A bankkártyabirodalom, ami majdnem kudarc lett – aztán meghódította a világot.
A Visa logójával ellátott kártyát ma már minden második ember pénztárcájában megtalálod. De tudtad, hogy a világ egyik legsikeresebb fintech cége egy gigantikus kudarcba fulladt kísérletként indult 1958-ban?
És mégis: mára több mint 4,5 milliárd aktív Visa kártya van forgalomban, évente 280 milliárd tranzakció fut át a rendszerén – másodpercenként 8000 (!) fizetés történik vele globálisan. Ebben a cikkben végigmegyünk a Visa sztoriján, a tanulságain, és megnézzük, mit jelent ez nekünk, vállalkozóknak.
Hogyan indult a világ legismertebb kártyája?
1958-ban a Bank of America merészet húzott. 65 ezer embernek postáztak ki bankkártyát – kéretlenül. Nem volt app. Nem volt digitális onboarding. Csak egy papír (!) kártya, 300 dolláros hitelkerettel.
Joseph P. Williams ötlete volt az egész, aki a belső „ügyfélkutató” csapatának vezetőjeként meggyőzte a bankot a tömeges kártyakibocsátás értelméről. De gyorsan jött a pofon: a tartozások 22%-át nem fizették vissza, a sajtó felkapta, a csalások miatt botrány robbant ki, a bank 20 millió dollárt bukott – Williams pedig lemondott.
#Tudtad? A papíralapú kártyákat eredetileg nem védték a visszaélésektől – a csalásokat a vásárlóknak kellett volna lenyelniük. Ez verte ki a biztosítékot a közvéleménynél. Megvan Leonardo DiCaprio ‘Kapj el, ha tudsz?’ c. filmje? Na, az pont ekkor játszódik.
Na, de. Azért nem temették el a projektet! Nyílt levélben kértek bocsánatot több millió kaliforniai ügyféltől, szigorították a pénzügyi ellenőrzést, és pár éven belül (1961-ben) már nyereséget hozott a BankAmericard. Ez a szellemiség végigkísérte a cég fejlődését: ha hibáztak, nem megmagyarázták – hanem tanultak belőle!
Jön 1966! – a torta megosztása
A siker hírére más bankok sem ültek ölbe tett kézzel. 1966-ban több amerikai bank összefogásával létrejött az Interbank Card Association, és elindították a Master Charge nevű kártyát – ez lett később a Mastercard. A Bank of America, mivel maga nem terjeszkedhetett Kalifornián kívül (akkori törvények tiltották az államok közti bankterjeszkedést), inkább szövetségeket kötött:
- licencelni kezdte a BankAmericard rendszert más bankoknak országszerte
Ahelyett, hogy a Bank of America egyedül próbálta volna lefedni az egész országot, megosztotta a tortát – cserébe az ő hálózatát használta mindenki, és együtt nőttek nagyra!!
1968-70 – a VISA születése
Nem fogunk mindenen részletesen átmenni, de azért ezt egy fontos pontnak láttam megemlíteni, mert a klasszikus modellváltásról (és későbbi névváltásról), illetve szervezetfejlesztésről van szó! Ugyanis a licencelt hálózat terjedésével új kihívások jöttek: hogyan osztozzanak a bankok a díjakon, ki szabályozza a rendszert?
Egy kis washingtoni bank menedzsere, Dee Hock felismerte, hogy a BankAmericard rendszer túl kaotikus: nem volt egységes szabályozás, díjmegosztás, koordináció – ami mind gondokat okozott, mikor már nem csak a Bank of America adta a kártyát. Hock összeszervezett egy bankokból álló bizottságot, és rávette a Bank of America-t, hogy mondjon le az irányításról a kártyaprogram felett.
Így 1970-ben létrejött a National BankAmericard Inc. (NBI), egy bankközi konzorcium Hock vezetésével – gyakorlatilag a Visa jogelődje. Ez azért óriási fordulat: mert innentől nem egy bank terméke, hanem közös tulajdonú hálózat lett a BankAmericard. Hock az NBI első CEO-ja lett, és lefektették a modern kártyarendszer alapjait.
#Tudtad? A „Visa” név is Dee Hock ötlete volt. Azért választotta, mert minden nyelven könnyen kiejthető, és az utazás, világpolgárság érzését sugallja. Ezt 1976-ban vezették be.
Röviden a 2000-es évekig
- 1973 – A VisaNet elődje és a digitális fizetés kezdete: Az NBI elindította az első elektronikus tranzakciófeldolgozó rendszert. Bevezették a kommunikációs protokollt, amely lehetővé tette a valós idejű engedélyezést – gyakorlatilag megszületett a VisaNet elődje, a világ első elektronikus fizetési hálózata.
- 1975 – Megjelenik a bankkártya (debit card): Bár a Visa nevét a hitelkártyákról ismerjük, ez a lépés újabb évtizedekre biztos bevételi forrást adott: a betéti kártyák mára túlszárnyalják a hitelkártyákat sok piacon. A Visa tehát időben diverzifikált: nem csak hitel, de betéti fizetésekben is kulcsszereplővé vált.
- 1980-as évek – Globális terjeszkedés és ATM hálózat: A Visa a következő évtizedekben robbanásszerűen terjeszkedett és meghatározó nemzetközi szereplő lett. 1983-ban elindították a Visa ATM-hálózatát, 1986-ban felvásárolták a Plus ATM-hálózatot, ezzel megduplázva az ATM-ek számát (33 000 fölé növelve világszerte). Emellett bővült a termékpaletta: megjelent a Visa Electron mint elektronikus (olcsóbb) betéti kártya, és számos új szolgáltatás (pl. kártyabiztosítások, kedvezményprogramok). Magyarországon például az első Visa kártyák a ’90-es évek elején jelentek meg a bankok kínálatában.
Most jön a lényeg – Minner Előny előfizetőknek
A fenti idővonalban végigmentünk a Visa sztorijának fő állomásain. De igazán izgalmas dolgok csak most következnek:
- Mi volt az a döntés, ami megmentette a Visát a teljes szabályozói szétszedéstől?
- Hogyan élte túl a cég a 2008-as pénzügyi válságot – és miért pont előtte ment tőzsdére?
- Milyen díjstruktúrával tarol a Visa, és miért fizetnek neki a bankok milliókat?
- Mekkora pénzügyi erőgépezet lett belőle mára – és milyen tanulságokat viszünk ebből haza magyar vállalkozóként?
Ezekre a kérdésekre a Minner Előny előfizetéses szakaszban válaszolunk. Ha érdekel, hogyan lett a Visa a világ egyik legjobban működő üzleti modellje, és te is szeretnél ilyen szemlélettel építeni – csatlakozz:
Oldd fel a cikket és szerezz előnyt a piacodon!
A Minner Előny előfizetéssel még szakmaibb, gyakorlatiasabb, részletesebb üzleti tartalmak várnak rád. Csatlakozz a prémium tagsághoz, a Minner Előnyhöz azonnali, korlátlan hozzáférésért. A tagság díja: 6900 Ft/hó
Már tag vagy? Jelentkezz be az olvasáshoz! (Itt a FB, Google login is)
