Ha itthon valahol említik a startup szót, akkor biztosan szóba kerül a Prezi. Úgy építették a vállalkozásukat, startupjukat ahogyan az a nagykönyvben meg van írva. Rövid időn belül külföldre terjeszkedtek, több millióan kezdték el használni prezentációs megoldásukat. Sikerült elképzelhetetlen nagy összegű befektetést is bevonzaniuk. Ha ma valaki prezentációkészítésben gondolkodik, és szeretné azt a legszínvonalasabban megcsinálni, akkor a Prezi ott lesz, mint választási opció. Világszerte vannak irodáik, profitot termelnek, és majd látni fogod milyen jól reagáltak például arra, hogy a pandémia idején a home office majdnem megölte a piacukat.
Youtube-on itt éred el, Spotify-on itt, Apple Podcastban itt.
Siker cégek: A Prezi az egyik legnagyobb magyar startup lett
2007-ben Somlai-Fischer Ádámnak jutott eszébe az, hogy izgalmasabban is bemutathatná a diplomamunkáját, mint a PowerPoint vagy a Keynote használatával. Úgy gondolta, hogy a lapozható megoldás helyett valami más módszerre lenne szükség ahhoz, hogy még élvezetesebbé és látványosabbá tegye a prezentációját, mondandóját. Az ötlete így az lett, hogy a zoomoláson alapuló üzleti megoldással piacot lehet szerezni, illetve kielégíteni olyan igényeket, amilyen az övé is volt. Halácsy Péter, a Prezi későbbi alapítója oktatóként futott össze Ádámmal akinek azt tanácsolta, hogy készítsen egy prototípust. Még előtte szintén Halácsy összetalálkozott a Svédországban élő Árvai Péterrel, aki hozta egyébként az üzletbe mind a nyugati, mind az üzleti gondolkodást, kapcsolatokat, startup piaci ismereteket (Akkor Péter saját startupján dolgozott).
A prototípust megmutatták kisebb körnek, és annyira bejött, hogy nem volt más lehetőség, belevágtak a cégalapításba, és teljes energiájukat a projektre szánták. A céget még más néven 2008-ban alapították, amelyben segítségükre volt az, hogy csatlakoztak a Magyar Telekom akkori startup ösztöndíj programjához a Kitchen Budapest projekthez.
A következő mérföldkő 2009 volt, amikor is nyilvánosan bemutatták a Prezit. Ahogy startup cégeknél lenni szokott, egy startup konferencián, a Next Web -en prezentálták a terméküket, vállalkozásukat. Az európai befektetők nagy számban érdeklődtek a projekt iránt. Ez annyira lelkesítette a csapatot, hogy Árvai Péter alapító úgy döntött, hogy egyenesen a TED Conferences-vel veszi fel a kapcsolatot (tudod a TED előadások), akikben pont megfelelő partnerre tehetnek szert. Kulcsszereplő a piacon, a TED előadók között sok nagyvállalat vezetője is ott van, könnyen bejuttathatják a terméket így a nagyobb piaci szereplőkhöz is. Itt Péternek megvolt hozzájuk a kapcsolata, ez nagy segítség volt, kirepült és 20 perces prezentáció után nemcsak partnerük lett, hanem befektetőjük is a TED. Szükség volt a szakmai befektetőn kívül még egy klasszikus kockázati tőke befektetőre is, és ezt a dán Sunstone Capital „nyerte el”.
Rövid időn belül irodát is nyitottak San Francisco-ban, hogy közel legyenek a Szilícium-völgyhöz, a startup nyüzsgéshez.
Ebben az időszakban még azt sem lehetett tudni melyik irányba érdemes elindulni, hol fognak rákapni az emberek. Nagyvállalati irány? Vagy olyan szoftver, amit a TV műsoroknál használnak majd? Ők úgy döntöttek, hogy a végfelhasználókat célozzák meg, olyan embereket, akik nap mint nap prezentálnak.
Az alapító anno a Portfóliónak úgy nyilatkozott, hogyha 5-10 évvel azelőtt indították volna el a cégüket, akkor nekik is lehet be kellett volna tagozódniuk például egy Microsoft funkcióként, vagy letölthető prezentációs szoftver kellett volna árulniuk (dobozos formátumban). Ám a piac változott és az online megoldásokat is keresték az emberek, böngészőből is létrehozható prezentáció is érdekelte őket. Sőt az a modell, amit ők követtek már akkor, arra is csak később állt át például az Adobe, vagyis az előfizetéses üzleti modellre.
A terméket freemium modellben indították el, vagyis a használata ingyenes volt, ki lehetett próbálni, sőt iskolai felhasználásra kedvezményeket is igénybe lehetett venni. A cél az volt, hogy a vállalati szektor fizetni fog azért, hogy az ő adataik, prezentációik védve legyen, de eközben még eredményesebben tudják üzleti céljaikra használni.
A befektetők folyamatosan kopogtattak a cégnél, hiszen ha nem is tartották Power Point gyilkos terméknek, de pont a különlegessége miatt láttak benne óriási potenciált. Így, hasonló módon még senki nem gondolt a prezentáció késztésre. 2011-ben az Accel Partner 14 millió dollárt fektetett a Prezibe.
Nos, ez egy más üzleti stratégia, amit az eddigi sikeres cégeknél láthattál. A startupok gyors nemzetközi növekedést célozzák meg, vagyis minél előbb skálázni szeretnék a felhasználószámot, és persze a bevételt is, és ezt akár veszteséges üzemelés mellet is. Ehhez tőke kell, sok új ember és a gyors növekedéshez több pénz kell, mint amit vissza tudnak forgatni. Sok esetben úgynevezett befektetési körről – befektetési körre járnak, újabb tőkét vonnak be.
