Az autók mozgásban vannak, lehetne rajtuk reklám!? Sőt mondhatni ingyen autófinanszírozás is lehetne, vagy mellékes az embereknek. Ezzel a felütéssel indult el az IL Ferro vállalkozás. A kezdeti sikerek után végül 8 év börtönbüntetéssel, 428 millió forint vagyonelkobzással zárult még 2016-ban az IL Ferro üzleti sztorija. Van itt minden. Olyan ötlet, ami lehet neked is eszedbe jutott volna, egy kis ponzi séma, 10557 ügyfél (!!!)
A Minner új kudarc cikksorozatát olvasod. Szeretnénk bemutatni olyan kudarcokat, bukásokat, amelyekből üzletileg tanulhatunk is. Mert bizony több bukott projekt van, mint sikeres és mégis az utóbbit emeljük ki. Milyen baklövéseket kerüljünk el, hogy lehetett volna jobban csinálni? Üzleti szituációk, sztorik kudarcokra építve!
IL Ferro vállalkozás bemutatása
Az IL Ferro jogelődje kovácsoltvas és egyéb fémtermékeket árult, továbbá lakatosüzemként működött, ezt vette meg L. Róbert és V. László. Egy múlttal, árbevétellel rendelkezdő Kft mindig előnyösebb lehet partnerek meggyőzésére, valószínűleg ezért is kellett nekik, és persze a név miatt is. 2005-öt írunk ekkor és rá egy évre 2006 szeptemberére már több ezer ügyféllel rendelkezett az IL Ferro.
Működése, piaca, az ötlet:
Külföldön akkor már népszerű üzleti modellt hoztak be Magyarországra. Reklámmal felmatricázott autók, ahol a közvetítő (IL Ferro) szervezi az autókra a reklámot, az autótulajdonosok pedig havi fix összeget kap a reklámok után.
(Az autók többségén végül csak az Il Ferro logója, elérhetősége szerepelt).
Az ajánlat a következő volt (2006-ban a bruttó átlagkereset 166 600 Ft volt, 2025-ben ez 668 000 Ft):
- maximum 5 éves autó
- napi átlagos 40 km -t kellett menni az autótulajdonosnak munkanaponként (arányában levonták az összeget, ha ez nem teljesült) – kilométer óra állását rögzítették, figyelték
- 2 éves szerződés kötés esetén 180 000 Ft-ot fizetett az autótulajdonos, 5 éves szerződés esetén 333 000 Ft-ot – Ez az ügyintézés díja, matricázás egy részét fedezte.
- 50 000 forintot kapott az autós minden hónapban a szerződést megkötését követően.
- A reklámozóknak szánt ajánlatról sehol semmi információ, sem a korábbi weboldalon, sem korábbi média oldalakon.
2007. januárjától „ingyen autót” hirdetett az IL Ferro.
40 000 forint havi törlesztő részletig az IL Ferro állta az új autó árát, napi 30 km (munkanapokon) levezetése mellett, ebben az esetben természetesen nem kapott mást a szerződött partner.
Reklámozók, szponzorok:
Még gyűjtöm a szponzorokat, de nem a nagy márkák játéktere volt ez: Hekusmagazin, Lóerő.hu, Penthouse Magazin, Pesti Est, Erotika show (érdekes lehetett az autókon), Rojik Italnagyker – ilyen szponzorok voltak. A reklámszakmába nem tudtak betörni.
Marketing:
Itt megjegyzem a cég valóban óriási léptékekkel haladt az ügyfélkor, „reklámfelületek” megszerzésében.
- Helyi kirendeltségeket nyitottak: Kaposvár, Szombathely, Veszprém, Debrecen, Szolnok, Budapest több pontján
- Helyi lapokban, országos terjesztésű újságokban hirdették a lehetőséget.
- Sportmérkőzéseket, sport csapatokat szponzoráltak
- A hirdetések autótulajdonosoknak és nem a leendő reklámozóknak szóltak.
Egy év sem telt el, de már 10 000 ember volt ügyfelük?!
Hol is hasalt el az IL Ferro?
Így feldolgozva a történetüket, erős a gyanúm, hogy itt konkrétan a csaláson is volt a fő hangsúly. Bár nem értem, nem sejtették, hogy le fognak bukni, 10 000 ügyfél, több milliárd forint árbevétel és még sorolhatnám.
Óriási pénz ömlött be csak abból, hogy jöttek az új csatlakozók, akik értelemszerűen hónapról-hónapra egyre többen lettek.
10000 csatlakozó esetében, ha csak mindenki a 180 000-es 2 éves szerződést választotta, 1 milliárd 880 millió forintnyi összeg folyt be, és persze azért voltak reklámozók is, de a bevétel nagy részét ez tette ki. Mindezt rövid, alig egy éves időtávon belül!!!
Mondhatjuk azt is, hogy lelkes (mohóbb) autótulajdonosból volt több, a reklámozók viszont nem kapkodtak a lehetőségért.
Klasszikus tyúk vagy a tojás problémája – Melyik legyen előbb a reklámozó vagy az autótulajdonos?
A tyúk vagy a tojás problémája akkor lép fel, amikor egy több szereplős platformot üzemeltetünk. Mondhatni az egyik szereplő nem lép, amíg a másikból nincs elég. Egy apróhirdetés portál beindítása ezért nehéz, vagy egy álláskereső portál. Amíg nincsenek állások nem töltöd fel a CV-d, amíg nincs elég álláskereső az oldalon nem tölti fel a cég az állásajánlatát.
