Egy AI-ügynök kap ezer dollárt, nagyjából 330 ezer forintot, meg hozzáférést egy online fizetési rendszerhez. A feladata annyi, hogy építsen vállalkozást. Egyedül. Felixnek hívják, egy amerikai egyéni vállalkozó állította be, és a HBR szeptemberi cikke szerint három üzletet hozott össze, a saját nyilvános kimutatása alapján összesen több mint 200 ezer dollár, kb. 65 millió forint bevétellel!!

Azért az komoly! Na, de mielőtt még levonnánk azt a nevetségesen egyszerű (és téves) következtetést, hogy jaj te meg otthon ülsz és 4 éve nem tudsz bevételt növelni, mert nincs AI-jod – nem. Nem ez a probléma, és látni is fogjuk azt, hogy nem a technológia lesz a szűk keresztmetszet.

Mindazonáltal, ilyen sztorikból mostanában sok van. A HBR szerzői nevet is adtak a jelenségnek: abundance entrepreneurship. Nem tartom a legegyszerűbbnek ezt magyarra fordítani, úgyhogy előbb kicsit kontextusba helyezem, ugyanis ez a “lean startupok” abszolútja akar lenni. Magyarul, szerintem, nagyjából annyit tesz, hogy vállalkozni a bőség zavarában. Mert itt tényleg arról van szó, hogy eszköz már mindenre is van. És ez több egyszerű gyorsulásnál, szerkezeti váltás abban, ahogy egy termék vagy szolgáltatás megszületik.

Ha egyéni vállalkozó vagy, vagy mellékesen építesz valamit, ez rólad szól. Mert ha bárki bármit meg tud építeni, akkor valahol máshol lesz a bottleneck. Na, de hol és ki találja meg?

Mi volt a lean startup?

Ahhoz, hogy lásd, mi változik, érdemes egy lépést visszamenni. Majdnem két évtizede Eric Ries amerikai vállalkozó és szerző indította el a lean startup módszertant. A receptje: kevés tőke, egy minimálisan működőképes termék (MVP, vagyis a legkisebb verzió, amivel már kipróbálható, kell-e valakinek), egy kis csapat, rengeteg beszélgetés a leendő vevőkkel, és ha a válaszok úgy hozzák, irányváltás/pivot.

Azért terjedt el ennyire, mert az alapítóknak kevés erőforrásuk volt, ez a módszer pedig pont arra tanított, hogyan ne égesd el feleslegesen.

De mi van ha tele vagyunk (mesterséges) erőforrásokkal?

Kapis? A bőség zavarában is tudni kell vállalkozni.

Ma egyetlen ember AI-jal, nagyon olcsón és párhuzamosan elvégzi azt, amihez korábban csapat kellett: termékötletet generál, ügyfélinterjút szimulál, prototípust épít, weboldalt és logót gyárt. Vannak már platformok, ahol az alapító nagy vonalakban leírja a céget, aztán szerepeket oszt ki AI-ügynököknek. Az egyik a CEO, a másik a fejlesztő, a harmadik a marketinges, és a munkát egymás közt maguk koordinálják.

A HBR megfogalmazásában az alapító ebben a modellben célokat és korlátokat szab egy AI által működtetett szervezetnek. A feladatok végrehajtása, sőt a folyamatok menedzselése is lekerül róla.

Nézzük meg a kettőt egymás mellett:

A szerzők szerint nem tűnt el minden korlát, és a lean startup több elve ma is érvényes. De egy új korszakban vagyunk, aminek fő jellemzője a képességtöbblet.

Mit jelent a párhuzamos fogadás?

Figyelj, Tibo Louis-Lucas francia vállalkozó öt szoftverüzletet épített és működtet AI-jal. A HBR szóló alapítónak hívja, aki mindössze tíz emberrel dolgozik (látod, a „szóló” itt már elég tág fogalom). A filozófiája egyszerű: sok terméket kiadni, és csak azokat vinni tovább, amelyek beindulnak. Interjúkban azt mondja, a termékei együtt havi egymillió dollárnál többet hoznak. Ez kb. 330 millió forint. Havonta.

