A belépő szintű munkaerő válsága: Hiányzó készségek és kihívások

Dátum

Megosztás

A belépő szintű munkaerő válsága jelentős kihívássá vált a munkáltatók számára. A munkavállalókkal kapcsolatos elvárások drasztikusan megváltoztak az elmúlt években, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy a munkahelyi felkészültségükkel kapcsolatos hiányosságok komoly gondokat okoznak. 

Egy friss kutatás szerint a fiatal munkavállalók mindössze 48%-a tekinthető felkészültnek a munkahelyi feladataira, és a vezetők csupán 12%-a elégedett az új dolgozók teljesítményével. Továbbá, tízből hat Z generációs frissdiplomás már az első hónapokban elveszíti állását, mert nem tud megfelelni a munkahelyi elvárásoknak. Ez a tendencia nemcsak a munkáltatók számára jelent kihívást, hanem a fiatalok karrierjének kezdetét is megnehezíti.

Motivációs problémák és hiányzó kezdeményezőkészség

Miért történik ez?

A Z generációval kapcsolatban az egyik leggyakrabban felmerülő panasz a motiváció hiánya és a passzív hozzáállás. Sok fiatal munkavállaló nem mutat kellő érdeklődést a munka iránt, és nem kezdeményez önállóan feladatokat vagy megoldásokat. A vizsgált kutatásban szereplő vezetők 27%-a mondta azt, hogy ma már nem venne fel belépő szintű dolgozókat. Ennek több oka is lehet:

  • Elvárások és valóság közötti szakadék: A Zések gyakran magas elvárásokkal érkeznek a munkaerőpiacra, de a valóság nem mindig felel meg ezeknek. Egy-egy ilyen “reality-check” hirtelen csalódottsághoz és motivációvesztéshez vezethet.
  • Azonnali siker iránti vágy: A digitális korban felnőtt generáció hozzászokott az azonnali eredményekhez és visszajelzésekhez. A munkahelyeken azonban a sikerek gyakran hosszabb távú erőfeszítések eredményei, ami frusztrációt okozhat.

Soft skillek szerepe és azok hiánya

Az együttműködési készség, a hatékony kommunikáció és az alkalmazkodás képességének hiánya mind a munkáltatók, mind a munkavállalók szerint az egyik legnagyobb akadály. A HR Portál szerint, például kevesebb, mint a fiatalok 20%-a felelt meg az előzetes elvárásoknak​.

  • Manapság már sokan a digitális kommunikációhoz szoktak, ami a személyes interakciókban nehézségeket okozhat. A félreértések és a nem megfelelő kommunikáció hátráltathatja a személyes kapcsolatok kialakulását, így a csapatmunkát is.
  • A gyorsan változó munkahelyi környezetben való alkalmazkodás kihívást jelenthet azoknak, akik nem rendelkeznek megfelelő rugalmassággal és nyitottsággal.

A munkaerőpiac gyors változásai miatt ma már nem elegendő csupán a szakmai tudás. A munkáltatók egyre inkább az olyan készségeket értékelik, mint az együttműködés, a kreativitás és az alkalmazkodóképesség.

  • A csapatmunka hatékonysága nagyban függ attól, hogy a tagok mennyire képesek együtt dolgozni és megosztani az ötleteiket. A digitalizáció korában való szocializálódás nem éppen ezt az erényét fejlesztette korunknak – vagyis nem úgy, ahogy azt valóban elvárná a jelenlegi munkaerőpiac nagy része… A munkáltatók csupán 36,4%-a szerint erősek ebben a dolgozók!
  • A gyorsan változó technológiák és piaci feltételek mellett fontos, hogy a munkavállalók rugalmasan tudjanak reagálni az új kihívásokra. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy szót értsünk munkatársainkkal, főnökeinkkel, a cég kultúrával – viszont amíg vannak alternatív lehetőségek (“el lehet innen menni”), kevesen választják a beilleszkedést.  

Miért fontos a soft skillek fejlesztése? Az élethosszig tartó tanulás, a technológiai fejlődés és a változásokhoz való alkalmazkodás alapvető elvárásokká váltak a modern munkahelyeken. Mindenkinek kell a modern “survivor instinct”, a multis hierarchikus rendszerek igazi “dzsungelek”.

Fiatalság, bolondság, felkészületlenség

Oké, a Z generációval kapcsolatban számos negatív sztereotípia alakult ki, például hogy lusták vagy önzők. Nem csoda, hogy az amerikai HR vezetők 16%-a vonakodik frissdiplomásokat felvenni, és 14%-uk egyáltalán nem tervezi ezt a jövőben. Ezek a sztereotípiák azonban gyakran elfedik a valódi problémákat, amelyek mélyebb, strukturális okokra vezethetők vissza.

