piacon… 
2. Illetve, még ezekben az erősen kártyaorientált országokban is rohamosan nő az igény a gyors és kényelmes mobiltranzakciókra, például a peer-to-peer (P2P) pénzküldési szolgáltatásokra (lsd. itthon: függetlenedés a “gonosz magyar bankoktól” és a Revolut/Wise elterjedése).

Mindeközben, tehát nem alaptalan, hogy Elon Musk – régóta dédelgetett víziójára támaszkodva – a megvásárolt X-et máris a mindent egyben modell felé fordítja: nemrég bejelentett partnersége a Visa-val jelentheti az első lépést egy nyugati „szuperapp” felé. Az „X Money Account” funkció egy digitális pénztárcát és valós idejű pénzküldést ígér egyenesen a régi-Twitter platformjába integrálva.

• Miért érdekes ez?
  Musk már a ’90-es években is álmodott egy univerzális online pénzügyi platformról, ami végül a PayPal elődjévé vált. Most, hogy megvan az X, az irdatlan mennyiségű közösségi adat és a Visa-partnerség, minden adott lehet egy szuperapp építéséhez: ha sikerül, a nyugati piac egyik legnagyobb „összekapcsolt” digitális platformja jöhet létre.

Ha tényleg összehozza az X-en belül a közösségi média + fizetés + e-kereskedelem hármast, az hihetetlenül nagy felhasználói tömeget vonzhat be. Vállalkozóként érdemes lesz figyelni, mikor és hogyan lehet integrálódni az X-ökoszisztémába!

Merre tart a világ?

Valószínűleg még több integrált funkciót fogunk látunk a nyugati appoknál, de egy valódi, ázsiai értelemben vett totális szuperapp (ahol a felhasználók mindent egy helyen intéznek) még messze van, akkor is ha Elon Musk X-je betartja az ígéretét, és a Visa közreműködésével tényleg egyszerű fizetési megoldásokat épít a közösségi funkciók mellé.

Mindenesetre, amellett sem mehetünk el, hogy a mesterséges intelligencia megjelenése felgyorsíthatja a „szuperapp-jelenséget”. Az, hogy végül egyetlen „mega-platform” lesz-e, vagy több moduláris ökoszisztéma verseng, még kérdéses.

Gondolj bele: ha az app mesterséges intelligencia segítségével valós időben felismeri a szándékodat (pl. riportkészítés, megrendelés, emlékeztető beállítása), és magától összedobja a szükséges modulokat (jegyzet, naptár, grafikon-generáló). Nem kell 6 külön alkalmazást váltogatnod – erről írtunk pont a Notion-ös cikkünkben is! Az AI integrációjával sok fejlesztő cégnek (akár KKV-knak is) megnyílhat az út, hogy moduláris, on-demand megoldásokat adjon.

És neked mi a stratégiád? Gondolkodj el azon, hogy vállalkozásod vagy szolgáltatásod hogyan tud bekapcsolódni egy ilyen ökoszisztémába – ha a felhasználók mind inkább ott vannak, a lehetőség is ott lesz. A TikTok és a LinkedIn is megmutatta, hogy egy erős és elkötelezett közösségre építő platform ugyanúgy kulcs lehet a sikerhez. Ilyen fókuszált, de bővülő funkciójú szolgáltatások is megoldják a felhasználók gondjait – csak éppen egy adott közegben. Az a lényeg, hogy ott legyél, ahol a közönséged van!

Olvasnál még a témában?

• Applikáció fejlesztés: Tippek és trükkök a Webinit szakértőjétől
• Hogyan segítheti egy applikáció a céged növekedését, célok elérését?
• Saját AI megoldást, appot készítünk 1. rész. Üzleti célra + app is lehet belőle
• Neked AI kell vagy kódra épülő üzleti megoldás? – AI hotel példája alapján

Források:
Inc.com, Forbes.com, FastCompany, TechCrunch, Harvard Business Review

Fotó:
Envato License