A startup szektor az egyik legígéretesebb terület a gazdaságban, ám a sikerhez sokkal több kell, mint pusztán tőke. Bár a nagyobb befektetők és az állami szereplők egyaránt egyre több pénzt öntenek a startupokba, gyakran felmerül a kérdés: mi lesz a sok tőkével, ha a projekt mögött nincs megfelelő stratégia vagy rugalmas üzleti gondolkodás? Simán elégethetünk 2 milliárd forintot például – ingyen befektetésnek ne nézd a fogát, ugye szokták mondani? De, ha a piac 80% ilyen támogatásból áll, és a legtöbb vállalkozás megáll a fejlődésben ezután, akkor hiába megannyi szív, ész és erő…
Vajon milyen szerepet játszik a tőke és a tudás a startupok sikerében, és milyen kockázatok rejlenek a „pótapuci pénz” hatásában?
A pénz mint alap, de nem megoldás
Sokan úgy vélik, hogy a megfelelő tőkebevonás az első és legfontosabb lépés egy startup sikeréhez. Ebből a nézőpontból nézve a kormány és a nagy befektetők támogatása a növekedés kulcsa, hiszen a kezdő vállalkozások így gyorsabban juthatnak erőforrásokhoz. Ez derül ki az Index cikkéből is, amely rámutat, hogy a magyar startupokba történő befektetések jelentős része 2023-ban még mindig állami forrásokból valósult meg, az egy főre jutó startup befektetés mértéke Magyarországon mindössze 5,5 euró volt, szemben Észtország 842 eurós értékével. Bár a kormány szerepvállalása sokak számára fontos tőkeforrást biztosított, a befektetések 80%-a közösségi forrásból származott, ami sok esetben a versenyképességet torzító hatással bír.
A támogatások „könnyű, ingyen pénz” jellege gyakran elaltatja a vállalkozókat, csökkentve az üzleti modell piaci validálására és fejlesztésére irányuló motivációjukat.
#Példa A Talentuno esete: amely korán kapott jelentős pénzügyi támogatást, és 2 milliárd forintot fektettek bele azzal az elvárással, hogy nagy diszrupciót hajt végre a HR-piacon. Azonban a product-market fit hiánya és a rossz piaci visszajelzések eredményeként a cég bevétele drasztikusan csökkent, és hatalmas veszteségeket könyvelt el. A pénz önmagában nem jelent sikert, ha az ötlet és a piac nincs összhangban.
Erre Milán már egy korábbi cikkében felhívta a figyelmet:
Frissíteni kell az üzleti terved, átnézni újra a piackutatás részt, újraszámolni a megtérülést, üzleti modellt. Többet kellene a Minner Előny tartalmain keresztül tanulniuk ezeknek a vállalkozóknak. Olvass még szakmaibb, gyakorlatiasabb cikkeket, és fejleszd a vállalkozásod a megszerzett információkkal! Mi például teljesen más sablont használunk, mint a hagyományos üzleti terv sablonok. A Minner-féle üzleti terv sablon segíti a tervezést, le tudja követni a változást, vagyis folyamatosan használni és frissíteni tudod. Kattints ide és próbáld ki!
A kudarc mögött: Hol a stratégiai gondolkodás?
Oké, a sikeres startupok titka nem csupán a tőkében rejlik, hanem abban a képességben, hogy egy projekt képes-e az új helyzetekhez és piaci kihívásokhoz alkalmazkodni. Sok vállalkozó, akinek megadatott a lehetőség, hogy „pótapuci” módjára óriási összegekhez jusson, gyakran figyelmen kívül hagyja a piac visszajelzéseit. Mi történik ilyenkor? Az ötlet és a piac közötti eltérés túl nagy, és hiába érkezik a pénz, ha a csapat nem dolgozik aktívan azon, hogy megtalálja a product-market fit-et, azaz az ötlet és a piac közötti összhangot.
Ez aktívan megfigyelhető volt a 2021-2022 utáni időszakban, amikor nagymértékű befektetések után a források jelentősen elapadtak – nem csak Magyarországon, de a globális piacon is. A magyar startup szektor számára ez kettős kihívást jelentett: a korábbi befektetések könnyűsége és az állami források elapadása miatt sok vállalkozás nem készült fel a piaci versenyre. Ez azt eredményezte, hogy a cégvezetők gyakran a csodára vártak ahelyett, hogy rugalmasan újragondolták volna az üzleti stratégiáikat.