Ő nem kivétel. A HBR idéz egy elemzést, amely ezernél több AI-startupot nézett meg világszerte, és az alapítók 17 százaléka egyszerre egynél több céget visz. A szerzők szerint a vállalkozás egyre inkább olcsó kísérletek portfóliójának levezénylése, szemben a lean startup egyetlen MVP-jével.

És ha a kollégád egy AI-ügynök?

Vissza Felixhez. A HBR szerint az alapítók ma már általános társalapítóként is használják az AI-t, a stratégiától a marketingen és az értékesítésen át egészen a HR-ig. (Készíts egy 5 éves üzleti tervet a Minner sablonja alapján. Ne legyen benne hiba! Több millió bevétel!! – valaki a chatgptnek. Vicc.) Ehhez AI-ügynökök kellenek, és némelyik közülük rendkívüli önállóságot kap. Felix ennek a szélsőséges esete.

Nade, mit is árul Felix? Egy PDF-útmutatót arról, hogyan használj AI-ügynököket (nyilván, mi mást?!), egy piacteret ügynököknek szánt kiegészítőkkel, meg telepítési szolgáltatást. A vevők jó része a tulajdonos saját, több százezres közönségéből érkezett, a nehéz döntéseknél pedig ő maga lépett be a folyamatba.

Ez nem cáfolja a modellt. Viszont pont a következő fogalomhoz vezet.

Mi lesz a szűk keresztmetszet?

Ha mindenki gyorsabban fér hozzá információhoz, technológiához és szakértelemhez, a kérdés megfordul. A „meg tudjuk-e építeni?” helyére az lép, „melyiket indítsuk el?”. Az alapító figyelme lesz a szűkös erőforrás, és az, hogy a ritka valódi piaci jelet ki tudja-e szűrni a mindenütt jelen lévő zajból.

Az AI megkönnyíti az ügyfelek feltérképezését, de a rossz ötleteket is gyorsabban viszi.

Ehhez jön még a haladás illúziója Az AI kimenetei hamis jeleket adhatnak arról, hogy a vállalkozás halad. A hízelgő modellek pedig valószínűleg nem fogják megmondani neked, hogy az ötleted nem jó, vagy hogy a vállalkozásod nem fog sikerülni. Az is valószínű, hogy sok hasonló ötletből sok hasonló startup lesz, és az alapítók túlságosan az AI meglátásaira hagyatkoznak, miközben elhanyagolják a valódi beszélgetéseket a valódi vevőkkel. (Gondolj csak a sok vibecodeolt AI “startupra” a chatgpt berobbanás óta, voice agentek, crm-ek, stb.stb.) De van egy pont, amikor fel kell állni a gép mellől, és ki kell menni a valódi piacra…

Tehát mi az elengedhetetlen? A vállalkozói véna és a fundamentumok.

Nézd, igen, az AI megírja a kódot, legyártja a logót, összerakja a weboldalt, és még az ügyfélinterjút is lejátssza helyetted. Vagyis mindent, ami a lean startup idején pénzbe és időbe került. De van, amit mindig is a vállalkozónak kellett csinálnia: kitalálni, kinek szól a dolog, beárazni, odaállni vele a vevő elé, és elérni, hogy igent mondjon. Hiába vibekódolsz, tudnod kell eladni. Ha ez megvan, az AI tényleg megsokszorozza, amit csinálsz. Ha nincs meg, akkor csak gyorsabban gyártod a termékeket, amiket senki nem vesz meg…

Ha ez ismerős, jó okkal. Januárban arról írtunk, hogy a fejlesztés olcsó lett, a vevő viszont drága, májusban pedig három kérdésről, amivel egy ötletet korán és józanul meg lehet szűrni. A bőség zavarában ez a szűrő lesz a fő munka.

