Új vezetők, új kihívások: Miért nem kell mindent tudnunk? – kutatás

Egy vállalkozás növekedése során sokan tapasztalják, hogy egyik napról a másikra vezetői (menedzseri) szerepben találják magukat. Egy ambiciózus, lelkes csapattagból hirtelen válhat olyan valaki, aki már nem csak a saját munkájáért, hanem egy egész csoport, projekt vagy akár üzletág teljesítményéért felel. Ez a váltás gyakran stresszes, tele lehet önbizalomhiánnyal és az “ugye mindent tudnom kell?” kényszerképzetével.

A valóságban azonban egy modern vezetőtől már nem várja el senki, hogy minden kérdésre azonnal választ adjon. Épp ellenkezőleg: ma inkább azt becsüli a csapat és a piac, ha a vezető hitelesen képes együtt gondolkodni a kollégákkal, bevonni a csapatot a problémafeltárásba, és rugalmasan reagál a kihívásokra. A Harvard Business Review kutatását tárjuk fel.

Miért fontos a “nem tudom” beismerése?

Mert a bizalomépítés része és pszichológiai biztonságot ad 

Ha egy vezető őszinte, és felvállalja, hogy ő sem tud mindent, akkor a csapattagok is bátrabban mernek kérdezni, ötletekkel előállni. Ez erősíti a közös gondolkodást és a szervezeti kreativitást. A vezetőnek az a feladata, hogy “edzőként” segítse a kollégákat, ne pedig minden döntést egyedül hozzon meg. A közös megoldáskeresés ráadásul tehermentesíti a menedzsert, és hosszú távon megelőzheti a kiégést.

A mai üzleti környezet rendkívül gyorsan változik. Nem a tökéletesen felkészült, mindentudó vezetők nyernek, hanem azok, akik képesek megtalálni a releváns információkat, hatékonyan bevonni a szakértőket, és jó döntéseket hozni bizonytalan helyzetben is.

Mi támasztja alá a „nem tudás” erejét?

  • Új vezetők kezdeti szorongása: Egy 2023-as HBR-gyorsfelmérés szerint az újonnan kinevezett vezetők 62%-a számolt be arról, hogy az első hat hónapjukban erős nyomást érzett a „mindenre tudni a választ” elvárás miatt. Ez a feszültség sokszor a teljesítményt is rontja, hiszen a stressz elnyomja a kreatív gondolkodást.
  • A pszichológiai biztonság jelentősége: Gyakran visszatérő téma, hogy a csapaton belüli bizalom és a nyílt kommunikáció milyen hatékonyan növeli a csapattagok elkötelezettségét és munkateljesítményét. Egy nyitott légkörben sokkal inkább közös erővé válik a „nem tudom, de kiderítjük”.
  • A vezetői hitelesség alappillérei: A Center for Talent Innovation 2022-es kutatása szerint a vezetői hitelesség (executive presence) három pillére – gravitás, erőteljes kommunikáció, megfelelő megjelenés – új jelentéssel bővült. A döntéshozók 67%-a gondolja úgy, hogy a „sokszínűségre és befogadásra” törekvő, őszinte és esendőségét vállaló vezető ma már legalább olyan fontos, mint a hagyományos értelemben vett, „tökéletes” menedzseri kép.

Tapasztalat a jövőre nézve

Számos kutatás és szakmai cikk foglalkozik azzal, miként lehet valaki hiteles vezető, és hogyan fejleszthető ez a szerep – lsd. a Minneren: Napi rutin, avagy a sikeres CEO-k így gazdálkodnak idejükkel vagy éppen Milán éves vezetői beszámolója. A Harvard Business Review szerkesztői pedig összegyűjtötték a kedvenc vezetőknek szóló tippjeiket 2024-ből, amelyek közül különösen érdemes kiemelni néhányat:

  • Nyolc kulcskészség (például empátia, kíváncsiság, rezíliencia), amelyekből a vezetői szerep kiépíthető.
  • Előadó és prezentációs készségek fejlesztése: A jó dia összeállítása nem csak dizájn, hanem stratégia kérdése (betűk, színek, üzenet tisztasága).
  • Az “executive presence” újjászületése: A modern vezetői “kiállás” már nem csak a magabiztos fellépésről, hanem a sokszínűség támogatásáról, a befogadó attitűdről és az empatikus kommunikációról szól.
  • Íráskészségek érvényesítése a mindennapokban: Legyen szó emailekről, riportokról vagy akár a közösségi médiáról, a hatékony szövegírás kiemel a tömegből.
  • Túlmunkába csúszás vagy “munkafüggőség” kezelése: Mikor normális az extra munkavállalás, és mikortól kóros?
  • Vezetési stílusok variálása: A rugalmas vezető többféle stílust tart a “szerszámos ládájában” (pl. demokratikus, coaching, kapcsolatépítő, tekintélyelvű), és helyzetfüggően alkalmazza őket.
  • Érzelmi intelligencia (EQ) fejlesztése: Gyakorolj önreflexiót, kérj visszajelzést (akár coach-tól vagy kollégáktól), és építs be egyszerű mindfulness-technikákat a napi rutinba – Milán is ezt fejleszti idén!

Ha mindössze egy mondatban kellene összefoglalni, a jó vezető nem robot, hanem egy rugalmas, tanulni és tanítani is képes személy, aki akkor is hiteles, ha olykor azt mondja: “Nem tudom, nézzük meg együtt!”. 

Azzal, hogy a vállalkozásod élén állsz, egyidejűleg vállalsz szerepet vezetői, stratégiai és gyakran operatív szinten is. Épp emiatt sokan – főleg, ha újonnan kerülnek vezetői szerepbe – hajlamosak túlterhelni magukat, igyekeznek mindent magukra húzni, és azonnal „megoldóemberré” válni. Ez hosszú távon azonban nem tartható fenn. A legsikeresebb vezetők nem a „mindentudásukkal” tűnnek ki, hanem azzal, hogy be merik vonni a csapatot, mernek tanulni és tanítani egyszerre, és tudatosan fejlesztik azt a nyolc kulcskészséget, amelyekkel stabil, hosszú távon is eredményes vezetővé válnak.

A fenti attribútumokat, a kutatás többi részével nézzük meg együtt, a cikk Előny részében!

Oldd fel a cikket és szerezz előnyt a piacodon!

A Minner Előny előfizetéssel még szakmaibb, gyakorlatiasabb, részletesebb üzleti tartalmak várnak rád. Csatlakozz a prémium tagsághoz, a Minner Előnyhöz azonnali, korlátlan hozzáférésért. A tagság díja: 6900 Ft/hó

Már tag vagy? Jelentkezz be az olvasáshoz! (Itt a FB, Google login is)

Olvasnál még a témában?

Forrás: Harvard Business Review, HBR, Minner, Mándó Milán

Fotó: Envato License

Kertvéllesy András
Kertvéllesy András
Négy ország felsőoktatási intézményeiben, három nyelven tanultam írni és olvasni. Hiszem, hogy a világ megismerésére az egyik legjobb módszer a színháztörténet és az önreflexió. Analitikus típus vagyok: szeretek többet gondolkozni, mint amennyi időbe kerül azt elmondani – remélem, hogy a Minneren, pont emiatt kerültök majd előnybe.

Kapcsolódó cikkek