Nemrég olvastam Mándó Milán cikkét a sikeres vállalkozók naptárhasználatáról. Inspiráló írás, aminek fontos célja van: edukálni, gondolkodásra késztetni, kimozdítani az olvasót a sodródásból. Teljesen értem, miért váltott ki sokféle reakciót. Volt, aki életszerűtlennek érezte, mások azt mondták, hogy ez biztosan nem egy családos ember naptára. És valahol mindenkinek igaza van.

A cikket Sárospataki Albert, a Billingo vezérigazgatója írta.

Pont ez mutatja, milyen összetett és személyes dolog a naptár. Mert amíg valakinek inspiráló egy keretrendszer, másnak nyomasztó. Ami egy egyedülálló, fiatal vállalkozónak jól működik, az akár egy háromgyermekes szülőnek teljesen irreális. És ez nem azt jelenti, hogy egyik jobb, mint a másik, hanem hogy egyszerűen más az élethelyzet, más a működés, más az időhöz való viszony.

Milán cikke szerintem nagyon jó vitaindító. Egy olyan gondolatmenetet indított el, aminek nem az a célja, hogy mindenki ugyanúgy csinálja, hanem hogy mindenki elkezdjen gondolkodni:

• Milyen a mostani naptáram?
• Ki alakítja? Én, vagy az események?
• Mit mond rólam az időbeosztásom?

És ezek fontos kérdések.

Mert a naptár valóban tükör.

Megmutatja, hogyan működöm, mik a prioritásaim, mennyire tudatosan kezelem az időmet, vagy éppen mennyire nem.

A naptárban benne van, hogy hol tartok most, és hogy hova lenne érdemes fejlődnöm. Látszik belőle, hogy túl vagyok-e vállalva. Hogy van-e időm gondolkodni. Hogy minden napom túlcsordul, vagy van benne légzés. Látszik belőle, hogy csak „tűzoltok”, vagy stratégiai döntéseket is hozok. Hogy marad-e időm a gyerekeimre, a páromra, saját magamra, vagy már azt sem tudom, mikor olvastam utoljára húsz percet csendben.

Szóval igen: lehet vitatkozni azon, hogy egy-egy minta mennyire reális. De a vita helyett sokkal izgalmasabb kérdés az, hogy mit tanulhatunk belőle. Hogy mit jelent az, ha egy naptár ilyen? És mit jelent az, ha teljesen más?

Én magam úgy látom: a naptár az egyik legerősebb visszajelző rendszer, ami a kezünkben van. Nem kell tökéletesnek lennie. De érdemes figyelni rá, mert ha jól nézünk bele, sokat elárul arról, hogyan élünk. És talán arról is, hogyan szeretnénk élni.

Miért is jó tükör a naptár?

A legtöbben úgy tekintenek a naptárra, mint egy egyszerű szervező eszközre. Időpontok, meetingek, teendők logikus sorban. De, aki már egy ideje tudatosan használja, az pontosan érzi: a naptár nemcsak rögzít, hanem visszajelez.

A naptár ugyanis megmutatja, hogyan gondolkodsz. Mennyire tervezel előre. Hagy-e helyet az életed a váratlanra. Milyen szerepeket viselsz épp, és melyek szorulnak háttérbe. Egyfajta lenyomata annak, hogyan működsz vezetőként, emberként, társként, szülőként.

Ha belegondolsz: ha valaki egy pillantást vet a heti naptáradra, már abból is sok minden látszik.

• Mennyi idő jut a fókuszált munkára?
• Van-e tér gondolkodni, vagy csak végrehajtás van?
• Mikor kapcsolódsz másokhoz és önmagadhoz?
• Hagysz-e időt a regenerálódásra, vagy mindent „kitolsz a falig”?
• Egyáltalán: ki vezeti a napjaidat? Te, vagy az események?

Ezért mondom azt, hogy a naptár egyik legpontosabb tükre annak, hol tartasz az életedben. Nem hazudik. Nem sminkeli ki magát. Csak egyszerűen ott van. És ha hajlandó vagy őszintén ránézni, elképesztően hasznos visszajelzéseket tudsz kinyerni belőle.

Mentorként például én is gyakran ezzel kezdek: megnézem, hogyan néz ki a másik ember naptára. Mert abból minden leolvasható. A működése, a túlterheltsége, a figyelmi torzulásai, az önmagával való viszonya. Ha valaki azt mondja, „fontos számomra a stratégiai gondolkodás”, de a naptárában egyetlen blokk sincs erre időzítve, akkor ott valami nincs rendben. A naptár mindig megmutatja az igazságot. Sokszor előbb, mint hogy az ember maga észrevenné.

És persze nem arról van szó, hogy a naptár legyen steril, tökéletes, makulátlan. Nem a tökéletesség a cél. Hanem az őszinteség. Hogy ami benne van, az tényleg szolgál-e. Hogy tükrözi-e azt az életet, amit élni szeretnél. És ha nem, akkor legyen merszed belenyúlni, változtatni, újragondolni.

Mert a naptár valójában nem más, mint a szándékaid térképe. És ha jól figyelsz rá, akkor nemcsak az idődet rendezed, hanem az egész életedet.

Nincs örökérvényű naptár, mert minden változik

Az egyik leggyakoribb hiba, amit látok, amikor valaki megpróbál lemásolni egy másik vállalkozó időbeosztását. „Ha ő így csinálja, nekem is így kell.” Igen ám, de a helyzet az, hogy nincs két egyforma ember, nincs két egyforma élethelyzet, és így nincs két egyforma működő naptár sem.