A Preziben viszont van egy különlegesség is, hogy a befektetők nem láttak óriási kockázatot a cégben, mert hiába startupról van szó, a 2007-es ötletből 2010-re egy cashflow pozitív vállalkozás lett. Ez azért is lehetett, mert a felhasználóik, előfizetőik alig néhány %-a származik hirdetési tevékenységükből, minden más ajánlás vagy az ő direkt salesük eredménye. A nagyobb piaci szereplőnek direkt sales útján értékesítik, felkeresik a vállalkozásokat (hideg megkeresés, vagy ajánlás útján). Illetve olyan kollaboráció által, mint a TED.
Hogyan is alakult ennek a magyar cégnek a felhasználószáma?
- 2009 április: 0 felhasználó
- 2010 1 millió
- 2011 5 millió
- 2013 20 millió
- 2014 50 millió
- 2015 60 millió
- 2018 100 millió felhasználó
- 2023 140 millió felhasználó, előfizetők száma titok
A startup cégből vállalat lett, ám a 2020-as pandémia igencsak felforgatta a piacukat. Képzeld el azt, hogy a cégeknél, vagyis a fő bevételi forrásuknál a felhasználóik a home office-ba szorultak, nem élőben prezentáltak, hanem elkezdtek online meeting szoftvereket használni. Nos itt a cég a már korábban Prezi Videóként már fejlesztett szoftverét alakította át nagyon gyorsan olyanná, hogy te a Zoom, Webex, Google Meets vagy más online meeting szoftverben is használni tudd.
A cég egyik mérföldköve lehet az is, hogy Infogramot 2017-ben felvásárolták.
Ma már egy 300 fős vállalatról beszélünk. A platfomjukon már 500 millió prezentációt készítettek.
A cég pénzügyi adatai:
A nemzetközi piacon a cég össz éves forgalma már valahol 34,5 millió dollár körül lehet, ami 12 milliárd forint.
Hazai cégadatokat tudunk csupán mondani, mert magyar Kft-vel is működnek, továbbá van Amerikában bejegyzett cégük is. 2023-ban a magyar Kft-ben 2,7 milliárd forint árbevételt értek el, 116 millió forint adózott eredmény mellett. Ez alig negyede a teljes árbevételüknek. Megérte az USA-ba menni!
Mi a cég esszenciája?
- A Prezi Video létrejöttét én is végigkövettem, amikor online kurzus piacra beléptem és próbálgattam. De akkor nem gondoltam volna, hogy a pandémia Zoom időszakát ezzel tudják túlélni, meglovagolni a cégnél. Ezt úgy sikerült elérniük, hogy a Prezinél van külön innovációs részleg, innovációs csapat. A feladatuk az, hogy új funkciókon törjék a fejüket, teszteljék azokat. Magyarán a jelenlegi működést akár meg is kérdőjelezhetik, vagy új piacokat keresnek.
Tipp: Legyen neked is innovációs csapatod! - Nem Microsoft PPT gyilkos termékként tekintenek magukra, hanem egy teljesen más prezentáció eszközre, más piaci szereplőket megcélozva. Ahogy látod van helye a piacon. Sőt ez segítette az értékesítést is, mert konkrét evangelistákat neveltek ki, több könyv is született a Preziről, rengeteg blogbejegyzés. Igen, ingyen reklámozták őket. Érdekes, hogy például hasonlóan mondjuk a Mailerlite-hoz, vagy Revoluthoz el tudják érni, hogy önkéntesek reklámozzák őket, blogoljanak róluk.
- Míg a Prezi korábban önálló üzleti megoldás volt, addig a Prezi Videó a meglévő szoftverekre épít, ami új távlatokat nyitott a cégnél. Gondolj csak bele, hogy egy Microsoft Teams meetingen az ő szoftverüket használják és nem a Power Point-ot! A Microsoftnak utóbbi csak egy termék a sok közül, a Prezinek viszont a fő üzletága a prezentáció.
- A térnyerésük bevonzott egy temérdek tehetséges embert. Ezt úgy, hogy a szervezetfejlesztésben az itthon megszokotthoz képest teljesen más, amerikai szemléletmódot vittek bele. Ma a Prezi volt munkatársai hatással voltak a hazai üzleti és digitális szférára.
Hová tovább?
Természetesen ahogy a többi tech piaci szereplő, náluk is az AI felé kell fordulni. Felgyorsíthatja a prezetnáció készítés folyamatát, sőt növelheti a minőségét. Érdemes a fenti Youtube videót megnézni, mert ott már láthatod mire képes az AI-juk.
További sikeres cégek sztorija itt
- Az összeset összegyűjtve itt is megtalálod: Sikeres vállalkozások listája. Olyanok, amelyeket akár te is csinálhatnál
- Néhányat még itt belinkelek:
- Unix Autó: Óbudai panellakás kisszobájából milliárdos nagyvállalat – Sikeres cégek 5. rész
- Lipóti Pékség: Hogyan tudnak eladni heti 1,5 millió darab nosztalgia kiflit? – Sikeres cégek 4. rész
- 1 millió magyar bérügyeit intézik. A bérszámfejtésben ennyi pénz van? Nexon – Sikeres cégek 7. rész
- FOXPOST sikersztori: Saját pénz nélkül vállalkozni? Nekik bejött! Sikeres cégek 2. rész
Forrás: index.hu, rtl.hu, piacesprofit.hu, Forbes
Fotó: Prezi