Manapság, ebben a felgyorsult, AI-val túlhypolt világban, a modern vállalatvezetés egyik legnagyobb kihívása a technológiai kompetencia kérdése. Meddig terjed a CEO vagy az üzletágvezető felelőssége, és hol kezdődik az IT? Neesha Hathi, a Charles Schwab vagyonkezelési igazgatója és korábbi digitális igazgatója a McKinsey-nek adott interjúban részletezte, hogyan alakítható ki az a vezetői attitűd, amely kódolási tudás nélkül is képes technológia-vezérelt növekedést generálni.

Vagyis, hogyan kell átformálnod a hozzáállásodat abból, hogy “ez az IT-sek munkája, ők megoldják”, azzá, hogy te is kompetens legyél a témában és bár más feladatkörben, de képviselni tudd őket, s a céged érdekeit. Mert ma már nem feltétlen elég az, ha van egy külön csapatod erre, ha te amúgy nem nagyon vagy képben… (bár ki tudja, lehet eddig sem volt elég, azonban a növekvő igények és a tech spektrum szórásával, bizony fokozódik ez a ‘fomo’)

A gyakorlati megértés fontossága

Sok vezető tévesen azonosítja a „tech-savvy” (technológiailag tájékozott) fogalmát a mély technikai tudással. Hathi szerint azonban ma már határozottan nem szükséges kódolni tudni ahhoz, hogy valaki kompetens tech-vezető legyen. A fogalom kulcsa a komfortérzet és a gyakorlati megértés.

A valódi kompetencia két pilléren nyugszik:

• Széleskörű tájkép ismerete: Érteni kell a technológiai környezetet, ami elválasztja a lehetőségeket a zajtól. Nemcsak egy adott eszközt ismer, hanem érti, hol helyezkedik el az a piacon, és milyen alternatívái vannak.
• Gyakorlati alkalmazás: A kulcskérdés nem a hogyan működik, hanem az, hogy hogyan old meg üzleti vagy ügyfélproblémát az adott technológia.
• A választóvonal: A tech-savvy vezető képes leválasztani a technológiát az elméleti síkról, és ráilleszteni azt a saját iparágára vagy szakterületére. Ez a képesség teszi lehetővé, hogy a technológia ne öncélú beruházás legyen, hanem üzleti megoldás.

A vezető feladata, hogy magabiztosan tudja kijelenteni: érti a technológia működési elvét annyira, hogy lássa, hogyan alkalmazható az adott üzleti kihívásra.

Te vagy a Business Analyst, csak nem tudsz róla? Olvasás közben Milánnak feltűnt egy párhuzam: amit Neesha Hathi a következőkben „tech-tolmács” szerepként ír le, az a munkaerőpiacon egy létező, dedikált szakma, a Business Analyst. Az ő feladata pontosan az, ami a cikkben is elhangzik: hidat képezni az üzleti oldal (sales, marketing, menedzsment) és az IT részleg között. Ő fordítja le az üzleti célokat („növelni kell a konverziót”) technikai specifikációkra. Persze, egy KKV-nál ritkán van keret dedikált Business Analystra. A gyakorlatban tehát ezt a cégvezetőnek (vagyis neked) kell felvennie. Amikor a McKinsey azt javasolja, legyél tech-savvy vezető, valójában azt mondja: tanuld meg a Business Analyst gondolkodásmódját, amíg a céged nem lesz akkora, hogy felvegyél egyet.

Hitelesség

Az egyik legkritikusabb vezetői skill a technológiai és az üzleti nyelv közötti fordítás képessége. Hathi hangsúlyozza, hogy amikor üzleti lehetőségekről tárgyalunk a felsővezetéssel, kerülni kell a technológiai zsargont, és helyette az “operatív vezetőség” nyelvén – vagyis üzleti hatásokban és eredményekben – kell kommunikálni.

Ugyanakkor itt rejlik a csapda: ha a vezető túl általános szinten marad, és nem rendelkezik megfelelő mélységi tudással, a mondanivalója felszínesnek hathat. A hitelességet az adja, ha a vezető képes konkrét példákkal alátámasztani, hogy a fejlesztőcsapatok munkája hogyan épül be a vállalati célokba. A befektetők és a board bizalmát csak valós technológiai rálátással lehet elnyerni.