Meddig tart ki ez az előny?

Mert ha ez neked ilyen egyszerű, akkor nem lehet, hogy a vevő is meg fogja tudni csinálni magának? Vagy legalábbis elég, ha elhiszi, hogy meg tudja csinálni! Már nem lesz annyira csábító a te ajánlatod, főleg ha még a konkurencia is alád megy árban. Így a versenyelőnyöd ablaka is sokkal szűkösebb. 

Ami nem másolható, az a kapcsolat, amit a vevővel kiépítettél, a tudásod arról, mire van valójában szüksége, és a neved, amiért nálad vásárol. Az előnyöd addig tart, amíg te vagy az, akitől a vevő venni akar.

Ez visszavisz oda, ahonnan elindultunk: a vállalkozói vénához és a fundamentumokhoz. A HBR is ezt sorolja a végén, amikor arról ír, mi az, amit az AI nem ad meg: az ízlés, a felelősségvállalás, az ítélőképesség, a tisztánlátás és a kitartás. Ezekből nincs bőség. Ahogy abból sem, aki el is tudja adni, amit az AI megépített.

Hahó! Rovó Viktor. Rémlik a pali? Ha Minner Extra csoporttag vagy, esetleg webshopod is van, tuti. Éjjel-nappal vibekódol az ember és valószínűleg 10x annyi ötletét valósítja meg, mint az AI korszak előtt. Webshop játékok, bejárható 3D Budapest kiadó üzletekkel, reklámfelületekkel, digitális oktatás stbstb. És kit érdekel, hogy “AI-slop”? Mindenki tudja, hogy ki ő. A szaki. Aki keni vágja, meg lehet benne bízni. Neki az AI tényleg csak eszköz. Nade elég a reklámból, nem fizet nekünk ezért semmit!

Hazai lépték

Magyarországon tavaly ősszel 557 ezer aktív egyéni vállalkozó volt, először több, mint ahány társas vállalkozás. A legtöbbjük persze nem havi 330 milliós szoftverportfólión dolgozik. A párhuzamos fogadás itthon kisebb léptékben jelenik meg, a jó öreg több lábon állás formájában. És érdekes módon most a szabályozás is ebbe az irányba tol. Milán most írt róla, hogy a tervezett új KATA alól kiesel, ha az éves bevételed legalább fele egyetlen megbízótól jön. Vagyis ha szóló vállalkozó vagy, a portfólió a te esetedben nem feltétlenül öt termék. Lehet öt ügyfél, két szolgáltatás és egy mellékprojekt, amit AI-jal tíz este alatt raktál össze.

De mégis mennyire releváns ez a kérdés egyáltalán? Hiszen amúgyis hány AI projektet indítottál idén? És hánynak van vevője? Naugye…

Egy olyan világban, ahol bármi digitálisat meg lehet építeni, az előny abban van, hogy eldöntsd, mit érdemes egyáltalán megépíteni. A szűkös erőforrások megszerzése helyett a kihívás az lesz, hogyan szervezed meg a bőségeseket.

Te melyik szűk keresztmetszettel küzdesz most jobban: az ötletekkel, vagy azzal, hogy kiválaszd, melyikre figyelj? Írd meg nekünk a Minner Extrába!

Olvasnál még a témában?

• A fejlesztés már olcsó, a vevő drága: Piacra lépés az AI korában
• 3 kérdés 1 ötletre: startup/vállalkozás szűrés korán, józan szemmel, piaci alapon
• KATA 2027: Ismét jelentősen kiterjesztik a népszerű adónemet
• „Kényszervállalkozók” vagy a jövő munkavállalói? Robban a szabadúszó piac
• Mi történik, ha 10 AI-t összezárunk? Átverések, lopások, visszaélések

Forrás:
HBR, Minner

Fotó:
Flow