Nos itt az autósokat nem érdekelte, hogy nincs még reklámozó, hiszen nem függtek tőle az ajánlat szerint, az IL Ferro fizetett neki havi 50 000 forintot (szerződés kötési díj megfizetése után).
Ott kezdődtek a bajok, hogy a komolyabb reklámozók, reklámügynökségek egyszerűen nem érdeklődtek az autómatricás reklám iránt.
Átnézve a tevékenységüket, a weboldalon sem volt kiemelt helyen a reklámozási lehetőség bemutatása. Anno bár fiatal voltam, de követtem az IL Ferro tevékenységét és valóban a kommunikáció 90%-a az új autó tulajdonosok toborzásáról szólt.
Kőműves, hegesztő, ma két jól prosperáló szakma, nos az alapítók tudása, végzettsége itt merült ki és beléptek a reklámszakmába úgy, hogy nem volt a csapatban olyan, aki értsen ehhez a piachoz, nem voltak ilyen irányú kapcsolataik, üzleti modelljükből egyszerűen hiányzott ez a láb. Vagy mohók voltak, vagy nem is akarták a reklámozókat bevonni?
Halkan jegyzem meg, hogy havonta több mint 1500 (!!!) szerződést kötöttek, vagyis napi 75-öt, ha csak a hétköznapokat számoljuk.
10 000-es autóflottán lehetett volna reklámja márkáknak, akik száguldoznak mindenfelé. Akár még be is jöhetett volna, az autók darabszáma megvolt ahhoz, hogy a reklámozókat kiszolgálják. Egy pletyka szerint, ha nem kezdenek el írni a cégről a médiában (figyelmeztetve az embereket), akkor egy nagy bank éppen le akart foglalni több ezer autót. Kétlem, hogy ez megmentette volna a céget.
Egy másik piaci szereplő, a Hírautó is szintén ezzel foglalkozott és a tulajdonosi kör között egyértelmű kapcsolat volt. Ők 2007 januárjáig 1000 felmatricázott autóig jutottak. Náluk voltak komolyabb reklámozók is, mint a HBO, Viasat.
A bírósági ügy:
2006 augusztusától 2007 február végéig működött aktívan a vállalkozás, amikor is a rendőrség szólt közbe, miután már több hónapja nem tudott fizetni a cég (több feljelentés is született). Alig 1 év alatt több mint 1 milliárd forint volt a kár és alig 87,5 millió forint került elő, 10 557 szerződésük volt. Hűtlen kezelés, sikkasztás, csalás szerepel az IL FERRO Kft-t üzemeltető L. Róbert bűnlajstromán, amiért a Fővárosi Törvényszék 8 év szabadságvesztésre ítélte, a további hat vádlottból kettőt felmentett a bíróság. A többieket másfél és négy év közötti szabadságvesztésre ítélte és a másodrendű terhelttel szemben is vagyonelkobzást alkalmazott.
Amiért az IL Ferro bíróság elé került, a Bónusz Brigád nem? Amikor a sztorit olvastam, akkor eszembe jutott a BónuszBrigád botránya, amikor is a jutalékot nem fizette ki a cég, nem kezelte külön. lényegében sajátjaként használta és elköltötte. A cég csődvédelmet kért, elhúzták az ügyet és ma is működik a BónuszBrigád (bár nem ugyanazzal a fénnyel), de károsultak tömegével voltak szintén – lásd itt egy Minner cikkben. Apró megjegyzés, a Meglepkék ma nem lenne akkora, ha akkor nincs a BónuszBrigád ügy.
Működik ez az üzleti modell? Igen!
Sok vállalkozó fantáziáját megmozgatja ez a vállalkozást, mert egyik oldalról az embereknek plusz bevétel, egy kis mellékes, a cégek részéről is lehet kreatív reklám az autókon. A feliratokat, ábrákat az ember meg-meg nézi az autókon. Még 2016-ban írtam a Minneren a Wrapify cégről. Addigra már egy évtized alatt cégek tucatja bukott bele ebbe az üzleti modellbe.
Az amerikai startup tehát átvészelte az első 9 évét, elmúlt hónapokban is aktív volt a közösségi médiában. A kulcs a működésükben ahogy látom a nagy márkákkal való kollaboráció, az eseményekre vezényelt autók, applikáció. A fő USP, hogy mérföldenként fizet a reklámozó, sőt ha dugóban ülsz akkor még többet is, vagy például forgalmasabb zónákban. A szponzorok valószínűleg ezt igényelték, jogosan.
Lásd: Wrapify
Jelenleg 400 000 autóssal állnak / álltak szerződésben, éves bevételük valahol 2,2 millió dollár lehet, vagyis 761 millió Ft. Az IL Ferro rövid időn belül jobban odacsapott a forgalomnak… mondjuk nem is működött és a belépők díjából tartotta fent magát, ők pedig szponzorokból.
Kapcsolódó cikkek:
- Labubu-szörnyek, Birkin-táskák, plüssökből milliárdok
- Mi történik, ha nem félsz túltolni egy reklámot? Jet2 esettanulmány
- Magasabb ár=Magasabb minőség? A Chivas Regal legendája
- Világmárkák Cégtörténete #2: a Nespresso sztorija
Forrás: HVG, Privátbankár