Hathi példája is ezt támasztja alá, ő nem technológiai háttérrel indult (pénzügyi területen kezdett), ezért tudatosan építette fel a tudását. Karrierjének egyik legfontosabb felismerése a technológiai tolmács szerep fontossága volt. Ez a pozíció kettős kommunikációt igényel, és egy finom egyensúlyi állapotot követel meg a vezetőtől. Az interjúban több konkrét módszert említ a naprakészség megőrzésére:

• A kérdezés bátorsága: Hathi hangsúlyozza, hogy sok tapasztalt vezető fél beismerni, ha nem tud valamit. Az ő stratégiája a folyamatos kérdezés: „Nem fogsz tanulni, hacsak nem kérdezel.” (Erről a témáról külön cikket is írtunk: Új vezetők, új kihívások: Miért nem kell mindent tudnunk? – kutatás)
• Személyes használat: Tudatosan használja az új technológiákat (pl. mesterséges intelligencia) a magánéletben, hogy megértse azok működési mechanizmusát, mielőtt üzleti környezetbe ültetné.
• Formális képzés: Annak ellenére, hogy vezetői pozícióban van, elvégzett pl. egy 30 órás kiberbiztonsági kurzust. Nem azért, mert ez új, vagy feltétlenül “kötelező” terület volt számára, hanem mert lehetőséget látott a tudása mélyítésére. 
• Rendszeres jelenlét: Heti szinten kb. két órát szán arra, hogy részt vegyen a technikai meetingeken vagy sprintek áttekintésében. Amikor Hathi a Schwab első digitális igazgatója lett, „tiszta lappal” indult, nem volt előtte kitaposott út. Ahhoz, hogy jó döntéseket hozzon mélyen belevetette magát a tervezésbe és a mérnöki munkába.
• A „heti 2 óra” szabály: Hathi igyekszik hetente legalább két órát szánni arra, hogy beleássa magát a részletekbe. Ezt csinálja a Milán is nálunk és rendszeresen jelenti is, hogy mikbe van éppen belemélyedve!

Miért fontos ez? Ez a rendszeres részvétel és aktívidő alakítja ki azt a vezetői ösztönt, amellyel később gyorsan megítélhető egy projekt komplexitása vagy kockázata. Ha a vezető ismeri a részleteket, gyorsan meg tudja mondani:

• Egy technológiai probléma vagy program nagy vagy kicsi?
• Komplex vagy egyszerű?
• Jó úton halad a projekt vagy sem?

Mert Hathi szerint:

A tech-érettség hiányában szenvedő vezetők nem tudják kalibrálni vagy megítélni, hogy egy projekt célba ér-e vagy sem.

És őt is ez a fajta „terepmunka” készítette fel arra, hogy az igazgatótanács előtt ne csak általános digitális transzformációs célokról beszéljen, hanem konkrét példákat tudjon hozni arra, mit építenek a csapatok. Ez a konkrétumokra épülő tudás adta meg azt a magabiztosságot a befektetőknek, hogy a pénzüket sikeres projektekbe fektetik.

Kettős kompetencia a kényelmen túl

Ha egyetlen gondolatot viszünk haza ebből a McKinsey-interjúból, az legyen ez: a technológia ma már nem egy kiszervezhető feladat, és végképp nem egy „fekete doboz”, amitől félni kell.

Nem várja el senki, hogy holnaptól te írd a céged kódját. Azt viszont a piac és a saját növekedésed is megköveteli, hogy légy kíváncsi. A technológiai tájékozottság valójában egy hídépítő munka: neked kell megteremtened az összeköttetést az üzleti víziód és a mérnöki megvalósítás között. Ez pedig csak úgy megy, ha kilépsz a komfortzónádból.

Legyen szó egy új AI eszköz kipróbálásáról a hétvégi bevásárlásnál, vagy arról, hogy beülsz a fejlesztők közé egy órára hallgatózni: minden apró lépés közelebb visz ahhoz, hogy ne csak utasítsd a technológiát (vagy a csapatot), hanem valóban értsd is azt. 

A jövő azoké a vezetőké, akik mindkét nyelvet folyékonyan beszélik…

Olvasnál még a témában?

• Könyvajánló: 4 könyv cégvezetőknek. Emeld új szintre a vezetői képességeid
• Shopify CEO: „AI használat = alapelvárás”
• Turbózd fel vállalkozásodat: 10+ AI eszköz digitális tartalomkészítőknek
• 4 kérdés mielőtt zöld utat adnál egy újabb projektnek

Forrás:
McKinsey

Fotó:
Envato License