  • Sok fiatal nem kapott megfelelő útmutatást arról, hogyan viselkedjen a munkahelyen – ezt nem tanítják az iskolában. Ez pedig magában foglalja az időbeosztás, a szakmai kommunikáció és az etikus magatartás alapelveit.

Az iskolák és egyetemek nem mindig készítik fel a diákokat a munka világára, különösen a soft skillek terén. Aki nem talpraesett, nem fog tudni érvényesülni… és akkor a szülőket még elő sem vettük.

Annak érdekében, hogy sikeresen beilleszkedjenek a munkahelyi környezetbe és megfeleljenek az elvárásoknak, a fiataloknak aktívan kell dolgozniuk a készségeik fejlesztésén.

A készséghiány áthidalásában mind a munkáltatóknak, mind a munkavállalóknak aktív szerepet kell vállalniuk

Mit tehetnek a munkáltatók? 

Ha kifejezetten csak a GenZ-ről beszélünk, akkor ajánlom az erre fókuszáló részletes cikkünket is → Így dolgozz sikeresen a Z generációval!

De, lehet, hogy érdemes többet fektetni a munkavállalóinkba: a HR Portál adatai alapján a képzéseken résztvevők 30%-kal nagyobb eséllyel maradnak hosszú távon a cégnél​. És mégis 10-ből 8 munkáltató nem támogatja a belső vagy külső képzéseket…

Pedig vannak opciók:

  1. Tréningprogramok indítása
  2. Mentorálás és visszajelzési kultúra fejlesztése
  3. Értékvezérelt onboarding kialakítása

Példa A Szerencsejáték Zrt. gyakorlata: ahol kiemelten fókuszálnak a reziliencia és a változáskezelés fejlesztésére. A vállalat speciális tréningeket és programokat kínál alkalmazottainak, amelyek célja, hogy hatékonyabban tudjanak reagálni a gyors változásokra. Ez nemcsak a cég versenyképességét növeli, hanem hozzájárul a munkavállalók személyes fejlődéséhez és elégedettségéhez is.

Jövőkép

A belépő szintű munkaerő fejlesztése összetett feladat, amely közös erőfeszítést igényel a munkáltatók, a munkavállalók és az oktatási intézmények részéről.

  • A cégeknek be kell fektetniük az emberi erőforrások fejlesztésébe, és olyan környezetet kell teremteniük, amely támogatja a tanulást és a fejlődést.
  • Proaktívnak kell lennünk saját fejlődésünkben. Az önismeret, a tanulási hajlandóság és a rugalmasság elengedhetetlenek a sikeres karrierhez.
  • A gyakorlati tapasztalatok és a vállalati együttműködések segíthetnek abban, hogy a diákok jobban megértsék a munkahelyi elvárásokat.

A belépő szintű munkavállalók válsága nem egyéni szocprobléma, a soft skillek hiánya és a motivációs problémák összetett kérdések, amelyek megoldása közös erőfeszítést igényel. Csak így biztosítható, hogy a Z generáció és a jövő munkavállalói sikeresen lépést tartsanak a folyamatosan változó munkaerőpiacon.

Hogyan válaszd ki a legalkalmasabb új belépőt? Ahhoz, hogy sikeresen azonosítsd, ki rendelkezik a szükséges kommunikációs és alkalmazkodóképességi készségekkel, érdemes strukturált interjúkat és próbafeladatokat alkalmazni, amelyek során felmérhető a jelölt hozzáállása és rugalmassága.

Ha szeretnéd mindezt tudatosan és hatékonyan végrehajtani, ajánljuk figyelmedbe a Minner Előny letölthető útmutatóját, amely segít a toborzás és kiválasztás minden lépésében – az álláshirdetés megírásától az interjútechnikák alkalmazásáig. Ebben az útmutatóban részletes tippeket találsz arról, hogyan hozd ki a legtöbbet a felvételi folyamatból, és hogyan találd meg a legalkalmasabb új munkatársat.

Kertvéllesy András
Kertvéllesy András
Négy ország felsőoktatási intézményeiben, három nyelven tanultam írni és olvasni. Hiszem, hogy a világ megismerésére az egyik legjobb módszer a színháztörténet és az önreflexió. Analitikus típus vagyok: szeretek többet gondolkozni, mint amennyi időbe kerül azt elmondani – remélem, hogy a Minneren, pont emiatt kerültök majd előnybe.