Ha megkérdezel egy átlagos cégvezetőt, hogy használ-e AI-t a vállalkozásában, nagy eséllyel azt válaszolja: „még nem, de figyeljük.” Ha viszont kicsit jobban az emberek körmére néznénk, akkor kiderülne, hogy a marketinges már ChatGPT-ben ír posztokat, a HR-es AI-val készít onboarding anyagokat, a sales meg áremelés előtt promptot próbálgat, hogy hogy hangozna jobban.

Magyarán: sokszor már ott van az AI, csak nem tudunk róla, nem hivatalosan.

Pont ezért izgalmas a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss felmérése, ami bár csak 1000 fős reprezentatív eredményeken alapszik, rávilágít, ki, milyen rendszerességgel, milyen céllal használja a mesterséges intelligenciát Magyarországon: nemcsak magánéletben, hanem a munkahelyeken is. És azt is megmutatták, hogy ki az, aki tart tőle.

A kutatást teljes egészében közöljük, de azért szokásunkhoz híven fűzünk hozzá pár kommentet, amely az eddigi cikkeinkre és saját kutatásainkra, AI használati tapasztalatainkra épül ebben szektorban.

A felmérés eredményei

A GKI júliusban 1000 fős reprezentatív mintán kutatást végzett a lakosság körében a mesterséges intelligencia (AI) elterjedtségéről. Kik és mire használják az AI-t? Mennyire elterjedt a magyar munkahelyeken? Ezekre a kérdésekre keressük a választ.

A megkérdezettek közel fele soha nem használja az AI-t munkájához, tanulmányaihoz, és további 17% csak nagyon ritkán tesz így. Ugyanakkor 8% gyakran, 9% nagyon gyakran dolgozik vele. Az otthoni alkalmazást tekintve némileg kedvezőbbek a tapasztalatok: 64% használta már magáncélra az AI-t (ennek egyharmada, tehát össszesen 20% gyakran tesz így). 

Milyen gyakran használ AI alapú szoftvereket munkája/tanulmányai során?

Demográfiai szempontból a legnagyobb különbségek az életkor szerinti bontásban mutatkoznak: minél fiatalabb valaki, annál inkább használja a mesterséges intelligenciáját. 

A megkérdezett diákok 90%-a használt már AI-t tanulmányaihoz, 42% nagyon gyakran, további 16% gyakran használja azt. Az aktív munkavállalók 56%-a használ valamilyen AI alkalmazást munkájához, 17% gyakran, vagy nagyon gyakran. Az AI terjedését a jövőben a fiatal generációk munkaerőpiaci belépése is fűteni fogja.

#minner És ez sajnos nem az oktatás digitalizáltságát mutatja! Bár van kezdeményezés az oktatásba való integrációra (lsd. ELTE…stb.), de tulajdonképpen nincs centralizált stratégiánk erre, így a diákok önerejükből, jó esetben tanári segítséggel sajátítják el az AI használatot. Viszont pár éven belül ezek a fiatalok lépnek be a munkaerőpiacra, és el fogják várni az AI kompatibilitást a cégektől.

AI-használati attitűdök a munkahelyen – egyenlegérték korcsoport és foglalkozás  szerint (az alacsonyabb értékek kisebb használati gyakoriságot jelölnek)

Megjegyzés: a beérkező válaszokat átsúlyoztuk egy -100-tól +100-ig terjedő skálára, ahol -100 az AI használat teljes hiányát, 0 a közepes gyakoriságú AI használatot, +100 pedig a nagyon gyakori AI használatot mutatja.

Foglalkozás alapján leginkább az önálló értelmiségi munkát folytatók használják munkájukhoz a mesterséges intelligenciát. Őket követik a vezetők, valamint a versenyszférában irodai munkakörökben dolgozók. Kevésbé elterjedt az AI használata a vállalkozók körében, mégkevésbé a közszféra irodai dolgozói közt. 

#minner A kutatás egyik legbeszédesebb része, hogy a vállalkozók AI-használata meglepően alacsony. Miért? Mert sokan még mindig úgy érzik, hogy ez „még nem nekik való”. A Minner márciusban publikált „AI útmutató cégvezetőknek” című anyagban említjük, hogy a McKinsey 2025‑ös adatai alapján (az amerikai felmérésben szereplő) vállalatok 72 %-a már AI‑t használ, 65 %-uk generatív megoldást vet be marketingre vagy ügyfélszolgálatra. Ezekhez a számokhoz képest jóval el vagyunk maradva. Kevés a szakember? Kicsi az igény? Nem annyira, mint gondolnánk. Ott is kiemeltük: már akkor is használhatod az AI-t, ha nincs fejlesztő a csapatodban. Az első lépés legtöbbször nem technológiai, hanem vezetői döntés.

A fővárosban – részben a szolgáltatószektor nagyobb súlya miatt – magasabb az AI-t használók aránya, mint a többi településtípuson. Kedvező hír, hogy a férfiak és a nők AI használata között nem figyelhetők meg különbségek.

Bár a megkérdezettek 70%-a érzékel valamilyen szintű fenyegetést az AI részéről munkája kapcsán a következő öt évben, csupán 5% tartja jelentősnek azt. Az AI-t egyébként is nagyobb kedvvel használó fiatalok azok, akik jobban féltik munkájukat. Ezzel párhuzamosan a tanulók jobban aggódnak jövőbeni állásuk miatt, mint a már jelenleg is dolgozók. Leginkább a versenyszférában irodai munkakörben foglalkoztatottak érzik fenyegetőnek a mesterséges intelligenciát, míg az önálló értelmiségi tevékenységet folytatók kevésbé tartanak attól, hogy az elveszi munkájukat.

#minner Érdekes ellentmondás ez a 70% érzékelő vs. 5% valós fenyegetés, bár ez betudható annak is, hogy valójában sok helyen erre nincs stratégia, fogékonyság, sőt akár valós felkészültség, azonban, amikor (és nem ha) ez elér egy áttörési pontot, akkor a versenyszférában dolgozóknak hamar valósággá fog fordulni az érzésük, ahol egyébként az AI már most is sok folyamatot tud átalakítani. A Minner júniusi cikke, „Mely pozíciókra veszélyes az AI?” végigveszi az adminisztrációs, ügyfélszolgálati és „félkreatív” tartalomgyártó pozíciók veszélyeztetettségét. A toborzási megállások, HR-átalakítások is erre a trendre reagálnak.

Vihar előtti csend van

Együttesen a GKI kutatás és Minner-cikkek jól mutatják, hogy az AI szép lassan, de azért katalizátorként működik a munkaerőpiacon és a vállalati fejlesztések egyik fő modulja ebben az évtizedben, aminek feltétele, hogy stratégiailag épüljön be a cég életébe. Erre látunk módszereket és eredményeket is nyugaton, hiába érnek el minket lassan ezek a változások, minél inkább jegeljük ezt, annál jobban fog fájni később.

A fiatal generáció már használ – és elvár –, az adminisztratív taskok automatizálhatók, a képzés és oktatás átalakítható. Ha te vagy a cégvezető, akkor a te feladatod ezzel foglalkozni. S látva a fenti számokat, van még bőven mivel foglalkozni.

Forrás:
GKI, Minner