#Példa A Campsule története: A vállalat több alkalommal is kapott befektetéseket – összesen 215 millió forintot – de a forgalma mindössze néhány millió forint maradt, míg a veszteségei tovább növekedtek. Mindez arra utal, hogy – bár a cég 2020-ban több nyári fesztiválra is beférkőzött – nem tudott hosszútávon és maradandóan reagálni a piaci visszajelzésekre és nem frissítette az üzleti tervét, ami végül a projekt bukását eredményezte.
Egy startup akkor tud fejlődni, ha rugalmasan áll az üzleti tervekhez, és folyamatosan újraértékeli azokat. Amennyiben egy vállalkozás csak a pénzre támaszkodik, de nem rendelkezik ezzel a rugalmassággal, gyorsan zsákutcába kerülhet. Az üzleti tervek frissítése, a piac folyamatos monitorozása és a visszajelzések beépítése elengedhetetlen ahhoz, hogy ne vesszen el a befektetett tőke.
A tudás és az alkalmazkodóképesség szerepe
Mi kell még? Langmár Péter, a STRT Holding befektetési igazgatója szerint a sikerhez „két dologra van szükség: tőkére és tudásra”.
A sikeres vállalkozások esetében a pénzügyi források és a szakértelem összekapcsolása elengedhetetlen.
Ezt hirdetjük mi is a Minneren → irány a Minner Előny!
A tudás és a képzés révén a startupok nemcsak a piacra történő belépést tehetik sikeresebbé, hanem hosszabb távon is fenntartható növekedést érhetnek el. A STRT Holding például a Kürt Akadémia felvásárlásával vállalt komoly szerepet a tudásimportban, amivel támogatást nyújt nemcsak a saját portfóliójában szereplő cégeknek, hanem azoknak a startuppereknek is, akik a piacra kívánnak lépni. Ez a tudatos lépés elköteleződést mutat a hirdetett hitvallásuk mellett is, nem? Ők sem csak a pénzt akarják szórni, hanem fejleszteni, tudáson és sikeres projekteken keresztül növekedni…
#Példa A Supp.li projekt: amely 353 millió forint támogatással indult, és rugalmasan alkalmazkodott a piac igényeihez. A Supp.li eredetileg egy kétoldalú B2B2C HORECA (szálloda, étterem, vendéglátó) piactérként indult, de a piaci trendek és az árérzékeny vásárlói igények figyelembevételével a Kifli és Foodpanda platformok irányába fordult közvetítőként, ahol végül sikerült piaci jelenlétet kiépíteniük. Ez a rugalmasság lehetővé tette számukra, hogy folyamatosan növekedjenek, és a piaci helyzethez igazítsák működésüket.
A startup szektor sikerének másik kulcseleme a vezetők folyamatos képzése: az executive learning területe.
Az STRT Holding szerint a vezetőképzés nemcsak a startupok, hanem a teljes magyar kkv-szektor számára is elengedhetetlen. Az executive learning globálisan körülbelül évi 10%-kal bővül, Magyarországon pedig még ennél is gyorsabban, mivel a cégek most érkeztek el az első nagy generációváltáshoz. Az új generáció nyitottsága és a technológiák iránti fogékonysága hosszú távon jelentős mértékben növelheti a hazai vállalati szektor versenyképességét, és elősegítheti a sikeres generációváltást.
Egy jól működő ökoszisztéma nem csupán tőkét biztosít a startupok számára, hanem olyan környezetet teremt, ahol a tudásimport és a tapasztalat ugyanolyan fontossággal bír, mint a pénzügyi támogatás. Az oktatásba való befektetés és a kockázatvállalási hajlandóság ugyanolyan lényeges elemek, hiszen ezek biztosítják a vállalkozások hosszú távú növekedését és fenntarthatóságát.
Szinergia!
A siker érdekében tehát elengedhetetlen egy olyan szemlélet, ahol a tőke és a stratégiai gondolkodás együttesen alakítja a vállalkozások növekedését. A „pótapuci pénz” önmagában nem elég: a valódi siker titka az, hogy a pénzügyi források mellett a tudás és az alkalmazkodóképesség is hangsúlyt kapjon.
Az innovációs szektorban azok a vállalkozások jutnak előnyhöz – akik Minner Előny tagok, ugye – , amelyek nemcsak a befektetésekből származó forrásokat használják ki, hanem egyúttal a piac visszajelzései alapján is hajlandóak folyamatosan fejlődni.
