A ChatGPT elment kutatni, a ChatGPT megtalálta, a ChatGPT felvázolta, a ChatGPT megírta és a ChatGPT mind publikálta…

Na, ha nem is ennyire egyszerű vagy szomorú a történet, mégis rengeteg valóság van benne! Ugyanis az utóbbi években a mesterséges intelligenciával írt könyvek számos műfajban megjelentek – főleg – az Amazon Kindle piacterén. A ChatGPT megjelenése után a sok “ingyenélő” rájött, hogy ebbe mekkora biznisz lehet, hiszen olyan dolgokat is lehet csinálni vele, amit eddig magunktól nem tudtunk – pl. pár óra alatt összedobni egy mesekönyvet, aminek az illusztrációját pedig egy másik AI appban szintén össze lehet rakni percek alatt. Így 2023 februárjában már több mint 200 könyv szerepelt az Amazonon, amelyeket AI generált: mesekönyvek, fantasy-k, receptkönyvek és (ironikusan) ChatGPT használati útmutatók…

Na de mennyire piacképes ez? Mi a felelőssége ebben az Amazonnak és mit gondolnak az írók?

Típusok, népszerűség és eladási trendek

Szülőként, nevelőként, tanárként mindig is tudtuk, mekkora hatással van a mese a gyerekek érzelmi és kognitív fejlődésére. Ezért kicsit aggasztó is, hogy az elsőkönyvesek belépési műfaja, pont ez az ártatlannak és “egyszerűnek” tűnő kategória:

• A Reuters cikkében is azt olvashatjuk, hogy: egy illusztrált mesekönyv néhány óra alatt megírható ChatGPT-vel​.
  • És sok szerző kísérletezik is ilyen könyvekkel, bár anyagi sikerük egyelőre szerény (pl. a Wise Little Squirrel kevesebb, mint 100 dollár bevételt termelt)​ és a médiahekk sem váltott ki sok pozitív hatást.
• Rövid regények, novellák is készülnek AI segítségével, gyakran extrém vagy niche témákon. Pl. egy nap alatt egy 119 oldalas sci-fi? Nem probléma. Világépítés? Karakterépítés? A ChatGPT megoldja…ugye.
• Számos „how-to” és önfejlesztő könyv jelent meg, melyeket maga a téma (pl. ChatGPT használata) is inspirált. Ezek a trendeket meglovagoló gyorstalpalók inkább a téma újdonsága miatt lettek felkapottak – de a közönség is rájött, hogy tartalomban silányak.

Látszik, hogy a kereslet oldalán azért az emberek annyira nem megtéveszhetőek: kiszűrik, hogy mi a humbug és mi az igazán hasznos – nem is nagyon futnak be ezek a könyvek, s egy-két negatív értékelés után már le is csúsznak az Amazon listáján. A helyzet az, hogy az AI tartalmak elterjedése megnövelte nagyban a “bullshit-mércénket”, sokkal nehezebb valami gagyit eladni nekünk, sokkal elővigyázatosabbak vagyunk a “gyors pénz” és “olcsó jó” típusú tartalmakkal szemben…

Azonban a puszta mennyiség figyelemre méltó: szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az így keletkező könyvdömping „eláraszthatja a piacot”, veszélyeztetve a hagyományos szerzők megélhetését​. Vagy talán kevésbé a megélhetésüket – de hosszú távon az írás, az irodalom és a tartalomkészítés szerepét főleg a fiatalok életében.

Mi hiányzik ezekből a könyvekből? Mi a probléma velük?  Az emberi esszencia, a tapasztalás, feldolgozás és annak átadása. Főleg mesék esetében az a kulturális kincs, amit népmeséink tartogatnak a következő generációknak – ez mind nem felváltható egy statisztikai alapon generált, hasonlóságokra épülő nyelvi “varázzsal”.

Kritikák és az Amazon reakciója

Nem annyira meglepő, hogy az irodalmi oldalról érkező, szakmabeliek reakciója igencsak heves – hiszen ez azért roppant tiszteletlen is feléjük nézve, leértékelve a munkájukat és a belefektetett éveket, tapasztalatot. Mert ha még jó lenne… de még a vásárlói értékelésekben is gyakran megjelenik, hogy a tartalom lapos vagy összecsapottnak tűnik a hagyományos könyvekhez képest.

Olyan érzés volt a gyomromban, mintha becsapnának – tényleg ilyen könnyű létrehozni valamit, amibe én a szívemet-lelkemet beleteszem?

Ez volt a reakciója egy gyermekkönyv-írónak, miután egy AI generált tartalmat nagy médiafigyelem kapott fel. Ez az Alice and Sparkle, aminek kapcsán pedig több minőségbeli probléma is felmerült. Ugyanis a történet illusztrációiban „jó pár anomália” fedezhető fel​: az AI által generált képeken furcsa részletek (pl. anatómiai pontatlanságok) láthatók, amik elárulják gépi eredetüket.