Egy vállalkozó naptára mindig egyéni képlet. És ez a képlet állandóan változik. Függ attól, hogy:

• milyen életszakaszban vagy,
• milyen üzleti fázisban tart a vállalkozásod,
• mekkora csapat vesz körül,
• van-e családod, gyerekeid,
• mennyi időt tudsz (vagy akarsz) munkára szánni,
• mennyi pihenésre, tanulásra, kapcsolódásra van szükséged,
• és még attól is, hogy milyen típusú ember vagy: extrovertált vagy introvertált, gyors döntéshozó vagy inkább megfontolt elemző.

Az „ideális naptár” nem létezik. Csak olyan létezik, ami most, éppen ebben az időszakban neked ideális.

Lehet, hogy egy évvel ezelőtt még működött nálad a reggel 5-ös kelés és a napi 10 óra munka, de most már más élethelyzetben vagy. Lehet, hogy egy gyerek érkezése, egy új üzleti partner, vagy épp egy egészségi változás teljesen újratervezteti veled az egészet. És ez rendben van. Sőt, ez így normális.

A naptár mindig alkalmazkodik. Aki azt várja, hogy majd egyszer „kitalálja a tökéletes naptárt”, és az onnantól működni fog örökre, az biztosan csalódni fog. Mert az élet nem statikus. És nem is az a cél, hogy végre elérj egy stabil rendszert, amit soha nem kell bolygatni. Hanem az, hogy megtanulj reagálni, finomhangolni, újraszervezni, és közben önazonosnak maradni.

Én magam is folyamatosan átalakítom a naptáramat. A szokásaimat, a blokkok elosztását, a prioritásokat. Merek hozzányúlni, ha valami nem működik. Nem ragaszkodom azért, mert „eddig ez volt a rendszerem”. Ehelyett mindig azt kérdezem: mi támogatja most legjobban a céljaimat, az egyensúlyomat, az életem minőségét?

És amikor így nézel a naptáradra, akkor az nem kényszerítő eszköz lesz, hanem egy szövetséges. Valami, ami veled együtt lélegzik, változik, fejlődik.

A naptárhasználat szintjei, és hogy miért nem baj, ha még csak most kezded

Ahogy az elmúlt években egyre több vállalkozóval dolgoztam együtt, világossá vált számomra, hogy a naptárhasználatnak is van egyfajta fejlődési íve. Nemcsak abban, hogy valaki használ-e naptárt vagy sem, hanem abban is, hogyan és milyen tudatossággal teszi azt.

Ez alapján én három nagy szintet különítek el (nyilván lehetne ezt még tovább bontogatni, de most ez nem cél):

• Kezdő szint: ahol a naptár inkább sodródik az emberrel, mintsem vezeti őt.
• Haladó szint: amikor már van benne struktúra, ismétlődés, fókusz, de még nem élő, rugalmas rendszer.
• Mester szint: ahol a naptár már egy intelligens, reflektív eszköz, ami nemcsak szervez, de támogat, véd, irányt mutat. Egyfajta szövetségessé válik.

Ezek nem versenyfokozatok. Nem „jobb vagy rosszabb” működést jelentenek. Sokkal inkább tudatossági szintek, és élethelyzet-függő működések. Egy mester szinten lévő ember is lehet újra kezdő, ha gyökeresen megváltozik az élete. És ez így van jól. Mert a cél nem az, hogy elérj egy szintet, és ott megállj, hanem hogy mindig tudd, hol vagy most, és merre lenne érdemes mozdulni.

A következő részekben (itt a Minneren) ezeket a szinteket fogjuk részletesebben is kibontani. Megnézzük, milyen jellemzőik vannak, milyen kihívásokat hoznak, és legfőképp: hogyan lehet egyik szintről a másikra lépni, emberként, vezetőként, szülőként, vállalkozóként.

Mert a naptár nemcsak a napjaid struktúrája. Hanem a fejlődésed térképe is.

Merre tovább?

Ahogy látod, számomra a naptár nemcsak egy időmenedzsment-eszköz, hanem egy nagyon személyes, mélyen tükröző rendszer, ami segít megérteni, hol tartok és mire van most szükségem. Azt is megmutatja, miben kell fejlődnöm, hol szivárog el az időm, vagy épp mikor működöm igazán jól.

A következő részben bepillantást adok a saját működésembe. Nem azért, mert ez a „tökéletes” vállalkozói naptár, hanem azért, hogy lásd:

• milyen elvek mentén alakítom ki a napjaimat,
• hogyan változik a naptárrendszerem az élethelyzetemhez igazodva,
• és mik azok a sarokpontok, amik segítenek fókuszban maradni.
• Őszintén, hibákkal, megoldásokkal és felismerésekkel.

A célom nem az, hogy lemásold, amit csinálok. Inkább az, hogy elinduljon benned egy gondolkodási folyamat: hogyan működöm most, és hogyan tudnám úgy átalakítani az időbeosztásomat, hogy jobban szolgálja azt az életet, amit élni szeretnék.

Találkozunk a következő részben. Itt a folytatás: Rendszer, fókusz, rugalmasság – és amit sokáig elrontottam. Sárospataki Albert naptára

Albert

Kapcsolódó cikkek:

• Cégfejlesztési ötlet 25.: Napi káoszból heti rendszer. Munkaszervezés Minner-módra
• A sikeres vállalkozók naptára. Ez a cégvezetők munkája hétfőtől péntekig
• 4 millióból 1 milliárd forint. A Billingo sikersztorija. Sikeres cégek 20. rész
• Lesd el a Billingo értékesítési stratégiáját! B2B sales esettanulmány