Az emberiség életében történtek olyan jelentős innovációk, melyek alapvetően átrendezték a gazdasági, társadalmi, politikai életet. Népek vesztették el jelentőségüket, vagy tűntek el a föld színéről, míg mások fölemelkedtek. Néhány nagyszerű innováció, mint például a XVIII. század végén föltalált gőzgép, vagy a XIX. századi szövőgép, és ezekhez kapcsolódóan a gyár, mint munkaszervezési egység, Angliát a világgazdaság jelentős szereplőjévé tette. Míg Kína, mely az 1800-as évek második felében lemaradt az innovációra való képességben, mérete ellenére visszaszorult jelentőségében, és csak napjainkban kapaszkodott vissza.

A cikket vendégszerző írta. Csaba Zoltán a Budapesti Metropolitan Egyetem stratégiai igazgatója, Transformative Agile Leadership képzés megalkotója.

2000 év gazdasági történelme egy képen

Forrás: http://www.visualcapitalist.com/2000-years-economic-history-one-chart/

A fejlődés nem újkeletű jelenség, ami szokatlan, az a változás mértéke és globális jellege. Ahogy az alábbi ábrán is látható, az elmúlt 20 évben hatványozottan több olyan innováció jelent meg, mely megnövelte az emberiség jövedelem termelő képességét, ami lehetővé tette a népesség robbanásszerű növekedését. Ráadásul olyan változó korban élünk, ahol párhuzamosan több, a korábbiakhoz fogható változás párhuzamosan és/vagy egymásra épülve zajlik. Például a szélessávú internet-, és a mobiltelefonok elterjedése szükséges előfeltétele volt az olyan diszraptív üzleti modellek megjelenésének, mint a sharing economy (pl. Uber, Airbnb). Olyan termékek, mint például az okostelefonok Kínától Indiáig gyakorlatilag ugyanabban a formában érhetőek el. Ezek a technológiák hatással vannak

A technológiai innovációk felgyorsítják a társadalmi, gazdasági és politikai változásokat. Kérdés, hogy felismerjük-e ezeket a kulcs trendeket és az üzletünkre és az életünkre gyakorolt hatásukat. Az internet és az okos eszközök robbanásszerű elterjedése például megváltoztatta, hogyan olvasunk híreket, vásárolunk, vagy kommunikálunk egymással. Még az írott és beszélt nyelvünkre is hatással van.

Kérdés, hogy megértjük-e például, hogy milyen változásokat generál, ha elterjednek az önvezető autók? Gondolnánk, hogy egy ilyen autóipari technológiai változásnak akár a prostitúcióra, vagy a reklámiparra is lehet hatása? Biztos vannak, akik hajlandók lennének a figyelmükkel fizetni egy reptéri fuvarért és megnézni néhány reklámfilmet, míg az önvezető taxi odaér.

Olyan mértékben örülünk a digitalizáció kényelmi funkcióinak, hogy megfeledkezünk a kockázatokról. Ezt jól példázza a Black Mirror című sötét disztópia, melynek egyik epizódjában egy olyan társadalomba csöppenünk, melyben a környezetünk pontoz minket, ahogy tesszük mi ezt ma egy éttermi szolgáltatás kapcsán a Tripadvisor-on. A rendszernek számos előnye van, különösen azok számára, akiknek magasak az értékeléseik, és így hozzáférhetnek bizonyos prémium szolgáltatásokhoz, belépést nyernek exkluzív klubokba. De mi történik azokkal, akik nem tudnak, vagy akarnak megfelelni az általános elvárásoknak?

Kínában napjainkban 80 millió emberen kísérletezik ki ennek a megvalósítását. Azok, akik szembe mernek fordulni a kínai állampárttal, alacsony értékelést kapnak egy valós idejű, big data alapú online rendszerben, és olyan szinten korlátozódnak a lehetőségeik, hogy akár a lakókörnyezetüket se tudják elhagyni, vagy nem vehetnek vonatjegyet.

Tudatos, digitális értelmiségi hozzáállás szükséges, hogy megértsük és az előnyünkre fordítsuk a változás adta lehetőségeket és ne áldozatául essünk. A Google idei fejlesztői konferenciáján (Google I/O 2018) mutatták be a Google Duplex virtuális asszisztens szolgáltatást. A mesterséges intelligenciával támogatott digitális asszisztens olyan élethűen volt képes élő szóval időpontot egyeztetni a fodrásszal, hogy a hívott fél számára nem derült ki, hogy nem élő emberrel beszélget.

Digitális írástudás 2.0 – Ki áll a változó világ élére?

Vezetőként tudatosan képezni kell magunkat, hogy ne csak készségszinten ismerjük és használjuk a számítógépes, mobilos és webes alkalmazásokat (digitális írástudás), hanem megértsük és a saját iparágunkra alkalmazni tudjuk a körülöttünk zajló IT technológia változásokat (digitális írástudás 2.0), különben azt se tudjuk megállapítani, hogy mi a valóság és ki a robot.

Ha többet szeretnél megtudni a cikkben felvetett témákról, akkor nézd meg a Budapesti Metropolitan Egyetem most induló miniMBA képzését! Kattints ide!

Kapcsolódó cikkek:

Fotó:  Alex Knight / Unsplash