Az AI Art, vagyis a gépi munkafolyamatok által generált digitális végtermékek, megjelenése számos kérdést vet fel a művészet definíciójával, az alkotás folyamatával és az eredetiség fogalmával kapcsolatban. Vajon az AI által generált képek valódi műalkotásnak tekinthetők? Kinek jár a jogdíj, ha egy algoritmus készíti a művet? – írtuk ezt már tavalyi cikkünkben is, ahol az Etsy kapcsán elemeztük az AI generált képek eladásainak etikusságát, illetve a jogdíjakkal kapcsolatos, plusz plágiumos kérdéseket. Mert ez ugyancsak felmerült az Alice kapcsán, de amúgy, minden ilyen gépi illusztrált mesekönyv esetében… Hiszen ezeket a képgenerátor modelleket gyakran valós szerzők, festők, művészek munkáin tanítják be – így az eredményükben is visszatérő elemként bukkanhatnak fel kísértetiesen hasonló részek. Ezzel kapcsolatos cikkünket olvassátok el: itt.

Át kell látnunk, hogyan készültek ezek a könyvek, különben rengeteg alacsony minőségű művel lesz dolgunk

– jegyezte meg az Amerikai Szerzők Szövetségének elnöke.

Reagált is az Amazon: irányelvek

• 2023 szeptemberétől a Kindle Direct Publishing (KDP) platformon kötelező jelölni, ha egy könyv AI által generált tartalom vagy csak annak segítségével készült-e
• Ez a szabály így két kategóriát különböztet meg: AI-generált és AI-asszisztált tartalom. Mi a különbség?
  • AI-generált minden olyan szöveg, kép vagy fordítás, amit egy AI-eszköz hozott létre – még akkor is, ha a szerző utólag jelentősen szerkesztette​
  • AI-asszisztált az a tartalom, amit alapvetően az ember alkotott meg, és az AI-t csak szerkesztésre, ötletelésre, hibajavításra használta fel
• Az irányelv része most már az is, hogy egy szerző nem tölthet fel napi 3-nál többet – tehát látszik, hogy az Amazon a kínálat óriási robbanását is igyekszik megfékezni 

De azért mennyire szürreális már, hogy mások évekig írnak egy könyvet, mostmeg szabály van arra, hogy napi X-nél többet nem lehet… Nagyon komoly!

Mindazonáltal legalább igyekeznek kordában tartani ezt a jelenséget, és a vásárlók is védve vannak azáltal, hogy láthatják, hogyan is készült egy-egy általuk jónak, érdekesnek ítélt mű. Ja, és azt a fenti listából kihagytam, de az AI-asszisztált könyveket nem kell jelenteni – ergó, aki szerkesztési asszisztensenek használ AI-t az nem probléma, maga a tartalom nem generált. Ez is mutatja, hogy nem az eszközt szeretné az Amazon sem bannolni, tiltani, csupán annak az “etikátlan” használatát szabályozni…

Itt a vége fuss el véle…

Felmerül a kérdés: mi történik, ha a gyerekek AI által generált meséken nőnek fel? Képes-e egy mesterséges intelligencia ugyanazt a struktúrát és nevelő hatást biztosítani, mint egy hagyományos mese? Persze, ott a másik oldal is: Az AI segítségével a szülők vagy gyerekek bármilyen ötletből mesét varázsolhatnak, testreszabva a szereplőket, helyszíneket (akár a saját családjukat beemelve a történetbe). Fontos tudatosítani, hogy azért a klasszikus (nép)mesék nem véletlenül maradtak fent generációkon át – felépítésük és üzenetük a gyermeki psziché fejlődéséhez igazodik. Szerepük pedig pótolhatatlan.

De az AI egy eszköz! Lehet jóra is használni… (na ebből milyen jó mesét lehetne írni) És ha lehet egy AI asszisztensed, ami a fiókba rejtett többéves jegyzeteidet strukturálni tudja, segíteni tud elemezni, rendbe tenni, akkor talán valóban befejezheted a saját könyvedet, útmutatódat, történeted, amire eddig idő hiányában nem volt lehetőséged.

A ChatGPT elment kutatni, Te megtaláltad, a ChatGPT felvázolta, Te megírtad és az Amazon mind publikálta…

Olvasnál még a témában?

• AI útmutató cégvezetőknek: fogalomtár, esettanulmányok, oktatás
• Google Search? AI! Felforgatják a keresőmotorok világát – a tiédet is!
• GenZ: Miért és hogyan használják munkájuk során az AI-t
• A Canva AI funkciói. Így használd őket

Források:
Amazon, Reuters, The Guardian, BuzzFeed

Fotó:
Envato License