El tudnál menni a …? / Figyelj, egy csomagot át tudnál venni a futártól…? / Elhoznád nekem a …..? / És akkor most te mit is dolgozol?…?
A következő képzelt történetben, melynek részei időnként a valóságban is megtörténnek egy szabadúszó megpróbáltatásait mutatom be.

A képzelt történet egy chatbeszélgetéssel indul.

– Szia! Mi újság?
– Hali. Semmi különös, épp videót vágok. Nálad?
– Minden oké. Figyu, lenne egy óriási kérésem, ha nem gond.
– Mondjad csak, aztán meglátom, hogy gond e. 😊
– Holnap délelőtt el tudnál menni két színházjegyért? Online nem lehet megvenni, a legjobb helyeket meg már délelőtt elkapkodjak és tudod, én munkaidőben nem tudok elmenni az irodából.
– Végül is el tudok, bár én is dolgozom.
– Persze, igen, tudom, de te otthonról dolgozol, és könnyen szabaddá tudod tenni magad.
– Hát, mondhatjuk… Hova kellene menni, és hánykor?
– Jó lenne, ha reggel 9-re odaérnél. Madách Színház. LILIOMFI-ra kellene a két jegy, március – április havi időpont, első sorok valamelyikében, középen.
– Rendben.
– Fu, köszi.
– Oké.
– ….
– ….
– [Másnap 11:00] Figyelj, már két órája állok sorba, mondhattad volna, hogy ennyit kell várni. Határidős munkám van, délutánra még lett volna egy-két dolog, amit meg akartam csinálni. 2-re el kell küldenem egy árajánalot az egyik leendő ügyfelemnek.
– Bocsi, meghálálom. 🙁
– Jó persze, de nem így számoltam a munkával
– Ha megszerezted a jegyeket, be tudsz ülni a színház közelében lévő Starbucksba és gyors meg tudod írni az ajánlatot. Már úgyis többször láttam, hogy onnan posztolsz. A kávédat én állom.
– Igen, de nem csak kávézni járok oda, dolgozok közben.
– Tudom-tudom. múltkor mondtad, hogy mennyi időt spórolsz, produktivitás meg minden.

[fél óra múlva]
– Na sorra kerültél?
– Igen, jegyek beszerezve.
– Szuper, figyelj holnapután 11-kor át tudnám venni, lesz egy szabad órám.
– Az nem jó nekem, éppen kondiba megyek.
– Napközben? Ja tényleg, ráérsz. 😊
– Nem ráérek, hanem akkor kevesen vannak és úgy osztom be az időmet.
– Oké-oké. Akkor este 18:00? West End?
– Rendben.
.
.
.
[élő találkozó]
– Még egyszer köszi, hogy elmentél, itt egy kis apróság. [Egy üveg bor.]
– Köszi, nincs mit, de nem mondom, hogy máskor is. Most már el tudom képzelni, milyen lehet hivatásos sorbanállónak lenni, mint mondjuk régen az új iPhone megjelenésénél, vagy egy limitált sneaker cipő piacra dobásakor.
– Ha-ha-ha.
– Vannak, akik tényleg hivatásosan ezt csinálják, mármint hivatásos sorbanállók. A sneaker cipőkért sorbanállók rengeteget keresnek ezzel. Akár óránként 30-100 000.- Ft-ot is.
– Azta, hát a színházjegy azért nem ért ennyit.
–  🙂 hát nem
– És sikerült a munkát megoldani határidőre?
– Igen, végül eljutottam a Starbucksba, az volt a leggyorsabb, szerencsére laptop is volt nálam.
– Bocsi még egyszer, tényleg meghálálom később.
– Semmi gond. Képzeld közben beszélgettem egy vállalkozóval, mögöttem állt. Tudod, mikor türelmetlenek az emberek, vagy sorban állnak hamar megvan a közös nevező. Szóval még kapcsolatot is építettem közben.
– Na látod! Akkor még meg is érte, elmenned!
– Aha, meg…

Mi ez a sztori? Mi ez az egész?

Egy új dolgot indítok el a Minneren. A lényege, hogy ilyen beszélgetéseken keresztül juttatok el információkat felétek. Például itt a szabadúszóságról volt szó, hogy a legtöbb ember azt hiszi, hogy valójában egész nap ráérnek, nem csinálnak semmit…, illetve a beszélgetésben próbálok néha más infókat el elhinteni. Például, hogy nézz rá a limitált kiadású sneaker cipő piacra.
Meglátjuk mi lesz belőle, természetesen még bele kell jönnöm, hogy poénok is legyenek bent. (A chatbeszélgetésben direkt szabadabb a beszéd. Imitálva, hogy nem figyelünk oda akkor a szabályokra.)
+ információ: A tartalom megírásában Mr. Bean trükkjét használtam: Tanultam valamit Mr. Beantől, amit az üzleti életben kamatoztathatok, de nem a humort, hanem…

Fotó: Engin_Akyurt

Iratkozz fel a Minner hírlevélre! Feliratkozás! Minden hétfőn 5 üzleti, gazdasági hír összefoglalóját kapod meg emailben (nem csak a Minner a forrás, hanem Index, HVG, G7/24...). Kattints ide a feliratkozáshoz!